Magyar őstörténet a honfoglalásig 2018/2019, 1. félév

Mi a magyar? A nemzettudat elemei: közös nyelv, közös származás tudata A csodaszarvas-történet eredete Népnevek Onogur Szabir Türk Hun Szavartoi aszfaloi Magyar Baskir

Magyarok a 9. század előtt Források Hérodotosz a szkítákon túli népekről (MEH 49–53.) Ptolemaiosz a massaioi népről (a Rha keleti forrásainak vidékén) Priszkosz rhétor és kínai források az 5. század közepén történt népmozgásokról (a magyarság ekkor költözött a Don-Kubany folyók vidékére?) (MEH 53.) Theophanész és Nikéforosz patriarcha Kuvrat bolgár fejedelem haláláról (670 körül)

Magna Hungaria Dél-Urál vidéke? Dzsajháni-hagyomány: „a besenyők országa és a bolgárok közé tartozó sk.l-ek között van a magyarok határai közül az első (szélső) határ.” (HKÍF 32.) Al-Balhi-hagyomány: „Basgirt szintén egy vidék neve. Két fajtájuk vab. Az egyik fajta a guzzok végein, a bolgárok mögött lakik. Számuk vagy 2 ezer ember. Erdeik védelmében élnek, ezért nehezen támadhatók. A bolgárok alattvalói.” (HKÍF 50.) Riccardus-jelentés Julianus útjairól Magyar törzsnevek a baskír nemzetségnevek között Honnan kerültek oda? Nyugat-Szibéria? Kaukázus vidéke? Mikor mentek tovább? 700-as évek? Vagy később?

Őshaza a magyar krónikák szerint Anonymus: „Szkítia ugyanis, amelyet Dentumogernek hívnak, hatalmas föld tőlünk keletre…” „a hétmagyarnak nevezett hét fejedelmi személy Szkítia földjéről nyugatra vonult … az Etil folyón pogány módra tömlőn ülve keltek át…” „Miután orosz területre érkeztek, minden ellenállás nélkül elérték Kijevet, s mikor elhaladtak a város mellett, átkeltek a Dnyeper folyón…” (HKÍF 280., 288–289.) Kézai Simon: „Szcítia országa egy területet alkot, de három tartományra oszlik, éspedig Baskíriára, Dentiára és Mogoriára.” „Jézus Krisztus születésének 872. évében a hunok, vagyis magyarok újból beköltöztek Pannóniába, átkelvén a besenyők és fehér kunok országán, Kijev városán, majd megszállottak az Ung folyónál, ahol várat építettek.” (MEH 185., 188.)

Déli őshaza A Kaukázus északi előterében? Történeti-nyelvi bizonyítékok? Kapcsolat a kazárokkal, a török nyelvi réteg átvétele Forrás: Konstantin/42., Sarkel építése (MEH 123.) A kazár nyelv bolgár-török típusú volt? Dzsajháni-hagyomány (Gardézi): D.ba folyó= Kubany? (HKÍF 36–37.) Konstantin/38.: „A türkök népe régen Kazáriához közel szerzett magának lakóhelyet…” (HKÍF 121.) Anonymus: Szkítia= Dentumoger (HKÍF 280.) Kapcsolat az alánokkal, az iráni nyelvi réteg átvétele Nyelvi adatok a magyar-iráni-török szókészletbeli átvételekre Nyelvészeti paleontológia: növénynevek

Levédia Források Konstantin/42. Sarkel építéséről (MEH 123.) Konstantin/38. Levediről és Levédiáról (HKÍF 121– 124.) Dzsajháni-hagyomány (Ibn Ruszta): „Azt mondják, hogy a kazárok régebben körülsáncolták magukat a magyarok és az országukkal szomszédos más népek ellen.” (HKÍF 34.) Hol? Mennyi ideig? Levédia és a magyar–kazár viszony Levedi és a fejedelmi ajánlat

Kabarok Források Konstantin/39.: A kabarok népéről (HKÍF 126–127.) Salzburgi évkönyv (881): „Az első csatát a magyarokkal vívták Wenia-nál, a másodikat a kabarokkal Culmite-nél.” (HKÍF 209.) Kabar törzsek – mennyi az annyi? A kabarok helye a magyar társadalomban

Etelköz Forrás: Konstantin/38., 40. (HKÍF 121–133.) Etelköz helye A név magyarázata Etelköz folyói (ellentmondások a forrás két fejezete között) Régészeti adatok

Kettős honfoglalás Az elmélet kialakulása László Gyula művei alapján Az elmélet hibái Támogatók egykor és ma

Egyre közelebb a Kárpát-medencéhez… György barát krónikájának folytatása: magyarok a bizánci-bolgár háborúban az Al-Dunánál, 830-as évek (a bolgárokat segítik) (HKÍF 144–145.) Szent Bertin évkönyve (839): Jámbor Lajos fogadja a rusz követeket, akik nem tudnak a szokásos útvonalon hazamenni, mert egy barbár nép veszélyezteti őket (HKÍF 184.) 895 előtt a Kárpát-medencében – régészeti érvek

Megérkezés Besenyő támadás (Konstantin/38.) (HKÍF 123– 125.) A türkök két részre szakadnak A türkök elűzik Nagy Morávia lakóit Hol volt Árpád és a fősereg?

Állam vagy törzsszövetség? A gyula és a kündü A következő héten…