Polgári jog I. 2017/18. I. félév Szerzői jog

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
MULTIMÉDIA-FEJLESZTŐ SZABÓ SÓKI LÁSZLÓ villamosmérnök ELTE VIDEOSTÚDIÓ.
Advertisements

Alternatív Színházak Produkciós Szemináriuma Gazdasági ismeretek Szerződéstípusok Budapest
A személyhez fűződő jogok és a helyismereti kutatás egyes kérdései
Szaszák Csaba forrás: Szoftverjogok Szaszák Csaba forrás:
dr.Daszkalovics Katalin
Előadás a Szellemi alkotások joga köréből
Szellemi alkotások joga
Személyiségi jogvédelem
Szerzői jogi tartalmak védelme elektronikus környezetben
Internet és szerzői Szerz ő i Akadémia, Irodalom és Internet Dr. Fodor Klaudia Franciska március 29.
Szerzői jog a digitális környezetben

A részmunkaidő speciális esetei az új Munka Törvénykönyvében
Dr. Lukács Manuéla Linda A szindikátusi és licencia szerződések, a szellemi alkotások megvalósításának eszközei ELTE Állam és Jogtudományi Doktori.
Mi is az a „Know How”.
Szolgálati és alkalmazotti szellemi alkotások a magyar jogban
Szerzői jog a könyvtárakban
A szerzői jog Takács Béla 2006.
A szerzői jogról érthetően
Szerzői jogi útjelzők az analóg és a digitális környezetben
Gradwohl Roland GRROAAT.PTE PTE–ÁJK Jogi bitorlás fogalma A szerzőt a művéhez kapcsoló érdekek védelmét abszolút szerkezetű jogviszony biztosítja.
A szellemi alkotások védelme és az iparjogvédelem
„Geotermia a XXI. században” Kistelek február 26. Geotermia hasznosítás a bányatörvény módosításának tükrében Szabados Gábor elnök Magyar Bányászati.
A tudományos munka néhány szerzői jogi vonatkozása
TÁMOP / projekt eCompetence Multidiszciplináris Egyetemi Tudásmenedzsment rendszer fejlesztése és regionális innovációs keretrendszert.
Dr. Fodor Klaudia Franciska jogi előadó artisjus
Munkajogi alapismeretek
Szellemi alkotások jogi oltalma
Szerzői jogi útkeresés a digitális környezetben Dr
Polgári jog Szerződések joga évi IV. törvény:
ELektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és DOkumentumtára TÁMOP B-11/1
Az irodalmi, tudományos művekre vonatkozó internetes szerzői jogi jogsértések dr. Kiss Tibor Debrecen, március 21.
Egyes társasági formák A korlátolt felelősségű társaság
Hozzáférés és szerzői jog - a digitális könyvtári archívumok Dr. Szinger András Artisjus.
Személyhez fűződő jogok polgári jogi védelme
Polgári jog 2. Tulajdonjog.
Mediátor képzés Kártérítés.
A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
KUKKOLÓK és KUKKOLTAK JOGAI
A szellemi tulajdon védelme Alapinformációk március
dr. Tarr Péter Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
A közszolgálati Tisztviselők jogviszonya
A szerzői jog.
2. Előadás Kötelmi jog - szerződés
Munkaerő-kölcsönzés A munkaerő-kölcsönzés különös szabályai.
A munkaviszony megszüntetése
Az új Munka Törvénykönyve 2012:I. tv április 20.
A VÉDJEGY Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szép Erika.
 AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA SZERZŐI JOG. SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA  Szerkezetileg közelítünk a jogviszonyokhoz: milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak.
A GPLv3 és a BSD licenc összehasonlítása Ádám Szilveszter Magyar BSD Egyesület.
1 Szellemi tulajdonjogok: bevezetés Lendvai Zsófia Budapest,
M UNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd Székesfehérvár, május 17.
JOGTANI ALAPISMERETEK I. Jogfogalom II. A jogi norma szerkezete III. Érvényesség – hatályosság IV. Jogviszonyelmélet.
ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület évi LXXVI. tv (Szjt.)
A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv.
A közigazgatási eljárás II.
A közszolgálati Tisztviselők jogviszonya
Polgári nemperes eljárások Polgári perrendtartásban szabályozott nemperes eljárások Szeptember 21. Dr. Molnár Judit.
Polgári perjog előadás
A jogforrási rendszer II.
Kompetenciák 1. Joghatóság
A szellemi tulajdon védelme Hallgatói előadási anyag 2017
HASZNÁLATIMINTA OLTALMI JOG
Nemzetközi magánjog II.
"Az adatbázisok jogi védelme a gyakorlatban"
AP6 – Elektronikus tananyag-fejlesztés
Dr. Lábody Péter Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
OKJ vizsgára készülőknek
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztály
Dr.Pálos György A szoftver jogi védelme
Előadás másolata:

