Ismerkedés a Közigazgatási perrendtartással Előadó: dr. Tóth Zoltán (LL.M. Eur.) bíró, a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megbízott elnöke Szombathely, 2017. május 10.

Az előadás vázlata 1. Bevezetés 2. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény [Kp.] 2.1. A Kp. első része: Általános rendelkezések 2.2. A Kp. második része: Az elsőfokú eljárás [2.3. A Kp. harmadik része: A határozatok] [2.4. A Kp. negyedik része: Perorvoslatok és az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás] 2.5. A Kp. ötödik része: Különös közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások 2.6. A Kp. hatodik része: Záró rendelkezések

1. Bevezetés - A közigazgatási jog, mint a közösségi érdekeket hordozó Állam és az egyén kapcsolatát szabályozó normák együttese. - A közigazgatási bíráskodás, mint a közigazgatási jogi normák alkalmazása feletti bírói ellenőrzés megvalósulása. - A perjog fogalma: A bíróság előtti igényérvényesítés mikéntjének szabályegyüttese. - Az új szabályozás indoka: Teljes körű, azaz hézagmentes jogvédelem biztosítása a közigazgatási jog megsértésével szemben. Következménye: A közigazgatási jogvita, mint a bírósági eljárás tárgya fogalmának széles kört felölelő meghatározása. A korábbiaknál jóval több vita kerülhet bíróság elé. Az új szabályozás egyéb célkitűzései: - időben hatékony jogvédelem, - végleges vitarendezés – a közigazgatási döntés megváltoztatása – lehetőségének biztosítása. Saját megfigyelés: - A bírói gyakorlat több eleme beépítésre került az új szabályozásba, de vannak jogalkotói újítások is.

A Kp. főbb újításai 1. Önálló törvényben nyer szabályozást a közigazgatási perjog. Korábban a Polgári perrendtartás [Pp.] részeként nyert szabályozást. Az alkalmazási sorrend: korábban: ágazati norma – Pp. XX. fejezte – Pp. egyéb részei. a Kp. alapján: ágazati norma [csak törvény lehet – Kp. 1. § (2) bek.] – Kp. – Pp., csak ott és annyiban, ahol és amennyiben a Kp. felhívja (Kp. 6. §) 2. Elsődleges a társasbíráskodás: 3 hivatásos bíróból álló tanács, mint alapforma. Lehetőség az egyesbíró eljárására, aki azonban tanács elé utalhatja az ügyet. Szervezeti hatása: Tanácsok felállítása. Létszámbővítés. 3. Egyezségkötés lehetősége. (Jogalkotói újítás.) Elérése érdekében bírósági közvetítés is igénybe vehető.

5. Új perorvoslati rendszer kerül bevezetésre. 4. Korábbi klasszikus nemperes eljárás megszűnése, helyét átveszi az egyszerűsített per. Példa: Végzés felülvizsgálata perben, a per szabályai szerint történik. (Keresetlevél, alperes, felperes…) 5. Új perorvoslati rendszer kerül bevezetésre. Rendes jogorvoslat az elsőfokú bírósági döntések ellen: fellebbezés. Esetenként 8 napos határidővel. Rendkívüli jogorvoslat: perújítás és felülvizsgálati. 6. Új elnevezések részben régi jogintézményekre. (Ellenkérelem helyett védirat; beavatkozó helyett érdekelt; megelőző eljárás; keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása helyett a keresetlevél visszautasítása) 7. A Kp.-ben egyes nemperes eljárások szabályai is elhelyezésre kerülnek. Pld. az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos normakontroll-eljárások és bizonyos ítéletfajták kikényszerítésére irányuló eljárások szabályai stb.

2.1. A Kp. első része: Általános rendelkezések 2.1.1. A törvény hatálya [Kp. 1. §] kiterjed - a közigazgatási perekre és - az egyéb közigazgatási bírósági eljárásokra. (Utóbbiak a nemperes eljárások.) De: Törvény más bírósági eljárási szabályok alkalmazását rendelheti el. [Kp. 1. § (2) bek.] Ekkor az érintett közigazgatási jogvitára a Kp. szabályai nem vagy csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben azt a másik törvény megengedi.

