MAGYARORSZÁG NAGY TÁJAI. Jeges- tenger Földközi-tenger, Fekete-tenger, Kaukázus, Kaszpi- tenger Atlanti- óceán Urál hegység Urál folyó Gibraltári-

Az előadások a következő témára: "MAGYARORSZÁG NAGY TÁJAI. Jeges- tenger Földközi-tenger, Fekete-tenger, Kaukázus, Kaszpi- tenger Atlanti- óceán Urál hegység Urál folyó Gibraltári-"— Előadás másolata:

1 MAGYARORSZÁG NAGY TÁJAI

2

3

4

5 Jeges- tenger Földközi-tenger, Fekete-tenger, Kaukázus, Kaszpi- tenger Atlanti- óceán Urál hegység Urál folyó Gibraltári- szoros Északi- sarkkör Kezdő hosszúsági kör

6 Skandináv-félsziget Pireneusi -félsziget Appenini-félszigetBalkán-félsziget Izland Brit -szigetek Kréta Szicília, Szardínia, Korzika

7 MAGYARORSZÁG NAGY TÁJAI

8 ..... A Kárpát-medence kiterjedése 330 000 km 2..... A Kárpát-medence éghajlatát az óceántól való távolság az Alpok és a Kárpátok befolyásolják..... A Kárpát-medence időjárására a kemény hideg telek és a forró nyarak jellemzőek..... A Kisalföld Szlovéniával határos terület...... A Dunántúli-középhegyvidék az egyetlen olyan nagy tája hazánknak, amelynek területe teljes egészében az ország határain belül helyezkedik el...... A Dunántúli-középhegyvidék 2/3-a síkság...... A Dunántúli dombság területét szokás Alpokaljának is nevezni...... A Nagyalföld területe 6 országra terjed ki...... Az Alföld felszínét az ember mezőgazdasági munkája alakította...... A Kárpát-medence legmélyebb pontja 75,8 m tengerszint feletti magasságon van...... Az Északi-középhegységben található meg hazánk legmagasabb pontja...... Az Északi-középhegység Szlovákia területeire is átnyúlik. igaz hamis Nem túl zord tél, nem túl forró nyár  kiegyenlített klíma Szlovákiával igaz hamis 1/3-a hamis Csak 5 hamis folyók igaz Igaz/hamis

9 A KÁRPÁTOK

10

11

12

13

14 Feladatlap 1. feladat A1 B1 B2 A A, B

15 A KÁRPÁTOK

16 két nagy kontinentális kőzetlemez közeledése, ütközése, valamint a köztük lévő tengeri medencékben lerakódott középidei üledék felgyűrődése KIALAKULÁSA

17 Afrikai eredetű kőzetek Ős-Európa szerkezetéhez tartozó blokk Egymás mellé kerülés + forgás

18

19

20 Csökken: -Hőmérséklet -Légnyomás -Oxigéntartalom Növekszik: - Csapadék mennyisége

21 Hóhatár Fahatár Erdőhatár

22 Éghajlatválasztó Vízválasztó

23

24 Magyarország a Kárpát-medencében helyezkedik el. Ennek a fekvésnek hatása van az éghajlatra és a vízrajzra is. Ezt nevezzük medencejellegnek. MEDENCEJELLEG medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet minden oldalról domborzati kiemelkedés határol

25 Az éghajlat kialakító tényezői: ● az Egyenlítőtől való távolság (hőmérséklet) ● az óceántól való távolság (csapadék, hőmérséklet) ● tengerszint feletti magasság (hőmérséklet, csapadék)

26 Az éghajlatot módosító hatások: azok a hatások, melynek hatására kissé megváltozik a földrajzi elhelyezkedésből adódó és várható éghajlat időjárás: a napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék, légnyomás állandó változása éghajlat: egy adott terület átlagos időjárása az időjárás és az éghajlat elemei: napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék, légnyomás

27 hazánkban érvényesülő éghajlatot módosító hatások:  óceáni hatás → Kisalföld → magasabb felhőzöttség, alacsonyabb napsütéses óraszám, több csapadék, alacsonyabb hőmérséklet  mediterrán hatás → Dunántúli-dombság a Mecsekkel (Adriai-tenger felől Dinári- hegység szűri meg) → itt tavaszodik leghamarabb, jégesőveszély nyáron  medencejelleg → az ország középső területe fele napfénytartalom emelkedik, felhőzöttség, csapadék csökken

