és a nettósított szélmalmok ALAPRAJZOKRÓL Don Quijote de la Cato és a nettósított szélmalmok avagy Barátaim! Földieim! Figyeljetek rám! Bírálni jöttem Cézárt, nem dicsérni… … vélhetőleg a végére kiderül mindenki számára, hogy kik a cézárok… Sándor József 2018-10-17

Korábbi gyakorlatomnak megfelelően megkerestem kérdéseimmel járási hivatalokat, illetve földmérő kollégákat. Sőt néhány ügyvédet és értékbecslőt is. Összesen 40 járási hivatalt, valamint 60 kollégát kerestem meg. ...és ezek után vártam, vártam, vártam… …s végül kaptam ...

…összesen 3 járásból visszajelzést: 1 volt érdemi válasz(!); 1 arról tájékoztatott, hogy nincs miről írniuk; 1 pedig csak szigorúan telefonon arról, hogy tilos válaszolniuk. Ez számomra így teljesen elfogadhatatlan. A köz-igazgatás egyik alapelve, hogy az írásos megke-resésre válaszolni kell!!! Most mondhatnák néhányan, hogy demagóg va-gyok, de én akkor is ugyanazt vallottam és mond-tam, mint most … minden féle túl cifrázás nélkül. Tudomásul kell venni a vezetőknek is, hogy…

…és ez az elv összecseng a Kormány „Jó Állam” alapelvével is! Nem az ügyfelek vannak a (föld)hivatalért, hanem a (föld)hivatal az ügyfelekért! …és ez az elv összecseng a Kormány „Jó Állam” alapelvével is!

Mert komolyan veszem a miniszterelnökség szlogenjét. http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/kozigazgatasi-allamtitkar/ hirek/az-emberek-velemenye-nem-akadaly-hanem-maga-a-megoldas …miért mondom ezt? Mert komolyan veszem a miniszterelnökség szlogenjét.

A 25/2013(IV.16.) VM rendeletet 2018. július 14-ei hatállyal a 8/2018 (VI.29) AM rendelet váltotta fel! Bár azzal kezdtem, hogy bírálni fogok, most mégis kezdjük egy-két pozitívummal.

- Módosítás esetén még mindig több földhivatal a változással érintett ingatlanhoz tartozó teljes szint digitális változatát kéri, ami persze ellentmond a 25/2013. (IV.16) VM rendelet 34.§ (2) bekezdésében foglaltakkal! ... de erre – szerencsére – tavaly decemberben született egy főosztályi állásfoglalás ... s így ez a kérdéskör lassan majd csak rendeződik ... Mind a készítőnek, mind az ügyfeleknek (jog)bizonytalanságot okoz nyilvántartott a alapterületek értelmezhetősége: ~ tervrajz szerinti terület ~ ~ beépített terület ~ ~ hasznos alapterület ~ ~ használatbavételi engedély szerinti terület ~ A bemért épület beltartalom beilleszthetőségének problémái a nyilvántartási térképi tartalomba... ... ez által – persze – igen sok térképezési hiba kiszűrődik, de ez is lassítja a készítő munkáját, s az ügyfelek ügyének intéződését... Az 5 példányos előírás miatt, egy átlagos méretű épület esetén több tucat lepedő méretű alaprajzot kell benyújtani – feleslegesen. A mai digitális világban legyen elég egy sorozat a hivatalnak 1:100 méretarányban, a többi pedig max. A3 méretre kicsinyített áttekintő legyen, mellette úgy is ott a teljes digitális állomány! Emlékezhettek, hogy mennyit dohogtam az 5 példányos leadás miatt.. Bár nem túl nagy a javulás…

