2. csapat Bugát Pál és kortársai A reformkori tudományos élet vezetői, akik az eszükkel harcoltak a szabadságharcban

Bugát Pál Gyöngyösön született 1793. április 12-én Gimnáziumi tanulmányit Gyöngyösön és Egerben, az orvosi egyetemet Pesten végezte 1818-ban avatták orvossá, két évre rá szemészorvossá 1830-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

Máramarosszigeten volt medicus dirigens az 1831-es kolerajárvány idején Feleségével nyolc csángó gyermeket fogadott örökbe és vállalta teljeskörű taníttatásukat Részt vett a magyar nyelvújításban és számos magyar orvosi szónak lett a megteremtője. Szabadságharc alatt Magyarország főorvosa lett és ismert pozíciója miatt a világosi fegyverletétel után bujdosnia kellett 1861-ben engedték ismét dolgozni, de már nem ismerték el orvosi munkásságát, mert az új, fiatalabb orvosnemzedék túlnőtte az eszméit 1865-ben hunyt el és a Kerepesi temetőben nyugszik Budapesten

Reformkori matematikusok és fizikusok Bolyai Farkas és fia, Bolyai János, az apa tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának, fiát viszont nem terjeszthették fel tagnak, mert jelentős matematikai írása csak latin nyelven jelent meg nyomtatásban, magyarul nem, s az utóbbi feltétele volt a taggá fogadásnak.  Jedlik Ányos, aki két világkiállítás sikeres résztvevője is volt, mégsem vált ismertté a műszaki tudományok nemzetközi forgatagában, hiszen felismeréseit nem mindig hozta nyilvánosságra. Eötvös Loránd viszont később bejutott a világ tudományos körforgásába, s a legnagyobbak között tartották számon – már életében. 

Reformkori vegyészek Irínyi János a hangtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálója, és nem kis részben neki köszönhető a „12 pont” megfogalmazása Ebben az időszakban a kémiai elemek nemzetközileg elfogadott neveit magyar kifejezésekkel váltották fel, s ekkor született a büzeny, iblany, súlyany, olany, dárdany és más kifejezés, amely az egyes kémiai elemek kémiai tulajdonságára utal, de ezek használata igencsak megnehezítette a vegytanban történő eligazodást.

Reformkori biológusok és orvosok Kitaibel Pál Petényi János Salamon Herman Ottó   Korányi Frigyes Balassa János Semmelweis Ignác nemzetközi hírű tudóssá válhatott volna, ha merész állításait elismeri a szakma, de csak évtizedekkel később vált elismertté.

A reformkor szellemi előretörése nem csak a költők kiváltsága volt, hanem a magyar természettudomány is sokat fejlődött. A számos akkori magyar tudósunk csak később vált nemzetközileg elismertté, de így is olyat vittek véghez, ami felért a magyar forradalom katonai sikereihez.

Felhasznált források http://www.klauzal.hu/cikk/351.html https://hu.wikipedia.org/wiki/Bug%C3%A1t_P%C3%A1l http://real.mtak.hu/19480/1/MONY_2013_02_Bugat__Bosze__u_10 3755.273549.pdf https://hu.wikipedia.org/wiki/Kir%C3%A1lyi_Magyar_Term%C3%A9sz ettudom%C3%A1nyi_T%C3%A1rsulat