2.1.2. A bíróság feladatai [Kp. 2. §] Alapelvi jellegű szabályok - Jogvédelem a közigazgatási tevékenységgel megvalósított josértéssel szemben erre irányuló megalapozott kérelem esetén. - Kérelemhez kötöttség érvényesül. [Kp. 2. § (4) bek.] A kérelmet változatlanul tartalma szerint veszi a bíróság figyelembe. - Vizsgálat és bizonyítás indítványra. Hivatalbóli bizonyítás csak törvényben meghatározott esetben. [Kp. 2. § (5) bek.] - Csak a jogi képviselő nélkül eljáró fél tájékoztatásának kötelezettsége meghatározott kérdésekben. [Kp. 2. § (7) bek.]

2.1.3. A felek kötelezettségei [Kp. 3. §]: - Jóhiszeműség, bírósággal együttműködés. - Igazmondás: A tények valóságnak megfelelő állítása. - Tényfeltárási és bizonyítási kötelezettség a tényállító feleken. - Az egy tárgyaláson történő elbírálás, mint cél. A tények állításának és a bizonyítékok ezt elősegítő rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége. A közigazgatási per nem osztott per !

2.1.4. A közigazgatási jogvita [Kp. 4. §] - Tárgyának tág megfogalmazása: A közigazgatási szerv cselekménynek vagy annak elmulasztásának (együtt: közigazgatási tevékenység) jogszerűsége. + közszolgálati jogviták, + közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogviták. A Kp. egyes jogvitákat, közigazgatási tevékenységeket kivesz a közigazgatási jogvita tárgyköréből pld. a kormányzati tevékenységet. Fogalom meghatározások a Kp. 4. § (7) bekezdésében: - közigazgatási szerv, - közigazgatási szerződés, - közszolgálati jogviszony, - megelőző eljárás. (Pld. a támadott döntést megelőző közigazgatási hatósági eljárás)

2.1.5. A közigazgatási bírói út [Kp. 5. §] Melyek azok az ügyek, amik a „közigazgatási” bíróság elé tartoznak? - a közigazgatási jogvita, - a törvény által ide utalt közjogi jogvita, - önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata, - helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása. 2.1.6. A Pp. alkalmazása [Kp. 6. §] - ha azt a Kp. kifejezetten előírja és a Kp.-vel összhangban. Pld. beadványok általános követelményei; nyelvhasználat, idézés, kézbesítés, határidő, mulasztás és annak igazolása stb.

2.1.7. Az eljáró bíróságok [Kp. 7-11. §§] Elsőfokon: - KMB-k, - törvényben meghatározott esetben a törvényszék vagy a Kúria Másodfokon: - a KMB-khez tartozó ügyekben a törvényszék, - a törvényszékhez tartozó ügyekben a Kúria. Felülvizsgálati ügyekben: - a Kúria. A bíróság összetétele: - Fő szabály a három hivatásos bíróból álló tanácsban történő eljárás, de egyesbíró elé utalhatják az ügyet. - Kivétel az egyesbíró eljárása a tételesen meghatározott ügyfajtákban. (A gyakorlatban többségnek tűnik.) De az ügyet az egyesbíró is tanács elé utalhatja. Az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben előfordulhat bírósági titkár vagy bírósági ügyintéző eljárása is.

2.1.8. Hatáskör [Kp. 12. §] Az általános hatáskörű bíróság: a KMB. Mindig ide tartozik a közszolgálati jogvita. Törvényszéki hatáskör: - Az eljáró közigazgatási szervtől függően pld. MNB közigazgatási tevékenységével kapcsolatos per. - A vita tárgyától függően - a közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárás, - a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos per, - a minősített adatok megismerésével kapcsolatos per, - fő szabály szerint a bíróság elé utalt közjogi jogvita.

