Tudásmenedzsment. A „tudás” definiálása.

A tudásmozgalom gyökerei A teljesítmény és az innováció alapvető tényezője utáni „hajsza” Az elveszett tudás hiánya (szervezeti amnézia = a szervezet által valamikor birtokolt tudás elvesztése): Lehet a szervezeti karcsúsítás nem szándékolt következménye Vagy a fluktuációval elveszett emberi tőke A technológia fejlődése: nem helyettesíti a tudás, de segítheti a menedzselését és növelheti is az iránta való igényt A szervezetek több tudással rendelkeznek, mint amiről tudnak, illetve amit szükség esetén elérhetnek.

Alapfogalmak (az ismeret szintjei) Adat: eseményekkel kapcsolatos elvont, objektív tények összessége. Önmagában nem hasznos, mert nincs saját belső jelentése. Az információ fő inputja. Tárolható, rendszerezhető, szelektálható. A túl sok adat is költséges (tárolás, kezelés, lényegesek azonosítása, értelmezése). Információ (= használható adat): jelentéssel (relevanciával és céllal) felruházott, valamilyen cél szerint rendszerezett adat. Általában kommunikációs termékként (üzenetként) jelenik meg. Van címzettje és küldője. A küldő célja az a címzett befolyásolása. Átadását zaj zavarhatja. Az, hogy valóban információ volt-e az üzenet, a fogadónál dől el. Tudás: körülhatárolt tapasztalatok, értékek és kontextuális információk heterogén, dinamikusan változó keveréke. Keretet ad új tapasztalatok, információk megszerzéséhez,értékeléséhez. Az emberi elmében jön létre és ott hasznosul. Egyszerre folyamat és állomány jellegű.

Forrás: Davenport & Prusak (1997)

Az adat információvá alakításának néhány módja Kontextusba helyezés: ismert az adat célja Osztályozás: ismert az elemzési egység és az adat fő összetevői Számítás: matematikailag vagy statisztikailag elemezhetőek Tömörítés: az adatok sűrített formában összefoglalhatóak

Az információ tudássá alakításának folyamatai Összehasonlítás Következmények Kapcsolódások Párbeszéd A tudás vissza is fejlődhet információvá, illetve adattá.

A cselekvésben megnyilvánuló tudás A tudást az általa kiváltott cselekedetek, magatartás alapján lehet megítélni.

A tapasztalat A tudás a tapasztalaton keresztül fejlődik. A tapasztalat szerezhető: formális vagy informális tanulással A tapasztalat sokszor csak a birtokosával (ember) együtt szerezhető meg.

Gyakorlati igazságok Az átélt tapasztalatok többletértékkel bírhatnak a személytelen, meg nem élt tudáshoz képest, vagy megnövelhetik annak értékét.

Komplexitás A tudás nem merev struktúra, és képes a dolgok összetettségének kezelésére. A tudásnak része az is, hogy mit nem tudunk. Ehhez hasonló tapasztalatot ír le a Dunning – Kruger hatás is: a magasabb szintű tudással rendelkező emberek hajlamosabbak pontosabban megbecsülni saját tudásukat, ugyanakkor kevésbé hajlamosak e becslés során tudásuk túlértékelésére, mint az alacsonyabb tudásszinten állók. Lásd pl.: Schloesser, Thomas; Dunning, David; Johnson, Kerri L.; Kruger, Justin. 2013. How unaware are the unskilled? Empirical tests of the "signal extraction" counterexplanation for the Dunning-Kruger effect in self-evaluation of performance. JOURNAL OF ECONOMIC PSYCHOLOGY; 39(1); p85-p100. https://doi.org/10.1016/j.joep.2013.07.004)

Vélemény és dogma A tudás lehetővé tesz előrejelzést és az új adatok és információk alapján pontosítja is önmagát. Ha megszűnik az önvizsgálat és a fejlődés, megjelenik a dogma és/vagy a vélemény.

Automatizmusok (heurisztikák) A tudás heurisztikákon, hüvelykujj szabályokon keresztül működik: tapasztalatokon keresztül kifejődött rugalmas irányelvei vannak. Ezek rövidebb utat nyújtanak a megoldáshoz. Ezekből alakul ki az igazi szakértők, mesterek intuíciója.

Értékek és hitek A tudás szerves részei. Szűrőként működnek: érzékelési és észlelési (kognitív) szűrőként. Az információ ezeken keresztül szerveződik tudássá.

A tudás, mint szervezeti tőke Változó, globalizált környezet: az igazi differenciálás már szinte csak a tudás alapján történhet. Termékek és szolgáltatások konvergenciája: a termék és a tudás már egyre nehezebben választható szét élesen. A gyártás és a szolgáltatás közti határvonal megszűnt. A tudás fenntartható versenyelőnyt biztosít: A technológia terjedése nem akadályozható, az innovációk felezési ideje rövidül. Az előnyt csak az biztosíthatja, ha a vállalat gyorsabban tanul, gyorsabban innovál a konkurenseknél.