Lássunk tisztán az egészségügyben! A kórházak által tapasztalt problémák

Bevezetés Külső környezeti tényezők: Az egészségügy világszerte: egyike a leggyorsabban fejlődő ágazatoknak, valamint az egyik legmeghatározóbb piaci tényező (az egészségügy nagyobb üzlet, mint az autógyártás), ezért a nagy volumenű befektetések okán rendkívül gyorsan fejlődik, változik (ami 5 éve korszerű technológia, műszer, gyógyszer volt, az ma már nem az) Hazai környezet: Magyarország: jelentős átalakulás zajlik az egészségügyben és még jelentősebb átalakulások történnek a következő években. Közbeszerzések rendszere: ajánlatkérő → ÁEEK → ellenőrző szerv → Közbeszerzési Hatóság → gazdasági szereplők → ellenőrző szerv Sokszereplős rendszer, bonyolult jogi szabályozás Ebbe a környezetbe illeszkedve szükséges a közbeszerzések sikeres és eredményes megvalósítása. Nem egyszerű feladat (kellő szakértelmű és aktivitású apparátus, a szereplők jó együttműködése)

Szakmai környezet Az egészségügyi beszerzések néhány kiemelt specialitása: A felmerülő igények alapján a beszerzés mennyiségét nehéz (sokszor lehetetlen) előre meghatározni (nem ismert pontosan, hogy milyen betegséggel és hány beteget kell/lehet ellátni a jövőben). Orvos-beteg kapcsolat – gyógyítás folyamat – ehhez felhasznált termék, szolgáltatás → bizalmi viszonyon alapul A beszerzésre kerülő termék, szolgáltatás műszaki leírásának, specifikációjának meghatározása során nehézkesen, vagy csak nagy veszteségek árán lehet elkerülni a szubjektívnak tűnő elemeket (orvos-beteg, szubjektum).  

Az egészségügyi beszerzések néhány kiemelt specialitása Egyszerre van jelen az igény a szakmában jól bevált, begyakorolt technikák és anyagok alkalmazására és az új, korszerű csúcstechnikák alkalmazására: Jól bevált technikák és anyagok szükségessége (bizalom!) alátámasztott (traumatológia, sürgősség) Az új technika (gépek) szükségessége alátámasztott (diagnosztika) Közös jellemző az adott rendszer stabil és biztonságos működtetéséhez rutinszerű gyakorlat szükséges (sok a beteg, gyors cselekvésre van szükség: pl. sürgősségi ellátás) megtanulta és együtt tud működni az egész apparátus az evidenciák nyomán (orvos, ápoló, segédek) az új technológia megszokása, betanulása, bevezetése időigényes és kockázatos, felboríthatja a kialakult rendszert ebben az esetben a kényszerű váltás minőségvesztést eredményez pontosabb, jobb diagnosztika precízebb műtét kíméletesebb megoldások ebben az esetben a nem váltás a minőség stagnáláshoz vezet Közös jellemző 1.: Mindkét eset relatív minőségvesztést eredményez Közös jellemző 2.: Mindkét eset általában egy konkrét céghez köthető (egy cég képes az elvárásokat teljesíteni) Közös jellemző 3.: Gyakran szubjektívnek tűnnek (közbeszerzési szempontból) a szakmai igényekhez kötött érvek (nehezen illeszthetők a közbeszerzések objektív feltételrendszeréhez)

Az egészségügyi beszerzések néhány kiemelt specialitása Az áru alkalmasságának megítélésére vonatkozó egyik speciális és gyakran igényelt (egyben a leginkább szubjektivitás lehetőségét magában hordozó) módszer a mintadarab benyújtásának előírása

Az egészségügyi beszerzések néhány kiemelt specialitása Mintadarab előírásának és bírálatának problémája: A szakma igényelné, de a szakma nincs tisztában a közbeszerzés során a mintadarab felhasználási és bírálati lehetőségeivel 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet következőt írja elő a mintadarabról: 21. § (1) Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére – előírható: h) a beszerzendő áru ..... mintapéldányának ….. bemutatásával, amelynek hitelességét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell; Aránytalan teher elé nem állítható az ajánlattevő (CT berendezés / infúziós szerelék)

Az egészségügyi beszerzések néhány kiemelt specialitása Mintadarab előírásának és bírálatának problémája (2): Objektív követelmény meghatározás szükséges (többségében mérhető követelmények) Ha mérhetőek a követelmények, hol mérünk?! A mintadarab szubjektív módon nem bírálható (pl. „jól felhasználható a gyógyítási folyamathoz”), az objektív bírálat pedig nehézkes és költséges (méretek, jellemzők, akkreditált szaklaboratórium). Szubjektív véleményeltérést (bírálatot) el kell kerülni (zsűri ránéz). A termék gyakorlati kipróbálására a legtöbb esetben nincs lehetőség. A mintadarab a gyakorlatban nehézkesen és csak kellő körültekintéssel, ritkán használható módszer