2.1.9. Az illetékesség [Kp. 13. §] Általánosan illetékes az a bíróság, melynek illetékességi területén a per tárgyát képező közigazgatási tevékenység megvalósult. Többfokú közigazgatási eljárás esetén az a bíróság, amelynek illetékességi területén az elsőfokú közigazgatási cselekmény megvalósult. De az általános illetékesség regionálisan nyert meghatározást! (Budapest, 2-3 megye, mint régiók.) - A regionalizáció (Várható következményei: létszámbővítés, szakosodás. A peres felek hosszabb utazása, kivéve a régióközpontiak. Várt hatása: minőségi javulás.)

Különös illetékességi okok: - A TB, szociális, gyermekvédelmi, foglalkoztatási ellátásokkal és támogatásokkal kapcsolatos perekben a megyei KMB-k járnak el. - A közigazgatási szerződésekkel kapcsolatos perekben a szerződés megkötésének helye szerinti, régióközponti KMB jár el. (Kivétellel – pld. Fővárosi KMB –, de megengedett az alávetés/ az illetékességi kikötés.) - A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben a munkavégzés helye szerinti bíróság (praktikusan megyei KMB) illetékes. A felperes azonban a pert a lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja. Kizárólagos illetékesség (!): A KMB-k határozatai elleni fellebbezés elbírálására és a törvényszéki hatáskörbe tartozó perekre a Fővárosi KMB kizárólagosan illetékes.

2.1.10. A felek és az érdekelt [Kp. 16-25. §§] A perképesség (ki lehet peres fél): Az a közigazgatási szerv lehet fél, amely önálló közigazgatási feladat- és hatáskörrel rendelkezik. Gyakorlati probléma: Sokan tévesen a közigazgatási szerv eljáró osztályát perlik. Maga a feladat- és hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv az alperes! Az alperes személye: Az a közigazgatási szerv, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította. De: többfokú közigazgatási eljárás esetén az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv.

Az érdekelt [Kp. 20. §] A korábbi beavatkozó kibővített rokona. Jog vagy jogos érdek közvetlen érintettsége, vagy ügyféli minőség kell hozzá. Fő szabály szerint a bíróság értesíti. Újdonság: A bíróság szükség esetén az érdekeltet hivatalból is perbe állíthatja ! A fél általi kérelmezés határidőhöz kötött. (A védirat közlésétől számított 30 napon belül kérhető csak.) Újdonság: Perbeli cselekményt az érdekelt – szűk kivétellel – csak a perbelépését megengedő végzés jogerőre emelkedése után végezhet.

Az alperes perbeállítása [Újdonság Az alperes perbeállítása [Újdonság. A fél rendelkezési joga korlátozásával jár.] A bíróság végzi hivatalból. Esetei pld.: - Ha a pert nem a megfelelő közigazgatási szerv ellen indították meg. - Ha a pert további közigazgatási szerv ellen is meg kellett volna indítani. - Ha az alperes közigazgatási szerv megszűnik vagy a perrel érintett hatáskörét jogszabály más közigazgatási szervre telepíti. Fő szabály szerint a perbe állított alperes kérésére a tárgyalást meg kell ismételni. A perbeállító vagy perből elbocsátó végzés elleni fellebbezés határideje 8 napos. A képviselet [Kp. 26-27. §§] Utalás a Pp.-re. De: - Ügyvédjelölt és jogi előadó a törvényszék és a Kúria előtt nem járhat el. - A törvényszék és a Kúria előtt, valamint a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben a jogi képviselet kötelező.

2.1.11. A mintaper [Újdonság. Kp. 33. §] Legalább 10 darab, jogi és ténybeli alapját tekintve azonos per esetén alkalmazható megoldás: Egy ügyet a bíróság elbírál, a többi tárgyalását ennek idejére felfüggeszti. 2.1.12. A Pp. egyéb általános szabályainak alkalmazása [Kp. 36. §] A Kp. tételesen felsorolja a tárgyköröket. Pld. nyelvhasználat, kézbesítés, idézés, határidő, a bíróság általános tájékoztatási kötelezettsége stb. Jegyzőkönyv helyett a Kp.-ben meghatározott esetekben feljegyzés is készülhet.

