A nyelvtan tanításának célja, feladatai és követelményrendszere A nyelvtantantanítás módszertana Ludányi Zsófia 2019. tavasz

A nyelv és a nyelvtan fogalma A társadalmi kommunikáció eszköze Gondolatokat kifejező jelek rendszere Kreativitás → egy adott jelkészletből szabályok segítségével végtelen sok variációt tudunk létrehozni Kollektív, objektíve létező jelenség Egyéni megvalósulás → beszéd: állandó működés → beszédcselekvés

A nyelv és a nyelvtan fogalma A nyelv az emberré válás során, a törzsfejlődéssel keletkezett Sokféleség: nyelvek → nyelvcsaládok Egy adott nyelv mindig változik, története van De egy pillanatban állandónak látszik A nyelvvel foglalkozó tudomány a nyelvtudomány

Nyelvtudomány Szinkrónia és diakrónia szempontjából: szinkrón (leíró) diakrón (történeti) Elméleti (általános) ↔ alkalmazott nyelvészet Nyelvtan (grammatika): a nyelv szerkezetének leírása, szabályokban folytatása Lehet történeti és lehet leíró Alsóbb iskolai szinteken csak leíró nyelvtan Felsőbb osztályokban van történeti nyelvtan és egyéb területek

Nyelvtudomány: egyik részterülete a nyelvtan vagy grammatika Nyelv → objektíve létezik, s ugyanakkor az egyének nyelvhasználatán keresztül valósul meg Nyelvtudomány: egyik részterülete a nyelvtan vagy grammatika Az iskolai tanítás célja: Az egyes tanulók nyelvhasználatának fejlesztése A tanulóknak megtanítani a nyelvtant

A nyelvtan elméleti alapozó tárgy De ez nem jelenti azt, hogy nem lehetne gyakorlati úton tanítani!

A nyelvtantanításnak más a célja! Nyelvfejlesztés: Irodalomtanítás Szóbeli és írásbeli szövegalkotás (beszédfejlesztés és fogalmazástanítás) A nyelvtantanításnak más a célja!

A nyelvleírás és a nyelvtan különbsége Nyelvleírás (v. szinkrón nyelvészet): A nyelvi jelek által alkotott hierarchikus struktúra leírása. A nyelvi szinteket követi: Fonémák A morfémák és a lexémák leírásából áll. A szintagmák és a mondatok A szöveg

Felső tagozat: a nyelvleírás teljes egészében itt Alsó tagozat: nagyon leegyszerűsített, gyakorlati célokat szolgáló grammatikát tanítunk Felső tagozat: a nyelvleírás teljes egészében itt Különösen pedig középiskolában bontakozik ki Részei: szókészlettan, nyelvjárások, szövegtan, jelentéstan Ezek alsó tagozaton csak indirekt vannak jelen (pl. olvasmányok tárgyalása)

Grammatika Görög eredetű szó A görög nép volt a legrégibb európai nép, amely nyelvének nyelvtanát megalkotta Görög gramma ’betű’ → a grammatika kezdetben a betűk megtanulását jelentette Később hangtant, s fokozatosan: szótan, majd mondattan A grammatika a beszédfejlesztés és a helyesírás-tanítás alapja

Grammatika Két típus: Referenciagrammatikák v. tudományos grammatikák, pl. Keszler–Lengyel (szerk.) Magyar grammatika (egyetemi nyelvtan) Iskolai nyelvtanok → egyszerűsített, az adott iskolatípus igényéhez igazított Alsó tagozat: erősen leegyszerűsített nyelvtan A tudást a referencianyelvtanokban kell ellenőrizni!!!

Funkcionális szemlélet A morfémák (szóelemek) funkció nélküli bemutatásának nincs értelme A jó grammatika mindig funkcionális!! A morfémák elnevezése utal a funkciójukra, például: kutyá + m (-m birtokos személyjel) → megadjuk a funkcióját, vagyis azt, hogy egyes szám, 1. személyű birtokra utal

A grammatikák rendszerezése Kiindulhat: Alakból Funkcióból Alakból kiinduló rendszerezés áttekinthetőbben oldható meg, pl.: Írni fogok, írni fogsz stb. paradigma összeállítása → megállapítás: jövő idő kifejezése Funkcióból való kiindulás: grammatikai szinonimák felsorakoztatása De: ehhez ismerni kell az egész rendszert, jól kell látni az összefüggéseket

A funkcionális nyelvszemlélet, a funkciók fogalma Grammatikai funkció Nyelvi szintek: 1. fonémák szintje, 2. morfémák és lexémák szintje, 3. szintagmák és mondatok szintje, 4. a szöveg szintje A magasabb rendű szintek az alacsonyabb rendű szintek elemeiből tevődnek össze, s fordítva: egy alacsonyabb szintű elem mindig egy magasabb szinten funkcionál, azaz egy nagyobb egységben működik Például a morféma (szóelem), mondjuk egy toldalék a szóalakban v. inkább a szintagmában kapja meg szerepét (a -ba hová? Kérdésre felelő helyhatározói belviszonyrag)