28 A medence-hatás tükröződése - a medence belseje felé  nő az évszakok közötti különbözőségek (nő az évi közepes hőingadozás mértéke)  csapadékmennyiségben csökken a legszárazabb táj a Tiszántúl középső területén van  télen megreked a hideg, gyakori köd  nyáron megreked a meleg, szárazság

29  széljárás a szélkapuk, hágók módosítják a szelek irányát Dunántúl ÉNy-i szelek (Dévényi-kapu, Kisalföldön a legerősebb szelek 120 m/s-esek lehetnek) Duna-Tisza köze: ÉNy-i Tiszántúl: É, ÉK (Vereckei-hágó, Tatár- hágó) a hegységkeret felől érkező, befelé fújó szelek, főn szelek - hatásuk: száraz, derült időjárások

30  vízrajzi hatás hegyek felől érkező folyók: medence felé folynak a folyók bővízű folyók, a hóolvadás is befolyásolja a vízjárásukat üledék lerakása a medencében felszín alatti vízkészletben gazdag: talajvíz, rétegvíz szennyeződés felhalmozódása

31 Kedvezőek -védelem a szélsőséges időjárási hatásoktól -sok napsütés -gazdag artézi vízkészlet -mezőgazdasági szempontból kedvező alföldi térszínek - letelepedésre alkalmas területek A MEDENCEHATÁS KEDVEZŐ ÉS KEDVEZŐTLEN VONÁSAI:

32 kedvezőtlenek -a környékről érkező vízkészlet (árvízveszély, felszíni és felszín alatti vizek szennyeződése) -Belvízveszély -gyakoribb köd ősszel és télen - gyengébb légmozgás miatt tovább megülő légszennyeződés

33 33 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 1.  1. Milyen kőzetlemezek ütközése hozta létre a Kárpátok vonulatait?  a. két kontinentális  b. két óceáni  c. óceáni és kontinentális  2. Milyen kőzet építi fel a hegység központi vonulatét?  a. mészkő  b. kristályos  c. homokkő  3. Melyik a hegység legfiatalabb vonulata?  a. homokkő  b. mészkő  c. vulkanikus  4. Hány részre osztjuk a egységet?  a. 2  b. 3  c. 4 1. Válasz a. 2. Válasz b. 3. Válasz c. 4. Válasz c.

34 34 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 2.  5. Mely geológiai képződmény nem található a Magas-Tátrában?  a. szénsavas forrás  b. gleccser  c. tengerszem  6. Mely hegység nem tartozik a Kárpátok vulkanikus vonulatához?  a. Visegrádi-hegység  b. Fogarasi-havasok  c. Hargita  7. Nyugatról keletre mely vonulatok találhatók a Keleti-Kárpátokban?  a. mészkő, vulkáni, kristályos, homokkő  b. kristályos, mészkő, homokkő, vulkáni  c. vulkáni, mészkő, kristályos, homokkő  8. Melyik a Déli-Kárpátok legmagasabb hegysége?  a. Hargita  b. Retyezát  c. Fogarasi-havasok 5. Válasz a. 6. Válasz b. 7. Válasz c. 8. Válasz c.

35 Magyarország Európa közepén található, a Kárpátok védelmében, Kelet-Közép-Európában. Területe: 93030 km 2

36

37 Hazánk mai felszínét belső erők (vetődések, vulkáni tevékenység, gyűrődés stb.) és külső erők (hő, jég, szél, víz stb.) kölcsönhatása alakította ki, majd főként az utóbbi időszakban az ember átalakító tevékenységének (bányák, utak, gátak, mocsarak lecsapolása stb.) eredményeként alakult ki. Így a tájegységeket a szintkülönbségek alapján három szintbe sorolhatjuk: alföldek, dombvidékek, középhegységek.

38

39 ALFÖLDJEINK

40

41 Magyarországon a felszíni formák közül az alföld (0-200 m tengerszint feletti magasság között),alföld (0-200 m tengerszint feletti magasság között), a dombság (200–500 m tengerszint feletti magasság között) ésa dombság (200–500 m tengerszint feletti magasság között) és a középhegység (500-1500 m tengerszint feletti magasság között) található meg.a középhegység (500-1500 m tengerszint feletti magasság között) található meg.