2.2. A Kp. második része: Az elsőfokú eljárás. 2.2.1. A keresetlevél [Kp. 37. §] Csatolni kell hozzá az abban hivatkozott okirati bizonyítékot vagy annak másolatát ! Tartalmaznia kell a jogsérelem megjelölését, mégpedig a keresetindítási határidőn belül. Ezen túl ez a hiányosság nem pótolható.[Kp. 46. § (4) bek.] 2.2.2. A kereseti kérelem [Kp. 38. §] A lehetséges kérelmek száma kibővült. Érdekesség: A közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése két eljárásban történhet. A jogalap megállapítása közigazgatási perben történik.(?/!)

2.2.3. A keresetlevél benyújtása: [Kp. 39.§] Közléstől számított 30 napon belül vagy a tudomásszerzéstől/ megvalósulástól 1 éven belül az első fokon eljárt szervnél. Az ítélkezési szünet a keresetlevél benyújtási határidőt nem érinti. A keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására jogszabály eltérő rendelkezése hiányában halasztó hatálya nincs. Figyelem! Előfordulhat, hogy jogszabály a keresetlevél bíróságnál történő benyújtását írja elő. 2.2.4. A keresetváltoztatás [Kp. 43. §] Változatlanul legkésőbb az első tárgyaláson. 2.2.5. Elállás a keresettől [Kp. 44. §] A tárgyalás berekesztéséig vagy – ha nem volt tárgyalás – az ítélethozatalig az alperes hozzájárulása nélkül is.

2.2.6. A keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fenntartása [Kp. 49. §] A visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül a bírósághoz intézett beadvánnyal. A határidő elmulasztása nem menthető ki.

2.2.7. Az azonnali jogvédelem iránti kérelem [Kp. 50-55. §§] A kérelem az eljárás során bármikor előterjeszthető. Tárgya lehet – szűk kivételekkel –: - a halasztó hatály elrendelése (végrehajtás felfüggesztése), - a halasztó hatály feloldása, - ideiglenes intézkedés, - előzetes bizonyítás elrendelése. Minden esetben a Kp.-ben meghatározott, indokokat elő kell adni, a feltételeket valószínűsíteni kell és csatolni kell az indokokat igazoló okiratokat! A kérelemre a felek telefonon vagy e-mailben is nyilatkozhatnak, ha a bíróság erre felhívja őket. Hiánypótlásnak nincs helye !

2.2.8. A perelőkészítés [Kp. 56 – 64. §] Ennek során még akár a tárgyalás kitűzése előtt is sor kerülhet pld. - bizonyítás elrendelésére, - iratok beszerzésére (akár az eljárás felfüggesztése mellett is Kp. 62. §), - a felek meghallgatására, - egyezség létrehozásának megkísérlésére stb. A tárgyalás kitűzése (a keresetlevélben lehet csak kérni!) - Első tárgyalás a keresetlevél érkezésétől számított 60 napon belül. - Tárgyalási időköz – melyet a bíróság lerövidíthet – a felperes esetében a védirat vele való közlésétől számított 8 nap. Nyilatkozatok a tárgyalást megelőzően [Kp. 60. §] - A bíróság az idézésben felhívja (!) a felperest, hogy a védiratban foglaltakra legalább 15 napos határidő mellett még a tárgyalást megelőzően írásban nyilatkozhat. A bíróság által megadott határidőn túl előterjesztett nyilatkozatot a bíróság mellőzheti. - A felek a tárgyaláson csak szóban tehetnek nyilatkozatot. Érdekesség: A bíróság azt a felet, akinek meghallgatása törvény rendelkezése alapján szükséges, tárgyaláson kívül szóban meghallgathatja.

2.2.9. Az egyezség [65 – 68. §§] Egyezség létrehozásának fő szabály szerinti helye a perelőkészítés szakaszában van. Tárgyaláson már csak akkor van helye ha minden fél és érdekelt jelen van és ahhoz előzetesen hozzájárultak [Kp. 72. § (4) bek.]. Az egyezségben a felek megállapodhatnak a közigazgatási jogvita lezárásának módjában, de a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem orvoslásának módjában is. Korlát: a jogszabályoknak meg kell feleljen az egyezség. Fő szabály szerint az érintett érdekelt – ha ilyen van – részvétele vagy utólagos jóváhagyása is kell az egyezség érvényességéhez. A létrejött egyezséget a bíróság végzésbe foglalva hagyja jóvá. Ebben a végzésben a bíróság a vitatott közigazgatási cselekményt megsemmisíti, hatályon kívül helyezi, vagy az egyezség szerint megváltoztatja. Azok a felek nem fellebbezhetnek a jóváhagyó végzés ellen, akik közt az egyezség létrejött.