35. § (1) c) …három példány kinyomtatott alaprajz. - Módosítás esetén még mindig több földhivatal a változással érintett ingatlanhoz tartozó teljes szint digitális változatát kéri, ami persze ellentmond a 25/2013. (IV.16) VM rendelet 34.§ (2) bekezdésében foglaltakkal! ... de erre – szerencsére – tavaly decemberben született egy főosztályi állásfoglalás ... s így ez a kérdéskör lassan majd csak rendeződik ... Mind a készítőnek, mind az ügyfeleknek (jog)bizonytalanságot okoz nyilvántartott a alapterületek értelmezhetősége: ~ tervrajz szerinti terület ~ ~ beépített terület ~ ~ hasznos alapterület ~ ~ használatbavételi engedély szerinti terület ~ A bemért épület beltartalom beilleszthetőségének problémái a nyilvántartási térképi tartalomba... ... ez által – persze – igen sok térképezési hiba kiszűrődik, de ez is lassítja a készítő munkáját, s az ügyfelek ügyének intéződését... Az 5 példányos előírás miatt, egy átlagos méretű épület esetén több tucat lepedő méretű alaprajzot kell benyújtani – feleslegesen. A mai digitális világban legyen elég egy sorozat a hivatalnak 1:100 méretarányban, a többi pedig max. A3 méretre kicsinyített áttekintő legyen, mellette úgy is ott a teljes digitális állomány! 35. § (1) c) …három példány kinyomtatott alaprajz. …de most már az öt helyett elég lesz a három példány! Hát már ez is valami…

Na ez még egyszer sem fordult elő! … tehát valamiképp megkaptuk a munkarészeket … De soha nem történik meg a 25/2013. 2.§ (1) szerinti teljes ellenőrzés. „Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez történő adatszolgáltatás előtt ellenőrizni kell az egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázisban tárolt adatok összhangját. Ennek keretében vizsgálni kell, hogy az érintett objektumoknak az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt műszaki területei összhangban vannak-e a tulajdoni lapokon nyilvántartott területekkel.” …és mielőtt még a földhivatali kollégák hevesen tiltakoznának… én nem a földrészlet ellenőrzésére gondolok, mert a TH. alaprajz módosítása esetén, a munkám szempontjából az teljesen indifferens. Annál fontosabb az EÖI alaprajz szerinti területének összevetése a tulajdoni lapokkal. Na ez még egyszer sem fordult elő! De az sem, hogy ellenőrizték volna a kiadásra kerülő, grafikus térkép jellegűnek tekinthető alaprajzról való méretvétel megbízhatóságát. Mert, ha csak egyszer is megpróbálnák ezt végrehajtani, akkor megtapasztalnák az általuk többszörösen fénymásolt voltú, de hitelesített adatként szolgáltatott grafikus alaprajz problematikáját… …és itt ezt a kérdést össze kell olvasztanom egy, a záradékolást megelőző vizsgálati anomáliával, amikor is arra adnak ki hiánypótlási felhívást, hogy a kinyomtatott alaprajz nem 1:100-as méretarányú! Ami annak idején a legjobban felbosszantott, az a méretek nélküli fénymásolt, nyomtatott alaprajzokat volt egy-két önjelölt szakemberebb a szakembereknél, aki elkezdte lebuherálni a méretarányát az alaprajzoknak…

Na ez még egyszer sem fordult elő! … tehát valamiképp megkaptuk a munkarészeket … De soha nem történik meg a 25/2013. 2.§ (1) szerinti teljes ellenőrzés. „Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységhez történő adatszolgáltatás előtt ellenőrizni kell az egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázisban tárolt adatok összhangját. Ennek keretében vizsgálni kell, hogy az érintett objektumoknak az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt műszaki területei összhangban vannak-e a tulajdoni lapokon nyilvántartott területekkel.” …és mielőtt még a földhivatali kollégák hevesen tiltakoznának… én nem a földrészlet ellenőrzésére gondolok, mert a TH. alaprajz módosítása esetén, a munkám szempontjából az teljesen indifferens. Annál fontosabb az EÖI alaprajz szerinti területének összevetése a tulajdoni lapokkal. Na ez még egyszer sem fordult elő! De az sem, hogy ellenőrizték volna a kiadásra kerülő, grafikus térkép jellegűnek tekinthető alaprajzról való méretvétel megbízhatóságát. Mert, ha csak egyszer is megpróbálnák ezt végrehajtani, akkor megtapasztalnák az általuk többszörösen fénymásolt voltú, de hitelesített adatként szolgáltatott grafikus alaprajz problematikáját… …és itt ezt a kérdést össze kell olvasztanom egy, a záradékolást megelőző vizsgálati anomáliával, amikor is arra adnak ki hiánypótlási felhívást, hogy a kinyomtatott alaprajz nem 1:100-as méretarányú! „Az alaprajz méretek levételére nem alkalmas.” Hát szerencsére ezt csak meghallották a jogalkotók, s végre megoldották ezt a dilettáns, szakmaiatlan problémát!

