11. A földrészek szerkezete, domborzata

Az előadások a következő témára: "11. A földrészek szerkezete, domborzata"— Előadás másolata:

1 11. A földrészek szerkezete, domborzata
(tk. 88 –91. oldal) FÖLDRAJZ

2 Ősmasszívumok

3 Ősmasszívumok Ősmasszívum: a Föld ősi kéregdarabjai és a hozzájuk forrt ős- és előidei hg.-ek maradványai; másképpen kratogének → kontinensképzők Típusai: fedett: tengerborítás során az üledék lerakódott, megmaradt. fedetlen: nem öntötte el v. lepusztult az üledék Felszíne lehet: hullámos síkság: Kanadai ősföld, Balti ősföld lépcsős vidék: Afrikai ősmasszívum hegyvidéki: Kínai-hgv.

4 Ásványkincseik: torlatokban: üledékekben: arany ezüst gyémánt platina
kőolaj földgáz kőszén vasérc nikkelérc titán

5 A Föld ősmasszívumai           Kanadai Balti-pajzs Angara
Kínai Dekkán Arab Guyanai Brazíliai Afrikai Ausztrá-liai          

6 Hogyan keletkeznek a hegységek?
A lemezmozgások következményei: gyűrődés vetődés földrengés vulkanizmus

7 Gyűrődés: magas nyom. + magas hőm.  a kőzetek képlékeny állapotban vannak + oldalirányú nyomás szerkezeti alapforma csoportosítás szimmetria alapján: szimmetrikus (állóredő) aszimmetrikus gyűrtszerkezet a fiatal hegységekre jellemző

8 Vetődés: hideg, merev állapot  nem képlékeny
törésvonalak mentén elmozdulnak a kőzetek Rög: elmozduló kőzetdarabok Vetősík: az elmozdulás síkja Fajtái: lépcsőzetes: Tétényi síkság tektonikus árok: Balaton sasbérc: Gellérthegy, Sas-hegy tektonikus medence

9 Röghegységek

10 Röghegységek Kialakulása: Szerkezeti formák:
fiatal lánchg.-ek lepusztulásával táblás szerk. felszíni összetöredeződésével Szerkezeti formák: vetődéses formák

11 Röghegységrendszerek
a) Kaledóniai-hgr. (szilur) Skandinávia hegyei Skócia hegyei Írország hegyei K-Grönland hegyei Appalache-hg. É-i része

12 b) Variszkuszi-hgr. (karbon)
D-Anglia hg.-i Fro. hegyei → Fr.-kphg. Mezeta és peremhg.-i Német-kphg. Cseh-medence peremhg.-i Velencei-hg. Rodope Urál Nagy Vízválasztó hg. Appalache D-i része Tiensan Lengyel kphg.

13 Felszín, formakincs: lapos hegyhátak lankás hegyoldalak
széles medencék fennsíkok

14 felszín lepusztul → érctelepek felszín közelében
Ásványkincsek: felszín lepusztul → érctelepek felszín közelében színesfémek réz cink ón ólom feketekőszén kőolaj földgáz

15 A lánchegységek Kialakulása: kőzetlemezek szegélyén
még nem fejeződött be → földrengések vulkanizmus

16 Lánchegységrendszerek
a) Pacifikus-hgr. Ázsia K-i partvidéke: Aleut-szigetek, Kancsatka-félsziget, Japán-szgk., Kuril-szgk., Fülöp-szigetek, Fülöp-szgk., Indonéz szv. K-i része vonulatai: É-D-i irányúak Amerika Ny-i partvidéke: Kordilerrák, Andok

17 b) Eurázsiai-hgr. vonulatai: Ny-K-i irányúak
Atlasz Sierra Nevada Pireneusok Alpok Appemninek Kárpátok Dinári-hg. Balkán-hg. Krím-hg. Kaukázus Kis-Ázsia hegyei Iráni felföld peremhg.-ei Himalája Indonéz Szigetvilág Ny-i része

18 Felszín, formakincs: Ásványkincsek: éles, csipkés gerincek
meredek lejtők párhuzamos vonulatok: hosszanti és keresztirányú meredek hegyoldalak Ásványkincsek: színesfémek

19 Síkság

20 Síkság: olyan terület, ahol a magasságkülönbség nem haladja meg km2-enkénta 200 m-t a lejtése 6 ‰-nél kisebb Tökéletes síkság: a magasságkülönbség nem haladja meg a 30 m-t, a terület lejtése a 3 ‰-et

21 Kialakulás: feltöltődéssel lepusztulással
pl. Alföld, Pó-síkság lepusztulással pl. jég lecsiszolta a felszínt pl. Balti-pajzs Kanadai-ősf. kiemelkedéssel: táblás vidékek

22 2. Magasság szerint 0-200 m: alföld 200-m: fennsík felföld
0 alatt: mélyföld

23 3. Gazdasági jelentőség:
kedvező éghajlat jó talaj üledékekben: vasérc, mangán, termálvíz  gazdaság fő színterei