Északi-középhegység

Tagjai Harmadidőszaki vulkáni vonulat: Visegrádi-hegység, Mátra, Zempléni-hegység A Kárpátok belső vulkáni vonulata K felé fiatalodik Középidei üldékes hegyek: Bükk, Cserhát, Aggteleki-karszt Harmadidőszaki, negyedidőszaki üledékes medencék: Nógrádi-medence, Borsodi-medence

Éghajlat... Hűvös: jan. -3 - -5 C jun. 18-20 C Csapadék 800mm/év Erdősült, talaja bet.

Visegrádi-hegység Miocén – 20-18 M Andezit anyag, kimutatható több kitörési központ (lepusztult) - 700m Dobogókő

Börzsöny 18-16 M év Nagy andezit tömb 2 csúccsal - Csóványos, Nagyhideghegy A hegy egy kaldéra maradványa (Kemence patak)

Egybefüggő tömb, erdősült, községek a peremén, ezért magashegység jellegű Nemesérc bányái mára kimerültek (andezit bányák)

Cserhát Nagyon sokféle rész, feldarabolódott K – andezites (lakkolit ÉK Karancs 729m) „palóc Olimposz” 5-600 m magas „hegyek”, medencék Salgó vár

Somoskő – bazalt vulkánosság

É – harmadidőszaki üledékes dombvidék Salgótarján felé alacsonyodik Ipolytarnóc – Ősmaradvány bemutató

DNY – középidei üledék – Naszály 652 m (Vác) mészkő a váci cementgyártáshoz

Hollókő

D – Gödöllői-dombság mészkő alapon dunai kavics Duna terasz maradványok

Mátra Egységes tömb a Zagyva és a Tarna között Kékes 1014m, Galyatető 964m 16-14 M

Hidrotermális ércei – Recsk, Gyöngyösoroszi Ásványvizei (Parád csevice) mutatják D - Mátraalja – pannon üledék, lignit É - Mátralába – dombság, barnaszén (É-ra Salgótarjáni-medence bazalt vulkánosság – Salgó, Somoskő)

Bükk A legnagyobb átlag magasságú hegy (fennsík – 20kmx6-7km, 700-800m magas) Középidei (triász) mészkő karsztos formák, Szeleta kultúra (ősember leletek) Bükkalja – 3-400m hegylábfelszín, lignit Szalajka-völgy

Peremeken vulkáni tufa fedi (riolittufa) Sajátos lepusztulás – kaptárkövek (meredek, süvegszerű)

A fennsíkból kiálló csúcsok Istállóskő 959m, Bélkő, Bálvány, Tarkő

Ipartörténet – hámorok, huták Az újmassai őskohó (Fazola Henrik fia Frigyes építette) Magyarország egyik legfontosabb ipari műemléke, Európában is ritkaságnak számít

Heves-Borsodi dombság A Kárpáti medencesor része Harmadidőszaki homokkő, agyag Zagyva-Sajó között Csuszamlásos, gyenge talajú Salgótarjáni-, és Borsodi-medence barnaszén, iparvidék

Aggteleki-karszt Bódva-Sajó között (Szlovákiában folytatás) Karsztvidék – Jósvafő, Aggtelek (Baradla barlang – 22 km hazánkban)

Rudabánya – Magyarország legrégebbi Hominida fossziliája – Rudapithecus 10M év Vasérc – gyenge, limonitos telér triász dolomitban, a hazai igény 5-7% volt, bezárt Bányató, külszíni vasérc kitermelés után maradt vissza – Magyarország legmélyebb tava – 60m

Cserehát Bódva-Hernád között Pannon üledéken kialakult dombság, felszínén folyóvízi üledék Felszabdalt, aprófalvas terület Társadalmi, gazdasági problémák tömege

Vizsolyi Biblia – az első magyar nyelvű biblia

Zempléni-hegység Eperjes-Tokaji-hegység magyar része Hernád-Bodrog között 13-11 M éves andezit, riolit + tufák Középkorban nemesfémbányászat, ma fontosak un. nem fémes készletei: - perlit (riolit változata) – könnyűbeton, talajjavító - kaolin – Hollóháza porcelán (cseh import is) - zeolit – (Mád) szigetelőanyagok, körny.véd. - kovaföld

Nagy Milic 895m a határon van DK-i lejtő – Tokaj hegyalja - borvidék

NP Bükki NP Aggteleki NP Duna-Ipoly NP