A Közbeszerzési Hatóság szerződésellenőrzési tapasztalatai Dr. Fabó László Közbeszerzési Hatóság Szerződés-ellenőrzési Főosztály 2018. március 8.

Az előadás vázlata A Hatóság szerződésellenőrzési tevékenysége Tapasztalatok, gyakori problémák A szerződésellenőrzési tevékenység eredményei A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt indított jogorvoslati eljárások tapasztalatai

A Közbeszerzési Hatóság felépítése és a Szerződés-ellenőrzési Főosztály helye a szervezeten belül

A Közbeszerzési Hatóság felépítése A Hatóság keretében működik: Tanács: 13 tag, köztük a Hatóság elnöke, az ajánlattevői és ajánlatkérői oldal és az egyes közérdekű célok érvényesítésére hivatott szervek képviselői alkotják Titkárság: Hatóság és a Tanács tevékenységével kapcsolatos koordináció, döntés-előkészítés – és végrehajtás, nyilvántartó, adminisztratív tevékenység Közszolgálati és Támogató Főosztály, Fenntarthatóság és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya, Hirdetménykezelési és Statisztikai Főosztály, Szerződés-ellenőrzési Főosztály Közbeszerzési Döntőbizottság: a közbeszerzésekkel és tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése

Szerződés-ellenőrzési Főosztály Kapacitás-ellenőrzési Osztály A Szerződés-ellenőrzési Főosztály felépítése A Hatóság Titkársága alá tartozó szervezeti egység. Titkárságot saját jogkörében a Főtitkár irányítja és vezeti. Az állomány: 14 fő A Szerződés-ellenőrzési Főosztályon belül működik a Kapacitás-ellenőrzési Osztály Elnök Főtitkár Szerződés-ellenőrzési Főosztály Kapacitás-ellenőrzési Osztály

A Hatóság szerződésellenőrzési tevékenysége

A Hatóság szerződésellenőrzési tevékenysége A hatóság kötelező feladata: ellenőrzési feladatok (hirdetményellenőrzés, szerződésellenőrzés, HNT törvényességi ellenőrzése) Az ellenőrzés célja: szerződések teljesítésének ellenőrzése, a teljesítés megvalósításának ellenőrzése, közbeszerzési szerződések módosításának, annak jogalapjának ellenőrzése.

A Hatóság szerződésellenőrzési tevékenysége Jogszabályi háttér EU irányelvek: 2014/24/EU, 2014/25/EU, 2014/23/EU a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről szóló 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) közigazgatási hatósági és ellenőrzési eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) soft law: elnöki tájékoztatók, Hatóság útmutatói

A szerződésellenőrzési tevékenység alapja Éves ellenőrzési terv, Szerződésmódosítások ellenőrzése, Közérdekű bejelentések, Saját kezdeményezés. A hatóság jogosult ellenőrizni a 2015. november 1-jét megelőzően megkezdett beszerzések vagy közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések módosítását és teljesítését. ( Kbt. 197. § (1)-(2) bekezdés )

Az ellenőrzési eljárás gyakorlata

Az ellenőrzési eljárás gyakorlata I. Tényállás tisztázása: A hatóság dönteni csak megalapozott tényállás ismeretében tud. Ahhoz, hogy az eljáró szerv képes legyen a megalapozott döntésre, tisztáznia kell a tényállást: össze kell gyűjtenie a döntéshez szükséges jogilag releváns tényeket, meg kell győződnie, hogy a rendelkezésre álló adatok valósak-e, valódiak-e. A Hatóság részére megküldött dokumentumok ellenőrzése: jogi, műszaki és szakmai szempontú vizsgálata, továbbá az ellenőrzés kiterjed a szerződés teljesítésének minőségi vizsgálatára, az egyéb jogsértések (pl. versenyjog-kartell), valamint bűncselekmények feltárására, az ajánlatkérő/ajánlattevő jogsértésekért való felelősségének megállapítására.

Az ellenőrzési eljárás gyakorlata II. A hatósági ellenőrzési eljárás során alkalmazható/alkalmazandó bizonyítási eszközök Az Ákr.-ben nevesített bizonyítékok: az ügyfél nyilatkozata, az irat, bizonyítás tanúval, szemle, mint bizonyítási módszer, bizonyítás szakértő közreműködésével. Általános szabály: a bizonyítási kötelezettség a hatóságot terheli, a tényállást a hatóság köteles tisztázni, a hatóság minden olyan bizonyítékot felhasználhat, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére, a bizonyítékok meggyőző erejét, a bizonyítás eredményét a hatóság a saját meggyőződése szerint önállóan ítéli meg.