42 Hazánkat felszíne alapján 6 nagytájra osztjuk: 1. Alföld 2. Kisalföld 3. Dunántúli-dombság 4. Dunántúli-középhegység 5. Északi-középhegység 6. Alpokalja

43

44

45

46

47

48 ALPOKALJA

49  hazánk legnyugatibb nagytája.  Az Alpok vonulatának keleti határvidéke.  Két nagy részből áll:  a hegvidékből és  a hegyvidék lábainál elterülő dombságokból.  Nyugatról az országhatár szegélyezi, délről a Dunántúli-dombság, keletről és északról a Kisalföld.

50  Fertőmelléki-dombság  Soproni-hegység  Kőszegi-hegység  Vas-hegy és Kőszeghegyalja  Pinka-sík  Felső-Őrség  Vasi-Hegyhát RÉSZEI

51  Föld belső erői  összepréselték a kőzetrétegeket  palásodtak (csillámpala)  Dombvidékek  folyók  az Alpokból lehordott kavicsot és egyéb hordalékot teregették szét a vidéken. KIALAKULÁSA

52  hazánk legcsapadékosabb tája (legközelebb fekszik az Atlanti-óceánhoz, az Alpokból gyakran páradús légtömegek érkeznek)  a nyár hűvösebb, mint az ország többi részén.  Hazánk legcsapadékosabb tája (>800 mm)  sűrű vízhálózat, bővizű patakok ÉGHAJLATA

53  hegyoldalain sűrű erdőségek: fenyvesek (LF, JF, DF) tölgyesek (KTT) és bükkösök  naposabb területeken szelídgesztenye  dombvidékeken ritkul az erdőség, gyakran váltják fel rétek, legelők, ahol a zöldellő növényzet jelzi a sok csapadékot. NÖVÉNYZETE

54 ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉG

55 Kőzetei:  vulkáni kőzetek:andezit, andezittufa, riolit, riolittufa  üledékek: Cserhát egyes részei, Bükk, Aggteleki karszt. Évi csapadék: 700 - 800 mm/év. Januári középhőmérséklet: -3 – -5 oC (Hazánk leghidegebb tája.) Júliusi középhőmérséklet.: 18 – 20 oC (Hazánk leghűvösebb tája.) D-i lejtőkön történelmi borvidékek (Eger, Tokaj) növényzet, talaj:  Legerdősültebb terület (tölgy, bükk)  barna erdőtalaj.  Változatos ásványkincs vagyon: lignit, érckészlet, vulkáni és üledékes kőzetek.  Korábban az ipar fellegvára volt.

56 Az Északi középhegység tagjai: Visegrádi-hegység Börzsöny Cserhát Mátra Bükk Aggteleki-karszt Cserehát Zempléni-hegység

57 1. Visegrádi-hegység A Kárpátok vulkáni vonulatához tartozik  andezit, andezittufa. 20-18 millió évvel ezelőtt működő vulkán volt. Csúcsa: Dobogókő (699 m)

58 2. Börzsöny Vulkáni eredetű hegység  andezit, andezittufa. Működő vulkán volt. Csúcsa: Csóványos (938 m) belsejében sűrű erdők  települések, csak a hegység peremén lévő medencékben.

59 3. Cserhát Változatos domborzatú és kőzetfelépítésű terület: üledékek, andezit,

60 4. Mátra Zagyva és a Tarna völgye között fekszik. Csúcsa: Kékes (1014 m) 16-14 millió évvel ezelőtt működött vulkán. A mai Etnához hasonló lehetett. ércképződés  Recsk és Gyöngyösoroszi réz-, arany- és ezüstérc telepei. Mátraalja  visontai lignit.

61 5. Bükk Legnagyobb átlagmagasságú hegységünk.. Csúcsa: Istállós-kő (958 m) mészkőből áll,  karsztosodik (víznyelők, töbrök, barlangok, karsztforrások). A hegység központi része a Bükki Nemzeti Park. Bükkalja  riolit- és dácittufa  sajátos lepusztulásformák  kaptárkövek.

62

63

64 6. Aggteleki-karszt mészkőből áll,  karsztosodik (víznyelők, töbrök, barlangok, karsztforrások). A hegységben található az Aggteleki Nemzeti Park. Baradla-barlang (22 km). Világörökség.