Az egészségügyi beszerzések néhány kiemelt specialitása Egészségügyi szakmai közreműködők (orvosok / nővérek) szerződéseinek közbeszerzése

Az egészségügyi beszerzések néhány kiemelt specialitása Kiegészítő, kisegítő és hiányzó szakmák esetében jellemző ÁSZ ellenőrzés során került fókuszba Az erre vonatkozó szerződések többségében közbeszerzés kötelesek Egybeszámítási szabályok pontatlansága lehetőséget biztosít a különféle megítélésre Sokféle jogviszonyban látják el (szabadfoglalkozás, egyéni vállalkozó, egyszemélyes Kft., stb.) Megjelentek a bérorvosokat és bérnővéreket közvetítő vállalkozások Alapvetően bizalmi viszonyon alapul a szerződés

Az egészségügyi beszerzések néhány kiemelt specialitása Az ismert személyzethez való ragaszkodás jogos igénye felmerül (bizalmi viszonyt feltételez az egészségügyi szolgálat és az orvos között) A közreműködő személyzetnek ismernie kell a kórházat, a működési mechanizmust, az ellátandó betegek körét, stb. ezért a kórház szakmai és bizalmi okokból ragaszkodik az „ismert” kollegákhoz egymásra épülő szakmák esetén a megbízható szakmaisághoz. A speciális bizalmi viszony okán nehézkes kizárólag objektív szempontok alapján a személyeket kiválasztani. Nem írható elő, a közbeszerzés során megoldhatatlan, hogy azok a „kollegák” nyerjék a versenyt, akik ismerik a kórházat és már „bejáratódtak” (alkalmassági követelmények ilyen módon nem szűkíthetők, az értékelési szempontok körében a helyismeret nem értékelhető)

Az egészségügyi beszerzések néhány kiemelt specialitása Az ajánlattevők nem „közbeszerzés képesek” (nincs rutin, tartanak tőle, nem képesek az ajánlatot összeállításával megbirkózni) Attól tart a kórház, mint ajánlatkérő, hogy a közbeszerzés során egy olyan cég nyer, aki nem képes ellátni a feladatát, erre minden esélye megvan: a folyamatos, zavartalan egészségügyi ellátás sérülhet

Általános probléma A jelenlegi beszerzési módszerekkel (kórházi felkészültség + általánosnak mondható jogi szabályozási környezet + ellenőrzés) az ajánlatkérők által csak standard beszerzési / közbeszerzési módszerek (egybeszámítási szabályok pontatlansága, általánosan megfogalmazható alkalmassági követelmények; a széleskörű verseny minden körülmények közötti preferálása; referenciák szűkítési lehetőségének általános jellege) kerülnek alkalmazásra, amelyekkel a felmerülő szakmai igények nehézkesen vagy egyáltalán nem elégíthetők ki maradéktalanul. A szakmai elvárásoknak, az egészségügyi feladatellátásnak megfelelő közbeszerzés esélye csökken. Hosszadalmasak, nehézkesek az eljárások és különféle „varázslatokra” van szükség a szakmailag is eredményes eljáráshoz.

Megoldás felé vezető javaslatok Folyamatos párbeszéd megteremtése a közbeszerzési rendszer résztvevői (kórház, ÁEEK, ellenőrző szerv, Közbeszerzési Hatóság, gazdasági szereplő) között: dokumentált iránymutatásul szolgáló, konkrét probléma megbeszélések Az ÁEEK a párbeszéd megteremtése érdekében konkrét lépéseket kíván tenni a jövőben. Egészségügyi specialitások konkrét keretek közötti egyértelmű részletszabályozása Egyértelműsítés (egybeszámítás) Egyszerűsítés (pl. nemzeti eljárásrendben összefoglaló tájékoztatás szükségessége ilyen tartalommal?) Kivételi körök bővítése (bizalmi viszony ↔ egyes termékek, szolgáltatások) A kórházi igénylők (specifikálók) közbeszerzési felkészültségének növelése (híd a jogi-közbeszerzési szakértelem és az orvos-/ápolás szakma között) Jó példa: - gyógyszerek (ATC egybeszámítás) - 75%-os referencia szabály - élelmiszer nyersanyagok, alapanyagok - jogi szolgáltatások

Köszönöm a figyelmet!