Polgári jog I. 2017/18. I. félév Szerzői jog dr. Sápi Edit

Rendszertani áttekintés Szellemi alkotások joga – alkotó tevékenységből eredő alkotások védelme. „eszmei javak”, „szellemi tulajdon” Elhelyezése: a tág értelemben vett polgári jogon belüli viszonylagosan önálló jogterület (oka: sajátos tárgy) Szellemi alkotások joga (korábbi terminológia) Iparjogvédelem Heterogénebb terület, műszaki jellegű szellemi alkotások védelme, földrajzi és árujelzők Szerzői jog Művészet, tudomány, irodalom Ptk. 2:55.§ Kisegítő alkalmazás – Szerzői jog és iparjogvédelem „E törvényt kell alkalmazni a hatálya alá tartozó olyan kérdésekben, amelyeket a szerzői jogról és az iparjogvédelemről rendelkező törvények nem szabályoznak.” Szabályozás: többszintű

Szerzői jog az irodalmi, művészeti, tudományos művek, alkotások védelme + az alkotó (szerző) személyhez fűződő és vagyoni jogainak védelme A szerzői jogi szabályozás és a védelem célja: Érdekek összeegyeztetése (szerző, felhasználó(k), információáramlás) A szabályozás felépítése: - 1999. évi LXXVI. Törvény a szerzői jogról (Szjt.) - Polgári Törvénykönyv - 2016. évi XCIII. Törvény a közös jogkezelésről (Kjkt.) Viszony a kettő közt: Szjt. 3.§ „A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, valamint az e törvény hatálya alá tartozó művekkel és egyéb teljesítményekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni jogviszonyokban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.” - Nemzetközi jogszabályok (BUE) - Európai Uniós jogforrások

Jogviszony szerkezete: abszolút szerkezetű, negatív tartalmú jogviszony  mindenki köteles a szerző jogainak megsértésétől tartózkodni (relativizálódás) Hasonlatos a tulajdonjogviszonyhoz (17/1992 AB hat, 1338/B/1992. AB hat.) DE! nem a klasszikus értelemben vett tulajdonjog - oka: a tárgy specialitása  szorosan kapcsolódik a szerző személyéhez, személyhez fűződő jogaihoz. Elméletek a szerzői jog megközelítéséhez: Tulajdoni elmélet Személyiségi elmélet Komplex

A védelem tárgya (Szjt. 1.§) Pozitív és negatív feltételek körülírásával egyaránt Minden, a művészet, irodalom, tudomány tárgykörébe tartozó alkotás („Valamely formában megtestesített gondolat”) Nincsen taxatív felsorolás (oka) Irodalmi alkotás, nyilvánosan tartott beszéd, Jelmez, díszlet, ezek terve, térképmű, fotó, zene, színpadi mű, táncjáték, építészeti alkotás, rajzolás, festés, szobrászat, stb. Az oltalom feltétele: a szerző szellemi tevékenységéből eredő, egyéni, eredeti jelleg (elsődleges és másodlagos alkotások) Nem függ a védelem: esztétikai, minőségi, mennyiségi szempontoktól, értékítéletektől

A védelem tárgya Negatív meghatározás: Nem tartozik ide: Jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei, bírósági, hatósági határozatok, hivatalos közlemények, ügyiratok, Sajtótermék közleményének alapjául szolgáló hírek, tények, Ötlet, elv, elgondolás, működési módszer, matematikai művelet Folklór kifejeződései (oka) – DE! – felhasználásával létrejött alkotás igen Szomszédos jogi védelem Előadóművészek, hangfelvétel előállítók,rádió és televízió szervezetek, filmelőállítók szintén szerzői jogi védelem alatt állnak!! (oka: a szerzői művek felhasználásához kapcsolódnak)

A védelem keletkezése és ideje A védelem – a szerzői jogi oltalom, amely alatt a mű áll  ami alapján a szerzőt a szerzői jogok megilletik (személyi és vagyoni) Keletkezése: a mű megszületése Nincs nyilvántartásba vételhez kötve V.ö. Iparjogvédelem Idő: védelmi idő Az az időszak, amely alatt a mű védelmet élvez Szjt. 31.§ a szerző életében és halálától számított 70 év

A védelem alanya: a szerző A szerzői jog jogosultja a szerző Aki a művet megalkotta Szerzői jogi védelem alatt áll: más szerző művének átdolgozása, fordítása is HA egyéni, eredeti jellege van Közös művek Ha részei nem használhatók fel önállóan  együttesen, egyenlő arányban Összekapcsolt művek önállóan is felhasználhatók Együttesen létrehozott művek A megalkotásban együttműködő szerzők hozzájárulásai úgy egyesülnek, hogy nem lehet meghatározni külön-külön az egyes szerzők jogait Pl. nemzeti szabvány Gyűjteményes mű (szerkesztő) Spec: filmalkotás - szerzői a film céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a film rendezője és mindazok, akik a film egészének kialakításához szintén alkotó módon járultak hozzá

Szerzői jog tartalma A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége. Dualista és monista rendszerek Főszabály: személyhez fűződő jogok a szerzőhöz tapadnak, elidegeníthetetlenek (nincs átszállás, átruházás, nem mondhat le róluk) A vagyoni jogok elidegeníthetetlenek  nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet Kivételek: örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak.

Személyhez fűződő jogok A mű nyilvánosságra hozatala A nyilvánosságra hozatal visszavonása A további felhasználás megtiltása A név feltüntetése Szerzői minősége elismeréséhez való jog Át-, feldolgozás, fordítás Név megjelölése nélkül, felvett néven A mű egységének védelme – integritáshoz fűződő jog SZJSZT 39/07

Vagyoni jogok Anyagi és nem anyagi formában való felhasználás Felhasználás – engedéllyel (felhasználási szerződés) + díjazás Többszörözés a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint egy vagy több másolat készítése a rögzítésről. Terjesztés A mű eredeti vagy többszörözött példányának a hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal, vagy anélkül Átruházása, bérbeadása, haszonkölcsönbe adás (könyvtár) Átdolgozás Fordítása, zenei feldolgozása, színpadra vitele, filmre dolgozása  eredeti műből másik mű jön létre

Nyilvánossághoz közvetítés sugárzással, vagy másként Nyilvános előadás A mű érzékelhetővé tétele a jelenlévők számára Élő előadás, műszaki eszközzel Nyilvánossághoz közvetítés sugárzással, vagy másként Érzékelhetővé tétele távollévők számára, vezeték, vagy más eszköz nélkül (pl. műhold) Nyilvánossághoz történő továbbközvetítése a rádió- vagy televízió-szervezet, illetve a saját műsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítő műsorában sugárzott, illetve közvetített művének sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon - az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával - a nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítése – közös jogkezelés Kiállítás Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás kiállításához a szerző beleegyezése szükséges. 

A felhasználási szerződés Def.: Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. Szerződési szabadság DE! szerzői érdekvédelmi klauzula Kizárólagos – nem kizárólagos engedély Életműszerződés semmissége Írásba kell foglalni (kiv.: napilap, folyóirat) Harmadik személyre átruházás? Fogalmilag visszterhes Szerzői díjazás Felhasználással arányos díjazás

Speciális felhasználási szerződések Kiadói szerződés a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek díjat fizetni. Kizárólagos Megfilmesítési szerződés A filmalkotás létrehozására kötött szerződés alapján a szerző ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot.

A szerzői jog korlátja – a szabad felhasználás Azon esetek, mikor a felhasználáshoz nem kell engedélyt kérni és díjtalan Feltételei: Csak nyilvánosságra hozott művek Csak annyiban megengedett, amennyiben a mű rendes felhasználására nem sérelmes Nem értelmezhető kiterjesztően Esetei: idézés, Átdolgozás – iskolai, oktatási célra Magáncélú másolás (reprográfiai díj, üreskazetta díj)

Munkaviszonyban alkotott művek Ha a mű elkészítése a szerzőnek munkaviszonyból folyó kötelessége, a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül.  ha vissza akarja vonni: anonimitás! Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége. (jogutódlás  átszállás) A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza. A szerző a munkáltató jogszerzése esetén is jogosult marad arra a díjazásra, amely e törvény alapján a felhasználás jogának átruházását követően is megilleti.

A szerzői jog megsértése Szankciórendszer (Szjt., Ptk., Btk.) Jogsértés személyhez fűződő jogok megsértése vagyoni jogok megsértése (engedély nélküli felhasználás, túlterjeszkedés) Díjigény megsértése Szomszédos jogok megsértése is megalapozza

Polgári jogi jogkövetkezmények Objektív a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról; a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését; sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, jogsértéshez használt eszközök és anyagok, jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.

Szubjektív Kártérítés - A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. Sérelemdíj - Az e törvényben szabályozott személyhez fűződő joga megsértése esetén a szerző a polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet.

Közös jogkezelés Ha a jogok engedélyezése a jogok jellege miatt egyedileg nem gyakorolható Nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység (csak egyesület) Közös jogkezelő szervezet gyakorolja a szerzői jogokat Engedélyezés Díjigény érvényesítése érdekében jogdíj megállapítás Beszedi és felosztja a jogdíjakat Jogsértéssel szemben fellép