65

66 7. Cserehát A Bódva és a Hernád völgye között található. Pannon üledékkel borított. Folyók által felszabdalt dombvidék. Aprófalvak  elvándorlás.

67 8. Zempléni-hegység 13-11 millió éves vulkáni vidék  andezit, riolit, riolittufa. Arany, ezüst - Telkibánya. Perlit, kaolin. Tokaj-hegyalja – borvidék. Csúcsa: Nagy-Milic (894 m)

68 Füzér

69 Tokaj-hegyalja

70

71

72 A nagytájak neve is mutatja a rá jellemző domborzati formákat. Magyarország legnagyobb része alacsony, sík terület (Alföld és a Kisalföld). Egyetlen dombsági táj található a Dunántúl déli részén (Dunántúli-dombság). Egy közel ÉK-DNY irányban húzódik végig az országon a középhegységek láncolata (Északi- és a Dunántúli-középhegység). Hazánk legnyugatibb része az Alpok magashegység előfutára az Alpokalja középhegységi lankáival.

73 Az Alföld, a legnagyobb nagytájunk, túlnyomó része tökéletes síkság, amit a gazdasági művelés által a leginkább átalakított az ember. A löszön kialakult mezőségi talajon gabonatermesztés, míg a homoktalajon gyümölcs- és szőlőtermesztés folyik. E tájunk adja a magyar kőolaj- és földgáztermelés 90%-át.

74 A Kisalföldön sok búzát, árpát, cukorrépát és takarmánynövényt termesztenek, és szarvasmarhát, sertést, baromfit tenyésztenek. Ezeket tej- és húsüzemekben, cukorgyárakban dolgozzák fel.

75 A Dunántúli-dombság felszínét patakok, folyók alakították ki. Nyugati része hazánk legcsapadékosabb területe, a dombokat gyakran rét és legelő borítja, amely a szarvasmarha-tenyésztés alapját jelenti. A szántókon búza, kukorica, cukorrépa, burgonya terem. Gyakori errefelé a malom, tej- és húsüzem, a cukorgyár. A Zalai-dombság kőolaját a vegyipar több ágazata hasznosítja.

76 A Dunántúli-középhegység fennsíkjairól, barnakőszén, mangán, bauxit telepeiről nevezetes. A barnakőszén kitermelése után villamos áramot állítanak elő, a bauxitból alumínium készül. Az itteni gyárakban autót, műtrágyát, papírt, üveget, porcelánt készítenek.

77 Az Északi-középhegység hazánk legmagasabb és leghűvösebb tája. A sok csapadék miatt területén sok a vízfolyás. A hegységeket erdők borítják. A legmagasabbak a Mátra és a Bükk, a Mátrában található hazánk legmagasabb pontja, a Kékes. A hegységek lábainál bányászott lignittel és kőolajjal, földgázzal villamos áramot állítanak elő.

78 A hegységek kőzeteiből építőanyag lesz, a napsütötte déli lejtőkön szőlőt és gyümölcsöt termesztenek. E hegyvidéken a mezőgazdaság főként az erdőket és a déli lejtőket hasznosítja.

79 ALPOKALJA MAGYARORSZÁG EGYIK LEGCSAPADÉKOSABB VIDÉKE. ÜDE, DÚS FŰ TEREM, AMI KIVÁLÓ TÁPLÁLÉK AZ ITT TENYÉSZTETT SZARVASMARHÁK SZÁMÁRA. AZ ALACSONYABB TERÜLETEKEN TAKARMÁNYNÖVÉNYEKET TERMESZTENEK. GAZDAG GYÓGYVIZEI KIVÁLÓ KÖRNYEZETET BIZTOSÍTANAK A PIHENNI, TÚRÁZNI, GYÓGYULNI VÁGYÓK SZÁMÁRA.

80 1.A Dunántúli-dombságot határoló tó. 2.A Zala folyó jobb partján fekvő város. 3.A szarvasmarha tejéből állítják elő. 4.Csatorna, amely a Balaton vizét vezeti a Dunába. 5.A Mecsek legnagyobb városa. 6.A Balatonba ömlő folyó. 7.Alpokalján található helység, de egy magas épület is lehet. REJTVÉNY

81 BALATON ZALAEGERSZEG SAJT SIÓ PÉCS ZALA TORONY

82 http://www.tananyag.almasi.hu/

83 MANÓ MAGYARORSZÁG