Közgazdaságtan II 1-4. EA: Társadalmi gazdagság változását akarjuk tudományosan (önellentmondásmentesen és tesztelhető formában) megmagyarázni. Ezért POSZTULÁTUMOKat teszünk. Gazdagságról: 2. Pénzről. 2.1 Modern hitelpénzrendszer; 2.1’ Központi bank által kibocsátott digitális pénz 2.2 Chicago-terv, 2.3 kriptovaluta-rendszer; 2.4 Aranypénzrendszer; 3. Gazdagodás alaplogikájáról: oikonomia versus krematisztiké; 4: szereplőkről: jószágátalakításon keresztül versus pénzáramlásokkal; 5. Piacgazdaságról: krematisztikus, szabad és a modern változatában magánhitel-pénzrendszer van. Elméletek A modern hitelpénzrendszer-működéséről: Rosier-modell. 2. Az uralkodó elméletről 6.EA: Használható-e a valós gazdaság megértéséhez? NEM. Új elmélet kell (heterodox elméletek szemben az ortodox-szal, ahol ortodox elmélet két posztulátumot teljesít: 1/ oikonomia; 2/ egyéni és társadalmi gazdagság azonos természetű) pl.: Karl Marx 1/ elvet 2/ megtart. Krematisztiké magántulajdon és pénzgazdaság szükségszerű velejárója, ezért kommunizmus a megoldás a kapitalizmus visszáságaira. IGEN. A valóság akkor lesz hasonlatos az elmélethez, ha valóban szabad gazdasággá alakítjuk a kapitalizmust. Silvio Gesell: szabad föld és szabad pénz. RÉSZBEN. John Maynard Keynes (számviteli elméletek) 1/ megtart 2/ elvet

törvényt hoz és betartat SZÁMVITELI MEGKÖZELÍTÉS Szereplők osztályozása társadalmi szabályok mentén (legfőképp pénzhez való viszonyuk alapján) STANDARD ELMÉLET Szereplők osztályozása tevékenységük mentén (jószágátalakítás alapján) már láttuk ….   Krematisztikus Nem krematisztikus Tud pénzt teremteni Nem tud pénzt teremteni nem hoz törvényt Kereskedelmi BANK VÁLLALKOZÁS HÁZTARTÁS törvényt hoz és betartat ÁLLAM Központi BANK Kormány Fogyasztás: a nem krematisztikus szereplők nem pénzügyi eszközöket érintő kiadásai a krematisztikus szereplőknél Beruházás: olyan költés (nem kiadás!!), ami a krematisztikus tervben az elkövetkezendő időszakokban számolandó el költségnek Fogyasztás: szükségletkielégítés javakkal Beruházás: tőkevásárlás termeléshez

= CI P= CI+C+I S Y=C+I = C+S I Társadalom egésze Flow számlák Összes szereplő tevékenységéből eredő gazdagság-változás csökken kiadás jövedelem nő Költségek Nem költségek E: S (megtakarítás) dE Stock számlák dF I Mivel: E: ∑FK=0 Teljes kibocsátás (termelés) Összes jövedelemben (teljes kibocsátásban) NINCS BÉR, mert … VAN: C, I és CI: TERMELŐFELHASZNÁLÁS: t-edik időszaki termelésben felhasznált termék-vásárlásra (teljes kibocsátás vásárlásra) fordított pénzköltést, melyet ugyanebben az időszakban krematisztikus szereplőknél költségként (egyébként) számolnak el Y: hozzáadott érték (ha piaci áron, akkor GDP: egy ország területén a rezidensek által egy év alatt megtermelt többlet-termékek értékét pénzben kifejezve) CI P= CI+C+I E: Y=C+I = S Y=C+I = C+S Nemzeti számviteli (gazdasági körforgás) azonosság Hogyan lesz ebből gazdasági modell?

1. Egyszerűsített Keynes-i modell Tételezzük fel: nem megvalósult (ex post), hanem a szereplők tervei (ex ante): YS YD Yse=Ce+Ie Egyszerűsítsünk! Yse legyen = Ys Illetve Ce=C(Y) Egyensúlyban: YS=YD, legyen =Y Tehát: Y= C(Y)+Ie, Ie=I (VS=0) Y= C(Y)+I Fogyasztási függvényről tételezzük fel: Fogyasztási határhajlandóság: Van autonóm fogyasztás C0 Például: YS=Y

dY=dG+c’dG+c’(c’dG)+… Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai (1): YeD>YS=YD : dG=YeD-YD=Ie-I=VS Tervet végrehajtani (készleteket visszaállítani a megfelelő szintre ) c’dG … dY=dG+c’dG+c’(c’dG)+… 1/ ÁLLÍTÁS - Multiplikátor hatás: egy Ft-ban megnövelt kereslet nagyobb mértékű jövedelemnövekedést idéz elő Ft-ban kifejezve, mint a kiinduló növekedés. Keynes-i álláspont: az árak kevésbé nőnek, mint a jövedelem így a megnövekedett kereslet a termelést is növeli. Újklasszikus álláspont: megnövekedett keresletet megnövekedett árakon elégítik ki, a termelés nem nő.

Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai (2): Ft, t é nyleges Ft, tervezett 45 Y S D A B Megtakarítási paradoxon 2/ ÁLLÍTÁS: Nem a megtakarítás határozza meg a beruházásokat, hanem fordítva!!

1/ multiplikátor hatás: nominál / reál értelemben? Egyszerűsített Keynes-i modell - tanulságok korlátai: 1/ multiplikátor hatás: nominál / reál értelemben? Nominál és reál árak közötti kapcsolat: jószágkosár Jószágkosár ára: 25800Ft2015 / jószágkosár 25700Ft2016 / jószágkosár Árak 2015-ben Árak 2016-ban 2015 árakhoz képest (bázis) a jószágkosár ára: 2015-ben: 2016-ban: = p árszínvonal ennyivel változott: 0,9961-1=-0,39% = π Infláció/defláció Azaz: p=1+π Tehát nominális változónál különböző időszaki pénzek vannak, míg reálváltózónál azonos időszaki pénzek. (értsd: NOMINÁLIS: ugyanazt a jószágkosarat (1db) mennyi pénzből lehet megvásárolni 2015-ben (25800Ft2015) illetve 2016-ban (257002016) versus ugyanabból a pl. bázisidőszaki pénzből (25800Ft2015) mennyi jószágkosarat lehet megvásárolni 2015-ben (1db) illetve 2016-ban (1/0,9961db).

vállalati beruházási döntés figyelembe vétele Egyszerűsített Keynes-i modell - tanulságok korlátai: 1/ multiplikátor hatás: nominál / reál értelemben? 2/ megtakarítási paradoxon: beruházások exogének (GDP végső soron kívülről adott) 2. IS-LM alapmodell 1/ reál változókat feltételezünk: y=c(y)+i (mert cél a munkanélküliség magyarázata) 2/ beruházásokat endogén módon adjuk meg vállalati beruházási döntés figyelembe vétele Reál szándékolt beruházás a reál kamatlábtól függ: i(r) mert .../ M. Friedman „mintha” Nominális és reál kamatláb közötti kapcsolat: Nominálisan számolva (adott pénzből): Mai 25.800 Ft2015 = Jövőre (1+rnom)*25.800 Ft2016 ǁ ǁ 1 jószágkosár jószágkosár   1 Ft2015 reálkamata tehát (mennyi jószágot vesz meg jövőre)   azaz: