Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖZGAZDASÁGTAN: Mikro- és makroökonómia BMEGT30A001

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖZGAZDASÁGTAN: Mikro- és makroökonómia BMEGT30A001"— Előadás másolata:

1 KÖZGAZDASÁGTAN: Mikro- és makroökonómia BMEGT30A001

2 Közgazdaságtanban célunk:
logikailag zárt és tesztelhető magyarázatot adni az egyéni és társadalmi gazdagság változására. 1.1. Kiinduló feltételezésünk (Értékelméletek): 1/ Oikonómia – Á-(P)-Á 2/ egyéni és társ.-i gazdagság = jószágok összessége További feltételezések (Általános egyensúlyelmélet): 3/ általános egyensúlyi (relatív) árakon értékeljük a javakat 4/ kizárólag egyensúlyi állapotokat tekintünk kereslet=kínálat időt időszakokra bontjuk Piacgazdaság lényege megragadható egyetlen szereplős gazdasággal: Robinson Crusoe végső soron szabadon (=magántulajdon és decentralizált gazdaság) arról dönt hogyan ossza be az idejét: munka (termelés) és szabadidő (fogyasztás) között. Megjegyzések: tiszta magánjószágokkal foglalkozunk most (kizárhatóság és nincs rivalizálás) Döntés szükségképp van, mert a hasznos dolgok általában mennyiségben korlátozottak (=szűkös); mennyiségben korlátozott és hasznos = ritka ha ritka, akkor „értékes”, azaz elcserélhető, azaz p>0 ha nem, akkor p=0 (szabad javak: p=0)

3 1. Példa: Tételezzük fel, hogy Crusoe-nak 30 napja van
1. Példa: Tételezzük fel, hogy Crusoe-nak 30 napja van. 1 nap alatt 2 mázsa kókuszt képes leszedni. 1/a Mennyibe kerül Crusoe szabadideje (1 napja) azaz mi az ÁRA a szabadidőnek kókuszban kifejezve és fordítva? 1/b Mennyi kókuszt szed? példa…, vagy 3 mázsa banánt. 1/c Mi az ára (alternatíva költsége) kókusznak banánban kifejezve Crusoe számára? 1/e Mennyi banánt és kókuszt lenne képes maximum leszedni? Alternatív költség Válaszhoz kell a preferenciája hasznosságfüggvény Igen. Írjuk fel egyenlettel és ábrázoljuk is! transzformációs görbe = termelési lehetőségek határa: adott felhasználással … 1/f Ha 1 mázsa kókusszal kevesebbet gyűjt, hány mázsa banánnal tud többet szedni? Transzformációs ráta; Határ transzformációs ráta MRT: transzformációs görbe meredeksége 1/g 1/f mit is jelent végső soron? példa … Megérkezik a szigetre Péntek, aki kétszer olyan gyorsan tud kókuszt szedni és 3 mázsa banánt 3/5 nap alatt szed le. 1/h Írja fel és ábrázolja Péntek transzformációs görbéjét (neki is 30 napja van)! 1/i Ha együtt dolgoznak, akkor mennyi gyümölcsöt tudnak maximum leszedni? (Ábrázolja és írja fel a közös transzformációs görbét!) Segítség: Ha mindkét gyümölcsöt szedik, kinek melyiket kellene? (Kinek van komparatív előnye kókuszszedésben?/ Melyik jószág termelésére specializálódik Crusoe?) ÁR

4 1/j Mi a feltétele annak, hogy ha nem is hajlandók kooperálni, specializációból eredő
hasznot megszerezhessék? 1/k Ki mennyit fölöz le ebből a haszonból? cseréljenek – legyen piac nem tudjuk; függ preferenciáktól és piaci erőfölénytől Következtetés: Ha szabadon cserélhetnek, akkor tehát biztosan egyikük sem kerül rosszabb helyzetbe (függetlenül a piaci erőfölénytől) és minimum valamelyikük (vagy mindketten) biztosan jobb helyzetbe kerülnek: Pareto-javítás. Ez A. Smith óta a liberálisok szabad piac melletti fő érve (különböző csomagolásban) 1. Jóléti tétel: Ha szabadon csereberélhetnek a szereplők, akkor nyilván ezt addig teszik, amíg megéri nekik, vagyis nincs több olyan cserelehetőség, ami legalább egy szereplőt úgy hoz jobb helyzetbe, hogy …– az idealizált piac ilyen: A tökéletes versenyzői piaci egyensúly Pareto-hatékony. Tökéletes versenyzői piac feltételei: szereplők árelfogadók; tökéletes információ; nincs tranzakciós költség (van szabad ki be lépést ide értve) nincs externália; nincs közjószág; Neoliberális szeretik elfelejteni: újratermelhető javakról beszélt Smith, Walras (termőföld privatizáció?) Ha nem teljesülnek tökéletes versenyzői piac feltételei: piaci elégtelenségek, akkor: Állam szerepe: biztosítsa a tökéletes versenyzői piac működését Kétely: és ha nem jutunk el az előre meghatározott egyensúlyba (stabilitás, cserék végrehajtása)?; alapokat érintő: és ha a nem Á-Á’ logikával működik a gazdaság… Ha a piaci elégtelenség okán a piaci mechanizmus nem biztosítja a hatékonyságot, akkor mi legyen? pl. szavazás

