Közgazdaságtan II 1-3. EA: Társadalmi gazdagság változását akarjuk tudományosan (önellentmondásmentesen és tesztelhető formában) megmagyarázni. Ezért POSZTULÁTUMOKat teszünk. Gazdagságról: 2. Pénzről. 2.1 Modern hitelpénzrendszer; 2.1’ Központi bank által kibocsátott digitális pénz 2.2 Chicago-terv, 2.3 kriptovaluta-rendszer; 2.4 Aranypénzrendszer; 4. EA: 3. Gazdagodás alaplogikájáról: oikonomia versus krematisztiké; 4: szereplőkről: jószágátalakításon keresztül versus pénzáramlásokkal; 5. Piacgazdaságról: krematisztikus, szabad és a modern változatában magánhitel-pénzrendszer van. Elméletek A modern hitelpénzrendszer-működéséről: Rosier-modell.

adott és kapott mennyiségek aránya KAPITALIZMUS LEÍRÁSÁT CÉLZÓ ELMÉLETEK 1. Uralkodó elmélet (mainstream; standard) Mit jelent ez az ábra? pa Ár adott és kapott mennyiségek aránya Da Sa Piaci kereslet: egyéni keresletek összege Csere: egy szereplő azért ad (kínál), hogy kapjon (keres) Piac: (intézményesült) csere helye (Piaci) egyensúlyi ár: az az ár, ahol (piaci) kereslet megegyezik a (piaci) kínálattal Intézmény: minden szereplő által elfogadott szabály * MIÉRT EZ? Gazdagság változását vizsgáljuk – gazdagság birtokolt javak összessége - javakat értékelni kell alma pb Sb jószág: hasznos dolog Db bor

Álatlános egyensúlyi elemzés szokásosan felsorolt korlátai a komparatív statika alkalmazhatóságának feltételei (már egyáltalán ha mondják): 1/ Egyensúly létezzen (egzisztencia) 2/ Eljussunk az előre meghatározott egyensúlyba (stabilitás) Példa lehetséges igazodási mechanizmusokra: a/ pókháló modell - mindig a teljes megtermelt mennyiséget eladják, termelés a megelőző ár alapján p S D p p P* q Q* Q*

D < S S < D Marshall-kereszt ha túlkereslet van egy piacon, akkor ott az ár nő és fordítva (nem vezethető le az egyéni viselkedésből ) b/ Kereslet és kínálat törvénye: Marshall-kereszt … és miért nem cserélnek egyensúlyi áron kívül? D D S p p P* P* S Q* q Q* q D < S S < D … és sok Marshall-keresztes piacnál biztos stabil? Diagonális dominancia: saját árhatások eredője mindig nagyobb, mint a kereszt-árhatásoké (nem vezethető le az egyéni viselkedésből )

TÚLKERESLETI MÁTRIX Jószágok a b c Szereplők A -1 +1 B C Össz.: 3/ Meg tudjuk mondani, hogy melyik egyensúlyba (unicitás) Diagonális dominancia: saját árhatások eredője mindig nagyobb, mint a kereszt-árhatásoké – egyetlen stabil egyensúly van 4/ és hogyan (mennek végbe a cserék) (cserék végrehajtása) TÚLKERESLETI MÁTRIX Jószágok a b c Szereplők A -1 +1 B C Össz.: Láthatatlan kéz eljuttatja a gazdaságot az előre meghatározott egyensúlyba, vagy PÉNZZEL?

HOL A PÉNZ (1)? pa/b pa/Ft Da/b Sa/b Abrakadabra: Da/Ft Da Sa Sa/Ft Sb Hol látunk az ábrán Ft-ot? Abrakadabra: pa/Ft pa Da/Ft Például ha 3kg almát 2liter borra cserélnek, akkor az alma ára borban kifejezve: pa/b=2/3 liter bor/kg alma) (Á↔Á’) Da Sa Sa/Ft alma-bor Relatív ár: önkényes az elszámoló egység megválasztása (b, ha pa/b) elszámoló egység: az az egység, amiben az árakat kifejezzük alma pb Sb Db bor

DAa/b=pb/aSAb/a Az uralkodó elmélet eredetiben: Léon Walras 1900 2.Lépés (részpiaci egyensúly): sok egyén – piaci kereslet/kínálat 3. Lépés (általános egyensúly): sok jószág Kiindulópont: elemi csere DAa/b=pb/aSAb/a * pb/a A kapni szeretne DAa/b mennyiségű (a) jószágot (b) jószágért cserébe, ha az ár pa/b pa/b pa/b=adott b mennyisége/kapott a mennyisége D S SAb/a DBb/a DAa/b * a/b b/a

