6. A Kaukázus és Khorezm a magyar őstörténetben Magyar őstörténet 2016/2017, 1. félév.

Az előadások a következő témára: "6. A Kaukázus és Khorezm a magyar őstörténetben Magyar őstörténet 2016/2017, 1. félév."— Előadás másolata:

1 6. A Kaukázus és Khorezm a magyar őstörténetben Magyar őstörténet 2016/2017, 1. félév

2 A Kaukázus és az ősmagyarok 1. Alán régészeti leletek – párhuzamok a honfoglalók régészeti anyagához Martan-csu/10. sír 2 A kaukázusi „alán” régészeti leletek szoros kapcsolatokat mutatnak a Szaltovói kultúra kamrasíros „alán” variánsával.

3 3 Martan-csu/10. sír

4 4 A honfoglalók leleteivel párhuzamba állítható kaukázusi leletek többsége 895 utánra keltezhető.

5 2. Történeti források a honfoglalás előtti kaukázusi magyar jelenlétről? Kézai Simon: „Szcítia vidéke pedig kelet felől a Joria-beliek országához [Grúzia] csatlakozik, utána Tarszia következik [Belső- Ázsia, Talasz vidéke], végül pedig Mongólia, ahol Európa végződik. A nyári nap felőli oldalon a korozminok népe található…” (Figyelemre méltó Grúzia és Khorezm szerepeltetése!) Al-Bakrí: „Országuk egyik határa a rúm országához csatlakozik, másik, a sivataggal szomszédos határukon hegység van, amelyben A.ín [Abín] nevű nép száll meg. Nekik lovaik, lábasjószágaik és szántóföldjeik vannak. Ennek a hegységnek az alsó részén, a tenger partján Ugúna nevű nép lakik, ők keresztények s az iszlámnak Tiflisz vidékéhez csatlakozó országaival határosak…” (A kaukázusi abházok vagy albánok mellett a magyarok éltek? De mikor?) 5

6 A Kaukázus a magyar őstörténetben Kézai Simon információiról nem tudjuk bizonyítani, hogy honfoglalás előttiek. Al-Bakrínál az Ugúna népnév esetleg összefüggésben lehet az ogur (vagy az ugor?) népnévvel. A történeti források nagyon szűkszavúak, többféle értelmezésük lehetséges. Csak azt a feltételezést engedik meg, hogy az ősmagyaroknak voltak információik a Kaukázus északi előteréről. Az Ugúna népnév értelmezése nehézségekbe ütközik. 6

7 3. Történeti források a honfoglalás utáni kaukázusi magyar jelenlétről Domonkos szerzetesek útban Magna Hungariába: Ottó és Julianus miért éppen a Kaukázus felé indult?  Olvasták Kézait, Al-Bakrít, esetleg Bíborbanszületett Konstantínt, vagy volt magyar folklórhagyomány a keleten maradt testvérekről? A „magyar” népnév a Kaukázusban – Madzsar városa  A település az írott források szerint egy időben az Arany Horda fővárosa volt. A régészeti ásatások alapján tatár jellegűnek nevezhető! Jeretany kaukázusi magyar király püspököt kért a pápától (1320-as évek)  A honfoglalóktól leszakadt, avagy a tatárok által idetelepített, esetleg idemenekült magyar töredék? 7

8 A szaszanida-szogd fémművesség és a magyar kapcsolat 8

9 Szaszanida fémművesség részletgazdag, „élethű” ábrázolás 9

10 Szaszanida fémművesség, korai szogd jegyek (Lelőhely: Tomiz falu, Oroszo./Vjatkai korm.) 10

11 Szogdiana 11

12 Horezm 12

13 Tarcal 13

14 Ibrány korai szogd edény pereme 14

15 A szogd fémművesség hatása a honfoglaló magyarok fémművességére A sztyeppi népek számára a horezmi ötvösök diktálták a divatot. Az általuk készített tárgyakat csak a leggazdagabbak tudták megfizetni. Az ősmagyarok és a horezmi ötvösművészet kapcsolata már a karajakupovói-kusnarenkovói régészeti kultúra leletein is megfigyelhető (magyarok Magna Hungariában?). A szogd kapcsolat a 895-ös honfoglalás után is fennmaradt. A magyarok a nyugat-európai és bizánci kalandozások során rengeteg feldolgozható nemesfémet zsákmányoltak, melyekből az ízlésüknek megfelelő tárgyakat készíttettek ötvöseikkel. A szogd fémművesség stílusbeli hatását tükröző, de gyengébb kidolgozottságú kisebb tárgyak (övveretek, lószerszám- és ruhadíszek) a Kárpát-medencei ötvösök munkái lehetnek, míg a díszesebbeket (pl. tarsolylemezek) keletről jött vándorötvösök is készíthették, vagy bizánci iskolázottságú kézművesek. 15