2.2.10. Bírósági közvetítés [Kp. 69-70. §§] Csak ha a felek és az érdekeltek hozzájárultak. E célból legfeljebb 2 hónapra az eljárás felfüggeszthető. A jogszabályoknak megfelelő egyezséget a perbíróság ítélet hatályú végzésbe foglalja.

2.2.11. A tárgyaláson kívüli elbírálás [Kp. 77. §] Amennyiben egyik fél sem kérte tárgyalás tartását és azt a bíróság sem tartja szükségesnek. Okirati bizonyítás esetén még lehetséges a tárgyaláson kívüli elbírálás. Ha egyéb bizonyítást kell lefolytatni, akkor kizárt a tárgyaláson kívüli elbírálás. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevelében, az alperes a védiratában kérheti. A nyilatkozattételekre (védiratra, viszontválaszra) általában 15 napos határidőt ad a bíróság, majd dönt. A bíróság a tárgyaláson kívüli elbírálásról áttérhet a tárgyaláson történő elbírálásra.

A megelőző eljárásban eljárt szakértő alkalmazása [Kp. 80. §] 2.2.12. A bizonyítás [Kp. 78 – 80. §§] Bizonyítási indítványt előterjeszteni és bizonyítási eszközt csatolni legkésőbb az első tárgyaláson lehetséges. Önhibán kívüliség kell bizonyos estekben. A bizonyítási kötelezettség átfordulásának feltételeit a Kp. meghatározza. Ebből következik, hogy az fő szabály szerint a felperest terheli. A megelőző eljárásban eljárt szakértő alkalmazása [Kp. 80. §] - A megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye a bíróság által kirendelt szakértő szakvéleményének minősül. - A perben elsősorban a megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő alkalmazandó. [Kp. 80. § (1) bek.]

2.3. A Kp. harmadik része: Határozatok 2.4. A Kp. negyedik része: Perorvoslatok és az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás 2.4.1. Az ugró fellebbezés Ha első fokon a KMB döntött, akkor a felek közösen kérhetik, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Az ilyen fellebbezés befogadásáról a Kúria dönt. Ha azt nem fogadja be, megküldi elbírálásra a másodfokú bíróságnak.

2.4.2. A felülvizsgálat Tárgya lehet: - a jogerős ítélet, - a keresetlevelet visszautasító jogerős végzés, - az eljárást megszüntető jogerős végzés. Lehetősége korlátozott. Ki kell meríteni előzetesen a rendes jogorvoslati lehetőséget. A Kúria külön dönt a felülvizsgálati kérelem befogadásáról. A kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a Kp.-ben meghatározott okok valamelyike miatt indokolt. Ezek lehetnek: a) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, c) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége vagy d) a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés.

2.5. A Kp. ötödik része: Különös közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások Az egyszerűsített per Ilyet folytat le a bíróság - törvényben meghatározott esetekben pld. hatósági végzéssel kapcsolatban és akkor is - ha a felperes a keresetlevelében kérte és az alperes a védiratában nem ellenezte. A bíróság a perben a tárgyaláson kívüli elbírálás szabályai szerint jár el. A bíróság bármikor dönthet a per általános szabályok szerinti folytatásáról. A perben hozott végzéssel szemben fellebbezésnek van helye, míg az ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek.

Mulasztási per Marasztalási per Köztestületi felügyeleti per Az Önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárások Az új eljárásra kötelező és a mulasztási ítélet teljesítésének kikényszerítésére irányuló eljárás A közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárás

2.6. A Kp. hatodik része: Záró rendelkezések A Kp.-t a 2018. január 01-jén és az azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Az egyéb átmeneti rendelkezéseket külön törvény állapítja meg.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet ! 3. Zárszó Köszönöm a megtisztelő figyelmet !