5 kiadás = jövedelem (bevétel)
1/l és ha ismernénk a preferenciákat (például a több mindig jobb, de mindig 2 mázsa kókusz: 15 nap pihenés arányban fogyaszt), akkor meg tudnánk mondani, hogy mit választ Crusoe 1/b esetben? (mi a kereslete szabadidőből és kókuszból?) Írja fel a preferenciákat függvény alakban és rajzoljon fel szintvonalakat(hasznosságfüggvény, közömbösségi görbe)! - Írja fel a döntés korlátját – (költségvetési egyenes) Megmondtuk a döntés szabályát?  Maximalizálja a hasznosságát (lehető legjobbat akarja). Oldjuk meg és rajzoljuk le: Max U(S, K)=min(K/2;S/15) 0,5K+S=30 Keresleti függvény (árak, jövedelem) csere: kap (értékben) = ad (értékben) kiadás = jövedelem (bevétel) 1/m nézzük újra 1/e-t: 30=1/3B+1/2K. Változik-e az egyenlet, ha nem órában, hanem mázsa kókuszban mérünk? relatív árak Összegzés: Ha van keresleti és kínálati függvény → ár → értékelni javakat → meggazdagodás. Keresleti függvény: Robinson fogyasztói énje - fogyasztó elmélete Fogyasztó: olyan gazdasági szereplő, amelyik képes birtokolni, fogyasztani és cserélni

6 Fogyasztó döntési szabálya:
Max U(jószágok) árak*vásárolt jószágok = jövedelem Megoldás: kereslet(árak, jövedelem) Matekot nézve két típusú kérdést lehet feltenni: 1/ ha változik a korlát (árak, jövedelem) hogyan változik a kereslet ? 2/ …és ennek hatására hogyan változik a U hasznosság - jólét ? Ha p1 nő → x1 csökken: közönséges jószág Ha p1 nő → x1 nő: Giffen - jószág Ha I nő → x1 csökken alsórendű (inferior) Ha I nő → x1 nő: normál jószág Ha p1 nő → x2 nő helyettesítő termékek Ha p1 nő → x2 csökken kiegészítő termékek Hogyan változik a kereslet: keresleti függvény alakja elárulja, értelmezés!: ár Keresleti függvény saját ártól függ: tehát minden más keresletre ható tényező változása görbe tolódása! p D q Jószág mennyisége Akkor akárhogyan változhat a kereslet / keresleti függvények alakja tetszőleges? NEM Kereslet törvénye: Ha egy jószág normál, akkor közönséges is (Keresleti függvény negatív meredekségű.) Eddig mértékegysége volt a változásoknak: Pl.: ha 2Ft/l-rel nő a benzin ára, akkor mennyivel változik a keresett mennyiség literben?

7 MEGSZABADULNI a mértékegységektől!
RUGALMASSÁGI MUTATÓK (%): Ha változik a nevező 1%-kal, akkor hány százalékkal változik a számláló? X jószág keresletének saját ár-rugalmassága: SZ=X, N=px X jószág keresletének kereszt-ár-rugalmassága: SZ=X, N=py X jószág keresletének jövedelemrugalmassága: SZ=X, N=I pl.: rugalmas kereslet – érzékenyen reagál az árváltozásra rugalmasság absz értékben > 1 Helyettes / kiegészítő termékek 2/ …és ennek hatására hogyan változik a U hasznosság - jólét ? Keresleti függvényből: fogyasztói többlet megmutatja 2. példa: Az alma piacán a keresleti függvény QD=300-pa+2pb, a kínálati függvény QS=pa+20, ahol QD keresett mennyiség, pa 1kg alma ára forintban, pb 1kg banán ára forintban. Tudjuk, hogy a banán piacán egyensúly van, pb=20Ft/kg. 2/a Ábrázoljuk! Hogyan nevezzük ezt a „keresztet”? Miért? 2/b Biztos stabil ez a piac? 2/c Milyen viszonyban van a két termék? Milyen jószág az alma? 2/d Mekkora a legmagasabb egységár, amit 1kg almáért hajlandó kifizetni a fogyasztó? rezervációs ár

8 2/e Határozza meg a kínálati függvény rugalmas szakaszát!
2/f Hogyan változik a termelők bevétele egy árcsökkentés hatására ebben a szakaszban? 2/g Határozza meg a keresleti függvény kereszt árrugalmasságát a pa=40Ft/kg! 2/h Határozza meg az egyensúlyi árat! 2/i Ha a kormány 25%-os ÁFA-t vet ki a termékre, hogyan változik az egyensúly? értékadó versus mennyiségi adó 2/j..és a fogyasztói többlet? 2/k mekkora az adóbevétel? 2/l mennyivel olcsóbban lettek volna hajlandók az eladók eladni az egyensúlyi termékmennyiségeket a két esetben (adó előtt és után) termelői többlet változása (= ha az eladó termelő, akkor profit változása) 2/m mekkora azoknak a jószágoknak a többletértéke, amit nem termeltek meg? Holtteher-veszteség; az a többletérték, amit nem realizáltak a gazdasági szereplők 2/n hogyan oszlik meg az adóteher a fogyasztók és a termelők között? 2/o mitől függ az adóteher megoszlása? (Tehát nem függ attól, hogy ki fizeti be az államkasszába – adó áthárítás.) 2/p Mi történik, ha a kormány maximalizálja az alma árát (adó nélküli esetben) pa=100Ft/kg-ban? túlkereslet 2/q … és pa=200Ft/kg-ban?


Letölteni ppt "KÖZGAZDASÁGTAN: Mikro- és makroökonómia BMEGT30A001"

Hasonló előadás


Google Hirdetések