A társasházon belüli változások során történő helyrajzi számozás anomáliái: Adott egy 1999-ban alapított társasház, mely 123/A/1 - 123/A/34 hrsz.-ú egyéb önálló ingatlanokat tartalmaz. A 123/A/17 hrsz.-ú nagyméretű ingatlant három részre kívánjak szétválasztani. Mi lesz a szétválasztás utáni három „kis” új önálló ingatlannak a helyrajzi száma? Megmarad a :/17 + :/35 és :/36 / :/17 megszűnik, s lesz :/35; :/36; :/37 2015: ~34% ~66% 2017: ~25% ~75% Javasolnám a 44/2006.(VI.13.) FVM rendelet 6.§-át kiegészíteni egy (3) bekezdéssel: „Az egyéb önálló ingatlanokat érintő változások esetén a továbbiakban részletezett szabályokat kell megfelelő analógiával alkalmazni azzal, hogy a helyrajzi szám egész részének ezen esetekben az épületet jelölő betű karakterekig tartó részt tekintjük, s alátörésnek az épületen belüli sorszámrészt.” Természetesen mindezt lehet(ne) tovább finomítani, részletezni is… Viszont továbbra is maradt az egyéb önálló ingatlanok helyrajziszám változtatásainak az anomáliái…

A társasházon belüli változások során történő helyrajzi számozás anomáliái: Adott egy 1999-ban alapított társasház, mely 123/A/1 - 123/A/34 hrsz.-ú egyéb önálló ingatlanokat tartalmaz. A 123/A/17 hrsz.-ú nagyméretű ingatlant három részre kívánjak szétválasztani. Mi lesz a szétválasztás utáni három „kis” új önálló ingatlannak a helyrajzi száma? Megmarad a :/17 + :/35 és :/36 / :/17 megszűnik, s lesz :/35; :/36; :/37 2015: ~34% ~66% 2017: ~25% ~75% Javasolnám a 44/2006.(VI.13.) FVM rendelet 6.§-át kiegészíteni egy (3) bekezdéssel: „Az egyéb önálló ingatlanokat érintő változások esetén a továbbiakban részletezett szabályokat kell megfelelő analógiával alkalmazni azzal, hogy a helyrajzi szám egész részének ezen esetekben az épületet jelölő betű karakterekig tartó részt tekintjük, s alátörésnek az épületen belüli sorszámrészt.” Természetesen mindezt lehet(ne) tovább finomítani, részletezni is… Ha másik három rendeletbe bele tudott nyúlni a jogalkotó a 69-71.§-okkal, akkor ebbe miért nem?!?! Pedig a problémát régóta ismerik ők is! Viszont továbbra is maradt az egyéb önálló ingatlanok helyrajziszám változtatásainak az anomáliái…

„A záradék a keltezéstől számított „Az alaprajz megfelel a tartalmi követelményeknek. Nyilvántartásba véve!” …és akkor erre nem vonatkozik az 50.§ (1) általános rendelkezése? „A záradék a keltezéstől számított egy évig hatályos.” …már csak azért, mert a többi vázrajz záradéka tartalmazza az egy éves hatályt is, csak ez nem!!! Most a teljesség lehetetlenségéből adódóan, saját önkényes szempontjaim szerint citálok ide néhány anomáliát, melyek egy jó részénél, megkerestem a Főosztályt, s a 10-ből eddig 8-ra kaptam is választ! Persze lehet, hogy ezek után már kevesebb hajlan- dóságuk lesz válaszolni, de akkor visszautálnék a Korábbi „szereposztásra” az ügyfél és a közigazga- tás között, kiegészítve egy történelmi gyökérrel: A miniszter eredeti jelentése: a nép szolgája…

