A litoszféra nagy tömegű, szervetlen, ásványokból álló építőeleme

Az előadások a következő témára: "A litoszféra nagy tömegű, szervetlen, ásványokból álló építőeleme"— Előadás másolata:

1 A litoszféra nagy tömegű, szervetlen, ásványokból álló építőeleme
A litoszféra nagy tömegű, szervetlen, ásványokból álló építőeleme. A földkéreg 99%-át 8 kémiai elem alkotja. Kőzet fogalma

2 nátrium kálium kalcium magnézium aluminium Vas, szílicium oxigén

3 Kőzetek kőzetek Magmás magmás Mélységi kiömlési Vulkáni törmelékes Metamorf Üledékes Törmelékes üledékes Vegyi Szerves

4 kőzetek Magmás Mélységi magmás gabbró Gránit Diorit Vulkáni kiömlési Andezit bazalt Riolit Vulkáni törmelékes bazalttufa Riolittufa Andezittufa

5 Üledékes kőzetek Törmelékes Homok lösz Kavics gipsz Kálisó Kősó Vegyi dolomit Mészkő Szerves

6 kőzetek Metamorf márvány gneisz csillámpala

7 kőzetek Magmás Mélységi magmás gabbró Gránit Diorit Vulkáni kiömlési Andezit bazalt Riolit Vulkáni törmelékes bazalttufa Riolittufa Andezittufa

8 Gabbró (hazánkban Bükk-hg)

9 Gránit (Velencei-hg)

10 Diorit (hazánkban nem fordul elő)

11 Riolit ( gránit) (Zempléni.hg)

12 Andezit ( diorit) ( Börzsöny, Mátra)

13 Bazalt ( gabbró) (Tihanyi-fsz)

14 Tufa

15

16 Márvány (mészkő, dolomit)

17 Gneisz (gránit, diorit)

18 Csillámpala (agyag, riolit, tufa)

19 Üledékes kőzetek Törmelékes Homok lösz Kavics gipsz Kálisó Kősó Vegyi dolomit Mészkő Szerves

20 Homok

21 Kavics ( folyómedrek)

22 Lösz (Balatonkenese, Mezőföld,Hajdúság )

23 Kősó (Erdély)

24 Mészkő (Bakony, Vértes, Gerecse, Aggtelek, Bükk)

25 Dolomit (Bakony, Vértes, Mecsek, Bükk)

26 Keresd ki az ásvány fogalmát.
Önállóan jegyzeteld ki és tanuld meg az ércképződés fogalmát, típusait, módját. Keresd ki az ásvány fogalmát. Olvasd el, jegyzeteld ki és tanuld meg a szénképződés, és a szénhidrogének képződésének folyamatát.Mit jelent a „kőolajcsapda”? Házifeladat

27 Ásvány: a kőzetek építőköve
Ásvány: a kőzetek építőköve. Egyszerű kémiai képlettel leírható, kristályos szerkezetű, szervetlen anyagból álló természetes alkotó. A kőzet a földkéreg alkotója. Érc: olyan ásvány, melynek magas a fémtartalma Ásvány-kőzet-érc

28 Szénképződés A kőszén szerves eredetű üledékes kőzet.
A szénképződés megindulásához a hatalmas erdőket éltető meleg és nedves levegő kedvezett. Az erdők elhalt növényi maradványai egymásra halmozódtak, területüket később üledéktakaró fedte be, és a fedőrétegek súlya alatt, oxigéntől elzártan megindult a zsénképződés. Minél nagyobb volt a fedőrétegek nyomása, illetve minél hosszabb ideig tartott a folyamata, annál jobb minőségű szénféleség keletkezett. Tőzeg-lignit-barnakőszén-feketekőszén-antracit Szénképződés

29 Szénhidrogén-képződése
A kőolaj és a földgáz a planktonok közvetítésével a tengerfenéken alakult ki. Ezt bizonyítja, hogy benne megtalálhatók a növényi és állati élet legfontosabb anyagainak, a klorofillnak és a hemoglobinnak a bomlástermékei (porfirinek). A kőolajban hatalmas tömegű baktérium él és szaporodik, mikroszkóppal pedig rengeteg szerves maradvány, virágpor, spóra, kitinpáncélok figyelhetők meg benne. A szerves anyagok kőolajjá alakulásának alapfeltétele az oxigénszegény környezet és a felhalmozódó üledékrétegek nyomása. A kőolajképződésre legmegfelelőbb hőmérséklet a °C. (A földgáz °C-on keletkezik.) Kedvező esetben 5-10 millió év is elegendő a kőolaj képződéséhez, 2perc20től nézendő-3.30ig Szénhidrogén-képződése

30 Ércképződés Üledékes ércképződés
A folyóvizek oldat formájában szállított fémtartalma az eltérő vegyi összetételű tengervízbe érve kicsapódik. Az érctelepek kialakulásában ásványos anyagokat hasznosító tengeri élő szervezetek is szerepet játszanakmásodlagos (üledékes) érctelepek (vas-, mangán-, cink- és rézérctelepek). Van olyan eset, amikor az érc a folyók medrében halmozódik fel. A folyami hordaléknál súlyosabb ércszemek ott gyűlnek össze, ahol a folyó áramlása lelassultorlat (Malajzia ónmosói). A bauxit nedves trópusi, szubtrópusi éghajlat mellett különböző (magmás, üledékes, átalakulz) kőzetek málladékából keletkezett. -lateritbauxit: a Föld bauxitkészletének túlnyomó része. A lateritbauxit az alatta lévő, többnyire magmás és átalakult kőzetek elmállásával keletkezett -karsztbauxit: a karsztos kőzetekhez (mészkő, dolomit) kapcsolódik. A mészkő és dolomit felszíni mélyedéseiben összegyűlt, „csapdába esett” málladék részben e karsztos kőzetek oldódásából maradt vissza. Ércképződés

31 1000oC: nehézfémek (nikkel, platina)
Magmás ércképződés A felszín felé haladó magma fokozatosan hűl le, s belőle sűrűségük szerint válnak ki az ércek: 1000oC: nehézfémek (nikkel, platina) 700oC- 350oC:ón, uránérc Forró vizes oldatokból: színes és nemesfémek (arany, ezüst, réz, cink, ólom)