HOL A PÉNZ (2)? Az ábra csak szemléltet, intuíció …. HOGYAN HATÁROZÓDIK MEG A KERESLETI FÜGGVÉNY? Max UA(a,b), a,b szerint paa+pbb=I Honnan van jövedelme a fogyasztónak? Mik a mértékegységek? a – kg alma; b – liter bor; pa – Ft/kg; pb – Ft/liter; I – Ft. Osszuk végig pb-vel! Max UA(a,b), a,b szerint paa+pbb=I=paeAa+pbeAb Max UA(a,b), a,b szerint pa/ba+b=I/pb Abrakadabra! Max UA(a,b), a,b szerint Pa/ba+b=pa/beAa+eAb TEHÁT se ábrán se a formálisan felírt modellben NEM LÁTNI FORINTOT I. Modell leírja a valós gazdaságot, ahol van pénz. → pénz nem számít (lényegtelen) → pénz abban a feltételezésben van benne a modellben, hogy a cserék végrehajtásának problémájától eltekintünk → LOGIKAI BUKFENC, AKKOR HA VAN ÉRTELME MEGKÜLÖNBÖZTETNI PÉNZ ÉS NEM PÉNZGAZDASÁGOKAT II. Modell nem írja le a valós gazdaságot, ahol van pénz, mert van ÉRTELME KÜLÖNBSÉGET TENNI PÉNZ ÉS NEM PÉNZGAZDASÁGOK között: KHREMATISTIKÉ logikával működő pénzgazdaságban mindenképp.

Tökéletes versenyzői piac(gazdaság) Pareto-hatékony. Uralkodó elmélet „Hivatalos” neve: Általános egyensúlyelmélet LEGFONTOSABB EREDMÉNY (ÜZENET): JÓLÉTI TÉTEL Tökéletes versenyzői piac(gazdaság) Pareto-hatékony. D S Etc. Minden piacon mindenki azonos áron cserél Minden jószágnak egy ára van, nincs arbitrázs (csere révén nem lehet gazdagodni) Szükséges feltételek: → Tökéletes információ → Nincs tranzakciós költség → Árelfogadó +tiszta magánjószágok Tökéletes versenyzői magatartás Tökéletes versenyzői piac Tehát a kezdőkészletekhez képest mindenki a lehető legjobb helyzetbe kerül (MaxU), anélkül, hogy bárki más rovására járna jobban (p ár exogén).

Ha tökéletes versenyzői a piac 1. Jóléti tétel ábrán: Edgeworth-doboz Egyértelmű megoldást kaphatunk: ha nemcsak annyit tételezünk fel, hogy a szereplők csak olyan cserékbe egyeznek bele, amelyek növelik a hasznosságukat (1.ÁBRA) és már nem tudnak további Pareto-javulást eredményező cserét végrehajtani (2.ÁBRA), hanem ha azt tételezzük fel, hogy az adott árak mellett csak a lehető legnagyobb hasznosságnövekedést biztosító ilyen cserékbe egyeznek bele. Ha tökéletes versenyzői a piac 3.ÁBRA 1.ÁBRA 2.ÁBRA

Tökéletes versenyzői piac(gazdaság) Pareto-hatékony. Kapitalizmus leírását célzó ELMÉLETEK: Fennálló ideológia támasza, tehát e rendszer örök (stabil), hatékony, igazságos 1/ Uralkodó elmélet (mainstream; standard) Általános egyensúlyelmélet D S EGY APRÓSÁG! Etc. „…. az állítás, miszerint a szabad piac az erőforrások optimális allokációjához vezet, elveszti megalapozottságát. Az állítólagosan tudományos elmélet …. marxizmussal való hasonlóság[át] nagyon közelinek látom, ami szintén tudományos státuszt követelt magának.” (Soros György 1997, The capitalist threat) JÓLÉTI TÉTEL Tökéletes versenyzői piac(gazdaság) Pareto-hatékony. AKKOR HASZNOS-E AZ AZ URALKODÓ ELMÉLET A VALÓS (TELJES) GAZDASÁG MŰKÖDÉSÉNEK MEGÉRTÉSÉHEZ?