Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs."— Előadás másolata:

1 Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs pénz, nem krematisztikus). Más keret kell. A krematisztikus gazdaság szükségképp pénzgazdaság, ezért a pénztől indulunk. Mi a pénz? Hogyan működik a pénzrendszer? Hogyan csökkenthetők a pénzrendszer működéséből eredő gazdasági kilengések? Chicago-terv és központi bank által kibocsátott digitális pénz. Nem a pénzrendszer miatt van növekedési kényszer, hanem a krematisztikus szereplők léte miatt – a teljes gazdaság ábrázolásához nemzeti számvitel. Nemzeti számvitelből nyerhető modellek: egyszerűsített Keynes-i modell Nemzeti számvitelből nyerhető modellek: IS-LM modell

2 = …CI … P= CI+C+I S Y=C+I = C+S I Társadalom egésze EMLÉKEZTETŐ
Flow számlák Összes szereplő tevékenységéből eredő gazdagság-változás csökken kiadás jövedelem nő Nem költségek E: S (megtakarítás) dE Stock számlák dF I E: ∑FK=0 EMLÉKEZTETŐ Költségek …CI … Teljes kibocsátás (termelés) P= CI+C+I E: Y=C+I = S Keynes-i modell(ek): Y=C+I = C+S

3 Y=C+I 1. Egyszerűsített Keynes-i modell YS ; YD Yse ; Ce+Ie
Tételezzük fel: nem megvalósult (ex post), hanem a szereplők tervei (ex ante): Y=C+I YS ; YD Yse ; Ce+Ie Egyszerűsítsünk: terv megvalósul beruházásokat leszámítva Yse = Ys= Y Ce=C(Y) Egyensúlyban: YS=YD Y= C(Y)+Ie, Ie=I (VS=0) Tehát: Y= C(Y)+I Fogyasztási függvényről tételezzük fel: Fogyasztási határhajlandóság: Van autonóm fogyasztás C0 Pl.: YS=Y

4 dY=dG+c’dG+c’(c’dG)+…
1. Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai: dY=dG+c’dG+c’(c’dG)+… 1/ ÁLLÍTÁS - Multiplikátor hatás: egy Ft-ban megnövekedett autonóm kereslet nagyobb mértékű jövedelemnövekedést idéz elő Ft-ban kifejezve, mint a kiinduló növekedés. Keynes-i álláspont: az árak kevésbé nőnek, mint a jövedelem így a megnövekedett kereslet a termelést is növeli. Neoklasszikus álláspont: megnövekedett keresletet megnövekedett árakon elégítik ki, a termelés nem nő.

5 1. Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai:
Ft, t é nyleges Ft, tervezett 45 Y S D A B Megtakarítási paradoxon 2/ ÁLLÍTÁS: Nem a megtakarítás határozza meg a beruházásokat, hanem fordítva!! Mivel a beruházások játszák a központi szerepet, ezért a modellnek kellene meghatározni (egyébként végső soron a GDP is kívülről adott)

6 2015 árakhoz képest (bázis) a jószágkosár ára: 2015-ben: 2016-ban: = p
1. Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai nyomán felmerülő kérdések: 1/ multiplikátor hatás: nominál / reál értelemben? Nominális és reál árak közötti kapcsolat: jószágkosár Jószágkosár ára: 25800Ft2015 / jószágkosár 25700Ft2016 / jószágkosár Árak 2015-ben Árak 2016-ban 2015 árakhoz képest (bázis) a jószágkosár ára: 2015-ben: ban: = p árszínvonal ennyivel változott: 0,9961-1=-0,39% = π Infláció/defláció Azaz: p=1+π Tehát nominális változónál különböző időszaki pénzek vannak, míg reálváltózónál azonos időszaki pénzek. (értsd: NOMINÁLIS: ugyanazt a jószágkosarat (1db) mennyi pénzből lehet megvásárolni 2015-ben (25800Ft2015) illetve 2016-ban (25700Ft2016) versus ugyanabból a pl. bázisidőszaki pénzből (25800Ft2015) mennyi jószágkosarat lehet megvásárolni 2015-ben (1db) illetve 2016-ban (1/0,9961db).