Grammatikai funkció (folyt.) A nyelvi jel grammatikai funkciója a nyelvi jelnek egy magasabb szinten betöltött szerepe Ezt a funkciót a nyelvi rendszeren belüli funkciónak is nevezzük

Kommunikációs funkció Ezenkívül beszélhetünk egy nyelvi rendszeren kívüli, a beszédhelyzethez kapcsolódó, ún. kommunikációs funkcióról Lehet: Kifejező (emotív, emocionális) funkció Felhívó (konatív) funkció Ábrázoló (referenciális) Metanyelvi funkció: ha a közlés tárgya maga a nyelv → maga a grammatika sajátos nyelvezete Kapcsolattartó (fatikus funkció) Poétikai funkció Grammatikatanítás: a metanyelv megtanítása

A nyelv = működés, funkcionálás A funkcionális nyelvszemlélet egyik alapelve, hogy a nyelv nem értelmezhető a beszélőtől függetlenül létező jelenségként A nyelvben a jelentés és a funkció nincs eleve adva, deduktív módon az elemekből, a szabályokból nem vezethető le, hanem meghatározott szituációban a nyelvi működés során jön létre → Tehát a nyelv nem statikus elem- és szabálykészlet, hanem működés, funkcionálás

A grammatikatanítás céljai A nyelv rendszerszemléletének a kialakítása; A grammatikai szakszókészletnek mint metanyelvnek a megtanítása; A spontán nyelvhasználati folyamatok megfigyelésének tudatossá tétele, a sikeres kommunikáció feltételeinek biztosítása; Más tantárgyi ágazatok (a helyesírás, a nyelvművelés, a szövegtan, a stilisztika, a retorika, a nyelvtörténet stb.) tanulásának megalapozása; Az irodalomolvasás, a műelemzés segítése; Az idegen nyelvek tanulásának erősítése; Az általános műveltség fejlesztése.

A grammatikatanítás szemléletformái Hanyagoló: egyes középiskolákban a magyartanárok az irodalmi tananyag túlméretezésével indokolják, vagy vmiféle komplex, az irodalmi és nyelvi elemzést összekapcsoló szemlélet érvényesítésével magyarázzák. Egyik érv sem elfogadható, ugyanis a magyar nyelvet felépítő grammatikai formákat és az őket működtető szabályokat csak saját rendszerükben érdemes és lehetséges megismerni.

A grammatikatanítás szemléletformái Szelektív: a kommunikációközpontúság elvét egyoldalúan alkalmazza, és a grammatikai tananyagból csak azt tanítja, ami a kommunikációs készség fejlesztéséhez feltétlenül szükséges. Például: A magyar mint idegen nyelv tanítása Alsó tagozatos grammatikatanítás → az alapozó szakaszban az életkori sajátosságok miatt minimálisra csökkentjük a grammatikai tananyagot, amennyi a szó- és írásbeli kifejezőkészség, ill. a helyesírás tanításához feltétlenül szükséges. Rendszerszemléletű: teljességre törekvő grammatikatanítási forma. A teljes nyelvtani rendszert igyekszik föltárni, az életkori sajátosságok figyelembevételével a diákok a nyelvtani fogalmakat és szabályokat a nyelvi szinteknek megfelelően ismerik meg.

Tananyagrendező elvek Linearitás elve: a grammatikai fogalmak és szabályok megismerése folyamatosan előrehaladva történik: a kisebb egységektől a nagyobb egysége felé haladunk (hangok, szóelemek, szavak, szószerkezetek, mondatok). Az egyes nyelvi szintekről elsajátított ismeretek egymásra épülnek. Ciklikusság elve: a nyelvtani tudást nemcsak folyamatosan bővítjük, hanem nagyobb életkorszakaszonként vissza-visszatérünk a korábban tanultakra. Így az életkori sajátosságoknak megfelelően egyre magasabb szinten rendszerezünk.

Felhasznált irodalom Adamikné Jászó Anna 1998. Antalné Szabó Ágnes 2002. A grammatikatanítás pedagógiája. In: V. Raisz Rózsa–Zimányi Árpád (szerk.): Feladatok és módszerek az anyanyelvi nevelésben a XXI. század elején. XIV. anyanyelv-oktatási napok. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 216. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 148–152. Kugler Nóra 2009. Funkcionális grammatikai gyakorlatok a 9–12. évfolyam számára. Anyanyelv-pedagógia 1: http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=153