Kvalitatív adatok elemzése

A kvalitatív adatok természete Interpretavista filozófiai alapok: meg kell érteni a válaszadók által kifejezett konstrukciók szubjektív és társadalmilag létrehozott jelentését Társadalmi konstrukcionizmus (Social constructionism): A jelentések és a szubjektív valóságok annak függvényei, hogy az emberek hogyan interpretálják az őket körülvevő eseményeket. Ezért a kvalitatív adatok változékonyabbak, elasztikusabbak és komplexebbek, mint a kvantitatív adatok. Az elemzésüknek ezt figyelembe kell venni.

A kvalitatív elemzés természete Számszerűvé alakítás nélküli elemzés (maguk a kvalitatív adatok egyébként elemezhetően számszerűvé alakítva – kvantifikálva – is) Időben megelőzte a kvantitatív elemzést A közgazdaságtanban és a kapcsolódó területeken kevésbé művelt és kevésbé elfogadott Nehezebb a kvantitatív elemzésnél, mert nem végezhető rutinszerűen: a megértés megelőzi a gyakorlatot De: szorosabb az összefonódás az elmélettel, így a cél jobban szem előtt marad Ez is támogatható számítógépes segítséggel

Összefüggések feltárása Adott jelenség gyakorisága (vallott vs. valódi) Pl. milyen gyakran olvasnak a hallgatók szaksajtót? A jelenség intenzitása, erőssége (amikor felmerül) Pl. milyen komolyságú, nehézségű cikkeket olvasnak? Jelenség struktúrája: típusok, és a típusok összekapcsolódása Pl. miről szóló szakcikkeket olvasnak, és aki olvassa az egyik témát, szokott-e tipikusan más témában is olvasni? Folyamatok: rendszer a struktúra elemei között Pl. tipikus kronologikus sorrend az elolvasott cikkek témájában Jelenség okai: mikor, hol történik stb. Pl. Miért olvasnak szakcikkeket? Inkább az alsóbb vagy a felsőbb évfolyamosok olvasnak ilyeneket? Inkább szorgalmi vagy inkább vizsgaidőszakban? Következmények (hosszú és rövid távú hatások is) Pl. Hogyan hat a szakcikkek olvasása a hallgatók tanulmányi eredményére, óralátogatására, továbbtanulási vagy munkahely-választási motivációira?

Esetközi elemzés (cross-case analysis) Változó-orientált elemzés: Hasonlít a nomotetikus magyarázathoz: a cél a részleges, általánosan érvényes magyarázathoz jutni, viszonylag kevés számú változó segítségével. Nem tárja fel az egyes esetekre ható összes faktort. Eset-orientált elemzés: Hasonlít az idiografikus magyarázathoz: a cél minden faktort feltárni ami az egyes esetek megértése szempontjából fontos (az esetek mélyelemzése). Semmit nem tudunk meg a jelenségekről általában. Több eset vizsgálata szükséges, hogy találhassunk olyan jellemzőket, amelyek többször is előfordulnak. Ezek a későbbi vizsgálatok alapjául szolgálhatnak.

Az „alapozott elmélet” (grounded theory) módszere Induktív: megfigyelésekből és nem hipotézisekből kiindulva építi fel az elméletet Prekoncepciók nélkül, az alapoktól építkezik A konstans összehasonlítás módszerét alkalmazza: „Az egyes kategóriákhoz illeszkedő előfordulások összevetése” „Integrálni az egyes kategóriákat és azok sajátosságait” Hogyan írható le egy kategória, milyen más kategóriák tartoznak bele? „Az elmélet körülhatárolása” Mi NEM tartozik a kialakulóban lévő elmélethez (dimenzió, alkategória…)? „Az elmélet leírása”

Szemiotika A szimbólumokkal és jelentésükkel foglalkozik A jeleknek nincs önmagában vett jelentése, csak mit hozzájuk társítunk. A társadalomtudomány akkor foglalkozik velük, ha ez a jelentés közmegállapodás szerinti. A jel bármi lehet: logók, állatok, fogyasztási cikkek stb. A jel bírhat elsődleges, másodlagos stb. jelentéssel is. A nem egyértelmű jelentéstartalom azonosítható pl. a kivételek elemzésével, egyes dimenzióikban különböző esetek összevetésével, ...

Konverzáció-elemzés Társalgások részletes, tartalmi és formai elemzése A társalgás társadalmilag strukturált aktivitás A beszélgetést mindig konkrét kontextusban kell elemezni A beszélgetést kimerítő részletességgel elemzi. Pl.: Törtmásodperc pontossággal mért szünetek Nyelvhelyességi hibák Szavakon kívüli hangok („ööö”, „uhh” stb.) …

Kvalitatív adatfeldolgozás Művészet és tudomány egyszerre Néhány technika: Kódolás (legfontosabb) Jegyzetkészítés Fogalom-térkép

Kódolás Az adatok osztályozása és kategorizálása, amely kiegészül valamilyen visszakeresési rendszerrel. A kódolás során egymással összefüggésbe hozunk fogalmakat, amely a mintázatok feltárásának legfontosabb alapja. Megfelelően alkalmazva lehetővé teszi a kvantitatív elemzést (kvantifikálás).

Kódolási egységek A rendezőelv a fogalom (és nem pl. a szöveg strukturális egysége, mint bekezdés, fejezet stb.). A kódolandó egységek így méretükben és fajtájukban is eltérhetnek (nem kötelező alapelv a standardizálhatóság).

Kódok létrehozása Elméletből vagy adatokból kiinduló is lehet (utóbbi a nyílt kódolás, ezzel foglalkozunk részletesebben). A nyílt kódolás során össze is vonhatunk és részekre is bonthatunk korábban egységnek tekintett adatokat (pl. szövegrészeket, jelképeket stb.). Egy kódolandó dolog többféle kódot is kaphat (ld. JEL kódok példája). A különböző csoportok létrehozása, illetve az ezek struktúrájának feltárása elvezet(het) a vizsgált jelenség jobb megértéhez. Pl. A „mi alapján választanak a mesteres hallgatók diplomamunka-témát” kérdés elemezhető kódolás segítségével, a diplomamunka témákon keresztül.

Jegyzetkészítés Kódolás közben történik. Az emlékeztetők és jegyzetek az eredmények közé is bekerülhetnek és motivációt, iránymutatást is jelenthetnek. „Káoszt teremtünk,majd rendet találunk abban.” Jegyzetek fajtái 1: Kód-jegyzetek: kódcímkék és jelentésük Teoretikus jegyzetek: fogalmak dimenziói, mélyebb értelme, összefüggéseik, feltételezések stb. Operacionális jegyzetek: módszertani kérdések Jegyzetek fajtái 2: Elemi memo: körülhatárolt, részletes, elemző Rendszerező memo: az elemi memo-kon alapul, azokat rendszerezi Integráló memo: a rendszerező memo-kat fogja össze

Fogalom-térkép (concept-mapping) A fogalmak közti kapcsolatok ábrázolása Hasznos a kvantitatív elemzésnél is

Forrás: Babbie (2001)