Az SZMBK Intézményi Modell 1

A CQAF MODELL 1. Tervezés (célok és tervek) 4. Felülvizsgálat (visszacsatolás és a változás menedzselése) MÓDSZERTAN 2. Megvalósítás / végrehajtás 3. Mérés (assessment) és értékelés (evaluation) 2

Közös alapvető kritériumok CQAF Modell lépése A szakképzés minőségének közös alapvető kritériumai Tervezés (cél(ok) és terv(ek)) Világos cél(ok) és a kitűzött cél(ok) elérésére irányuló, következetes tervezés. Egy szisztematikus (tudatos, rendszeres, módszeres) minőség megközelítés megléte. Megvalósítás / Végrehajtás Egy megvalósítási / bevezetési terv megléte (a szükséges erőforrások és egyértelmű felelősségi körök meghatározása és hozzárendelése).   3

Közös alapvető kritériumok CQAF Modell lépése A szakképzés minőségének közös alapvető kritériumai Mérés-értékelés Egy jól körülírt értékelési rendszer és egy szisztematikus értékelési stratégia megléte. Következetes és megbízható (elszámoltathatóságot biztosító) módszertan alkalmazása a mérésben az értékelésben. Visszacsatolás és a változtatás eljárás-rendje Látható és dokumentált kapcsolat a visszacsatolási mechanizmusok (értékelési eredmények) és a tervezési folyamat között. Módszertan A módszertan (egyfajta szabványos eljárás) leírása rendelkezésre áll.  

SZMBK Intézményi Modell kialakításának lépései A kulcskérdések értelmezése a hazai iskolarendszerű szakképzésre, a szakképző iskolák működésére Az egységes és helyes értelmezés érdekében szükség esetén a kulcskérdések pontosítása, átfogalmazása, rövid magyarázat az egyes kulcskérdésekhez A kulcskérdésekre építve, az SZMBK Modell és más minőségügyi megközelítések kapcsolatának értelmezése - Értelmező útmutató, összehasonlító táblázatok készítése 5

Az intézményi SZMBK Modell felépítése Kulcskérdések (minőségi alapkövetelmények) Kulcskérdések értelmezése (a szakképző iskolák szintjén) 1. Tervezés 1.1. Egyértelműek és mérhetőek-e a szakképző iskola céljai / célkitűzései? Értelmező, magyarázó rész példákkal. 1.2. Melyek a szakképzéssel kapcsolatos célok / célkitűzések? 6

1. Tervezés 1.1. Egyértelműek és mérhetőek-e a szakképző iskola céljai / célkitűzései? Célok tartalmi vizsgálata: - célok megfogalmazása célok összhangja mérhetőség, értékelhetőség 1.2. Melyek a szakképzéssel kapcsolatos célok / célkitűzések? - szakképzésre vonatkozó célok, célkitűzések 1.3. A célok kitűzésekor figyelembe vették-e a szakképzéssel kapcsolatos ágazati és regionális célokat és ezeket beépítették-e célrendszerükbe? - intézményi és magasabb szintű célok összevetése – intézményi célrendszer vizsgálata - indikátorok vizsgálata 7

1. Tervezés 1.4. Hogyan értékelik a kitűzött célok megvalósulását? - a célok teljesülésére vonatkozó értékelés folyamatát vizsgálja 1.5. Mutassák be a tervezési folyamat eljárásrendjét az alkalmazott minőség megközelítésen belül! Tervezési folyamatok vizsgálata (lépések, fórumok, bevonás): 1. Működtetéshez kapcsolódó tervezés 2. Projektek keretében elindított fejlesztések tervezése 8

2. Megvalósítás 2.1. Milyen alapelvek mentén és hogyan történik a fejlesztési tervek végrehajtása? fejlesztési tervek megvalósításának alapelvei, szempontjai ezek betartását segítő szabályok 2.2. Milyen alapelvek mentén és hogyan történik az intézmény működéséhez kapcsolódó tervek végrehajtása? működéssel kapcsolatos tervezés alapelvei, szempontjai ezek érvényesülésének biztosítása - tervezési területek menedzselése 9

3. Mérés és Értékelés 3.1. Mutassák be, hogy milyen méréseket, értékeléseket alkalmaznak az iskolában? mérési folyamatok összesítése értékelési folyamatok összesítése 3.2. Hogyan biztosítják, hogy a mérések és az értékelések relevánsak és szisztematikusak (tudatosak, rendszeresek, módszeresek) legyenek? - mérések, értékelések megvalósításának módszertana (szabályozások, mérések, értékelések kapcsolata) 3.3. Mely partnerek vesznek részt a mérési és az értékelési folyamatokban? - felelősök, közreműködők, és akik körében mérést, értékelést végeznek (3.1.) 10