Vagyis, véleményem szerint továbbra sincs az alaprajzoknál az 1 éves korlát! Ebből viszont az következik, hogy ha egy 2013. 04. 24.-e után készült és záradékolt (de még át nem vezetett, be nem jegyzett) alaprajzot módosítunk, azt még ezután is a 25/2013. (IV.16.) VM. rendelet előírásai szerint kell elkészíteni. Összhangban a 8/2018. (VI.29.) AM rendelet 67.§-ában foglaltakkal: 67. § Azokat az eljárásokat, amelyekben az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti munkához szükséges állami alapadatok szolgáltatása e rendelet hatálybalépése előtt már megtörtént, az adatszolgáltatás időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

A Főosztály tájékoztatása alapján számomra az Alaprajz-minta 23. mintához: A Főosztály tájékoztatása alapján számomra az Alaprajz-minta csak egy ajánlás, hogy így is megjeleníthető, elkészíthető az Alaprajz. …a honlapon közzétett minta pedig példa arra, hogy a meg- jelenítés minként történhet.

…bár a jogalkotó szerint „a normaszöveg egyértelműen részletezi, hogy… az alaprajzzal kapcsolatos dokumentációnak mit kell tartalmaznia”, a minta készítője még arra sem vállalkozott, hogy azt az alapesetet megjelenítse, amikor egy „sima” válaszfal a határfal két EÖI között, vagy ha az EÖI-n belül is van közösrészbe számító tartószerkezeti fal.

Nem is kellett messzire mennem érte, mivel ez a …pedig mind a kettőre akad példa… Nem is kellett messzire mennem érte, mivel ez a saját lakásunk alaprajza… De erre a témára még majd visszatérek!

Ez számomra szembe megy a közigazgatás egyik legfontosabb alapelvével, hogy egy adott irat nem a ráaggatott megnevezés által lesz azzá, aminek nevezik, hanem a tartalma alapján. Hát ez így a tartalma alapján sok minden lehet(ne), de hogy nem indoklás…

A következő három sor a „nagy kegy” az ügyfelek felé… 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 18. § (1) A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indoklást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait. … a jogalkotásról szóló törvényünk értelmében, azt bizton merem állítani. Az összesen hat sorból eleve másfél sor csak a címe, minden érdemlegesség nélkül. A következő három sor a „nagy kegy” az ügyfelek felé…

szakképzettségét, jogosultságiszámát 35. § (3) Újonnan épített épület esetében elfogadható az építési engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott vagy az egyszerű bejelentés alapján új lakóépület építéséhez készített építészeti-műszaki dokumentáció, a használatbavételi engedélyhez vagy tudomásulvételhez tartozó megvalósulási dokumentáció, ha az tartalmazza a 33. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú alaprajzot*, a 33. § (9) bekezdése szerinti ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető alapterületeket vagy a 33. § (6) bekezdése szerinti alapterületi összesítőt. 33. § (2) A vektoros szintenkénti alaprajzot az Inytv. 21. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl a 23. melléklet szerint kell elkészíteni, minden szintre vonatkozóan, méretezés nélkül, és tartalmaznia kell a következő adatokat: a) az épület külső kontúrvonalát, tartószerkezeti falazatát a falvastagságok ábrázolásával, b) az egyes ingatlanok jogilag elkülönülő tulajdoni viszonyainak határait és az okirattal egyező azonosítóit és nettó** alapterületeit négyzetméter élességgel, c) szintenként a padlószint relatív magasságát a főbejárat szerinti terepcsatlakozáshoz képest, d) az épület címkoordinátáját azokon a szinteken, ahol az épület bejárata van, e) a nyílászárók és átjárók helyeit a nyílási irány feltüntetése nélkül, f) a szintkülönbség-áthidalókat, g) az EOV transzformációba bevont töréspontok pontszámait, h) a papírra kinyomtatott alaprajz méretarányát, i) a készítő nevét, szakképzettségét, jogosultsági számát, saját kezű aláírását, a készítés helyét és időpontját, valamint a munkaszámot vagy tervszámot. *…mivel vélhetőleg kevés olyan építészmérnök van, aki végzett földmérő is, és van IRFM jogosultsága, így ez csak akkor lehetséges, ha az építész „kalákában” dolgozik egy földmérővel (…én pedig nagyon bízom abban, hogy a földmérő remélhetőleg ellenőrzi a megvalósult állapotot, mielőtt bármit is aláírna, minőséget tanúsítana!!!) **persze ehhez az is kell, hogy az építész tudja, hogy az általa ismert nettó terület nem felel meg a „8/2018” által elvárt „nettó területnek! szakképzettségét, jogosultságiszámát