7 vállalati beruházási döntés figyelembe vétele
1. Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságainak korlátai: 1/ multiplikátor hatás: nominál / reál értelemben? 2/ megtakarítási paradoxon: beruházások exogének (GDP végső soron kívülről adott) 2. IS-LM alapmodell 1/ reál változókat feltételezünk: y=c(y)+i 2/ beruházásokat endogén módon adjuk meg vállalati beruházási döntés figyelembe vétele Reál szándékolt beruházás a reál kamatlábtól függ: i(r) mert .../ M. Friedman „mintha” Nominális és reál kamatláb közötti kapcsolat: Nominálisan számolva (adott pénzből): Mai Ft = Jövőre (1+rnom)* Ft2016 ǁ ǁ 1 jószágkosár jószágkosár 1 Ft2015 reálkamata tehát (mennyi jószágot vesz meg jövőre) azaz:

8 pénz kínálata = pénz kereslete
2. IS-LM alapmodell 1/ reál változókat feltételezünk: y=c(y)+i 2/ beruházásokat endogén módon adjuk meg Tehát: y=c(y)+i(r) – 2 ismeretlen … … és a reál kamatláb hogyan határozódik meg? PÉNZPIACON pénz kínálata = pénz kereslete Ha átalakítjuk: M=pmd(r)y időszak alatt forgó pénz mennyisége = eladott termékek pénzben kifejezett mennyisége: Mv=py Mennyiségi pénzelmélet: A pénz forgási sebessége v fix. pénzsemlegesség tana: A teljes pénzmennyiség növekedése kizárólag az árszínvonal növekedését okozza.

9 Feltételezések (1972-es a modell):
Következik a pénzsemlegesség tana a mennyiségi pénzelmélet egyenletéből? NEM, ehhez szükséges, hogy a reál GDP (y) is fix legyen MÁSKÉPP bizonyítás: Neoklasszikusok (Chicago-i iskola) - Robert Lucas (Nobel-díj 1995) Feltételezések (1972-es a modell): gazdaság mindig egyensúlyban van (Miért nem napoznak inkább?) racionálisak a várakozások (nem mond ellent a modellszereplő megfigyelésének) (3. sokszor: reprezentatív szereplős modellek) (jövedelemelosztás) Ezekből a feltételezésekből NEM következik a pénz-semlegesség (Frank Hahn 1982) Mit ér tudományos szempontból egy Nobel - díj (közgazdaságtanból)? (Chicago-i iskola példája; Nobel díjak nemzeti eloszlása) Mv=py Gond: Ha előfeltételezzük y adottságát akkor tautológia. Russia’s „unstoppable” hypersonic missile:

10 Alap IS-LM modell tanulságai
Alap IS-LM modell John Maynard KEYNES modelljének Hicks-i értelmezése. Nagy gazdasági válságra válaszul, KEYNES azért készítette, hogy megmutassa, hogy: ÁLLÍTÁS: Nincs mechanizmus arra, hogy a kibocsátás az egyensúlyi teljes foglalkoztatásnál alakuljon ki. Nevezetesen az áru és pénzpiac egyensúlya mellett a munkapiacon lehet egyensúlytalanság. Hogyan? Keynes elfogadja, hogy a munkát határtermelékenysége szerint fizetik meg, de elveti, hogy a munkakínálat teljesen levezethető a hasznosságokból. Leegyszerűsítve: Adott p árszínvonal mellett (vagy adott r mellett): IS görbe - árupiaci egyensúlyi pontok: y=c(y)+i(r) LM görbe – pénzpiaci egyensúlyi pontok: Ms=pmd(y,r) y; r (vagy p) L foglalkoztatottság Nincs ok, hogy ez pont megegyezzen a teljes munkakínálattal.

11 Nincs mechanizmus arra, hogy a kibocsátás az egyensúlyi teljes foglalkoztatásnál alakuljon ki
LM W LD LS Munkanélküliség KEYNES IS y L LD A munkát határtermelékenysége szerint fizetik meg: y De elveti, hogy a munkakínálat teljesen levezethető a hasznosságokból. Tételezzük fel, hogy munkakínálat kívülről adott (extrém eset): Ls Pl.:


Letölteni ppt "Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs."

Hasonló előadás


Google Hirdetések