3. Mérés és Értékelés 3.4. Milyen szerepet játszanak a különböző partnerek a mérési és az értékelési folyamatokban? - partnerek konkrét feladatai a mérési, értékelési folyamatokban (3.3.-ban meghatározott partnerek) 3.5. Mikor, milyen gyakorisággal valósulnak meg a mérések és értékelések? - mérések időpontjai, gyakorisága, rendszeressége (3.1.-ben jelzett folyamatok) 11

4. Felülvizsgálat 4.1. Hogyan valósítja meg az iskola a mérések és értékelések elemzése alapján szükséges visszacsatolásokat, hogyan támogatják és szervezik meg a változtatások bevezetését? mérési eredmények beépítése a fejlesztésekbe PDCA „A” elemének vizsgálata 4.2. Hogyan történik a mérések, értékelések eredményeiről való visszajelzés? mérési, értékelési adatokról történő visszajelzési rend vizsgálata 12

4. Felülvizsgálat 4.3. Hogyan teszik a szakképzés minőségével kapcsolatos a külső mérésekből, értékelésekből származó visszajelzéseket nyilvánossá? visszajelzések elérhetővé tétele (csatornák, fórumok, rendszeresség) 4.4. Milyen módon működteti az intézmény a szervezeti szintű tanulási folyamatait a mérések és értékelések eredményeinek elemzésére építve? szervezeti szintű tanulás mérési, értékelési eredmények beépítése a fejlesztésekbe belső benchmarking tevékenység 13

4. Felülvizsgálat 4.5. Hogyan használják fel a mérési, értékelési eredményeket az intézményi célok / célkitűzések felülvizsgálatához, módosításához? mérési, értékelési eredmények felhasználása a célrendszer felülvizsgálatához pl.: tervezésnél építenek-e az eredményekre 14

5. Módszertan 5.1. Milyen szisztematikus minőségbiztosítási megközelítést alkalmaznak? minőségbiztosítási megközelítések alkalmazása egységes minőségbiztosítási rendszer működtetése 5.2. Mi a szerepe az önértékelésnek az alkalmazott minőségbiztosítási megközelítésben? önértékelés helye az intézmény irányítási rendszerében önértékelési eredmények felhasználása 15

5. Módszertan 5.3. Mely partnereket vonják be az alkalmazott minőség megközelítés különböző folyamataiba, és konkrétan milyen tevékenységekbe? a minőségfejlesztési rendszer működtetésébe bevont partnerek köre a partnerek bevonásának módja (folyamatok, feladatok) 5.4. Milyen eszközöket alkalmaznak az intézmény minőségbiztosítási rendszerében? minőségbiztosításban használt módszerek (adatgyűjtéshez, méréshez, elemezéshez stb.) 16

5. Módszertan 5.5. Hogyan motiválják a partnereket abban, hogy a vállalt feladatukat megfelelően ellássák? partnerek ösztönzése, motiválása az intézmény működtetésében, fejlesztésében való részvételre 5.6. Milyen külső értékelést alkalmaznak és hogyan (milyen esetekben, formában)? külső értékelési módszerek vizsgálata 17

Gyakorlat Az SZMBK Intézményi Modell és az intézményi minőségirányítási rendszerek kapcsolata 18

Az SZMBK Modell összevetése ISO 9001:2000 szabvány COMENIUS 2000 I. intézményi modell COMENIUS 2000 II. intézményi modell Közoktatás Minőségéért Díj Modell Szakképzési Önértékelési Modell követelményrendszerével 19

Összehasonlító táblázat SZMBK modell ISO 9001:2000 szabvány COM I. intézményi modell COM II. intézményi modell KMD önértékelési modell SZÖM III. modell Itt kerülnek felsorolásra az SZMBK Modell kulcskérdései Itt kerül bemutatásra, hogy az egyes kérdések az adott követelményrendszernek, illetve az adott önértékelési modellnek mely pontjában szerepelnek, hol kapcsolódnak össze. 20

Az SZMBK Modell alkalmazása Főbb lépések: Előkészítés SZMBK kulcskérdések vizsgálata a saját minőségirányítási rendszerben A kulcskérdésekre adott válaszok tartalmi vizsgálata A minőségirányítási rendszer (tovább)fejlesztése Fejlesztések tervezése a kulcskérdések nem teljesülő szakmai kritériumaira Fejlesztések megvalósítása, értékelése 21

Köszönöm a figyelmet! 22