Tapasztalatok, gyakori problémák

Az ellenőrzési eljárás során leggyakrabban előforduló jogsértések Tapasztalatok, gyakori problémák I. Az ellenőrzési eljárás során leggyakrabban előforduló jogsértések alapelvi jogsértés nem megfelelő előkészítés részekre bontás tilalma alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő ˝mellőzése˝ alvállalkozók bejelentése és kizáró okok alóli mentesség igazolása kifizetés rendjének megsértése közbeszerzési eljárás mellőzése nem megfelelő szerződésmódosítások a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettségekkel kapcsolatos jogsértések ( pl.: kötbér érvényesítése)

Tapasztalatok, gyakori problémák II. Szerződés teljesítése, módosítása: a teljesítési határidő módosítása, Alvállalkozók: bejelentés hiánya, kizáró okokról történő nyilatkozat hiánya, kifizetések rendje, Pótmunka, többletmunka: nincs megfelelő műszaki dokumentációval alátámasztva, nehéz megkülönböztethetőség.

Tapasztalatok, gyakori problémák III. Termékhelyettesítések, egyenértékű műszaki megoldások: túlárazás – olcsósítás, Árubeszerzésekhez kapcsolódó építési munkák: építési napló, műszaki ellenőr hiánya, Építési napló: szakszerűtlen nyitás és zárás, a műszaki ellenőrök nem képviselik az ajánlatkérő érdekeit, kötelező e-napló.

A szerződésellenőrzési tevékenység eredményei

Az ellenőrzés lehetséges kimenetele Közbeszerzési jogi jogsértés hiánya A Szerződés-ellenőrzési Főosztály jegyzőkönyvvel javaslatot tesz a Hatóság Elnökének az ellenőrzési eljárás lezárására Közbeszerzési jogi jogsértés Közbeszerzési Döntőbizottság Kartellgyanú Gazdasági Versenyhivatal Bűncselekmény (pl. csalás) Ügyészség Egyéb bűncselekmény (pl. kiskorúak foglalkoztatása) Rendőrség Költségvetési csalás NAV Törvényességi felügyeleti eljárás Cégbíróság

107 db hatósági ellenőrzés A szerződésellenőrzési tevékenység eredményei I. 107 db hatósági ellenőrzés

≈498 000 eFt bírság A szerződésellenőrzési tevékenység eredményei II. összesen 55 jogorvoslati kezdeményezés ≈498 000 eFt bírság 39 jogorvoslatból 58 Mrd Ft szerződéses összeg

A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt indított jogorvoslati eljárások tapasztalatai

A KDB előtt indított jogorvoslati eljárások tapasztalatai I. Szerződéstől eltérő teljesítés dokumentálásának hiánya, Szerződésszegésből eredő jogai érvényesítésének hiánya, Hatékony és felelős gazdálkodás elvébe ütközik, ha a tényleges teljesítés elmaradása ellenére a szerződés teljesítése igazolásra és az ellenérték kifizetésre kerül.

A KDB előtt indított jogorvoslati eljárások tapasztalatai II. D.24/22/2017.: a szolgáltatás minőség szerinti csökkentését nem követte az ellenszolgáltatás csökkentése, a szerződés gazdasági egyensúlya a nyertes ajánlattevőként szerződő fél javára változott, D.72/8/2017.: a szerződésmódosítás indokaként felhozott körülmények az eredeti szerződés megkötésének időpontjában is fennálltak, D.116/11/2017.: az ajánlatban megjelölt tervező tekintetében 10% alatti alvállalkozók bevonását jelölte meg, de ezek közül az egyik a teljesítésbe nem került bevonásra. D.167/19/2017.: szerződésmódosítást követően a szerződő fél személyének változása – nincs olyan különleges műszaki jellemző, technikai sajátosság, amely miatt ne végezhetné el más gazdasági szereplő a munkát, D.296/14/2017., D. 368/5/2017.: alvállalkozók igénybevételével, valamint bejelentésével és az ezzel kapcsolatos ellenőrzés elmulasztásával, a nyertes ajánlattevő nem igazolta az alkalmasság igazolásában részt vett gazdasági szereplő bevonását.

Köszönöm a figyelmet!