33.§ (9) EÖI területeként az ingatlan-nyilvántartásba a (3) és (10) bekezdés szerint meghatározott nettó alapterületet kell bejegyezni, a válaszfalak területével együtt a beltéri magasságtól függetlenül. Az EÖI-n belüli szintek közötti közlekedést szolgáló lépcsők feljárói a szintenkénti nettó terület területébe beszámítandók. OTÉK: Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe. Bruttó alapterület: épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.

…a lakások – mint egyéb önálló ingatlan egységek – területe, térbeli kiterjedése nem azonos a benne elhelyezkedő helyiségek területeinek összegével. Hát azért majd’ száz éve így számolták/számoltuk és tartották/tartottuk nyilván… Bár a rendelet nem utal vissza a 2003. évi CXXXIII. törvényre, de mint kiderül, annak rendelkezéseit elvárja alkalmazni – HELYESEN!

Na! Ez legalább, már olyan indoklásszerű valami, amivel legalább lehet vitatkozni!

alapelvével, ahol szintén tulajdonjogi (földrészlet) határt kezelünk. Úgy vélem a Főosztály ezen állítása ellentmond a telekalakítás évszázados alapelvével, ahol szintén tulajdonjogi (földrészlet) határt kezelünk. Ott ugyanis taxatíve kimondta a jogalkotó, hogy tulajdonjogi/földrészlet határ nem mehet át épületen, épületszerkezeti elemen! 85/2000. (XI.8.) FVM rendelet a telekalakításról 3.§ (5) Ha az építésügyi jogszabályoknak megfelelő telekalakítás a telken álló épületet, melléképítményt részekre osztaná, a telekalakításra engedély csak akkor adható, ha az épületet, melléképítményt elbontják, áthelyezik, vagy ha a kialakuló új telekhatárnak megfelelően határfalakkal, továbbá az épületgépészeti és a villamosenergia-hálózat, a tartószerkezetek, valamint a tetőzet és tetőfedés teljes szétválasztásával és a közműbecsatlakozások külön-külön bekötésével önálló építményekké alakították át.

”Jogalkotás Érthetően a Pontos Megfogalmazás Művészete” címmel Azt már csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy a jogalkotótól elvárható a pontos megfogalmazás is. Mert ha szó szerint veszem az indoklását akkor ez a rendelkezés, illetve indoklás nem vonatkozik a nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségekre! Pedig hát: ”Jogalkotás Érthetően a Pontos Megfogalmazás Művészete” címmel még nemzetközi konferenciát is szervezett a Miniszterelnökség. Ugyanakkor a megfogalmazás is teljesen félre vezető. Egy kívülálló számára ez azt sugallja, hogy itt eddig hatalmas káosz volt. Össze-vissza jegyezgettek be mindenféle területeket. De most végre jöttek Valakik, és végre meghatározták, hogy milyen területtel legyenek bejegyezve az egyéb önálló ingatlanok.

Vagyis mostantól tartószerkezeti falakat nem számoljuk bele a területebe, de a nem tartószerkezeti válasz- falakat igen! Ehhez még hozzávesszük, az 1,90m bel- magasság alatti részeket, a lépcsők dup- likálását… hát igen érdekesen fognak ala- kulni a területek… 8/2018.(VI.29.) AM.r. előtt (OTÉK szerint): Hasznos terület : 55,88 m2 Nettó terület: 60,32 m2 8/2018.(VI.29.) AM.r. szerint: „Nettó” terület: 62,86 m2

Na most, ha ennél a lakásnál meg-oldanánk a felső szint külső meg-közelítését és megosztanánk, akkor a bejegy-zett 101m2-es lakásból lenne egy 63 m2-es és egy 47m2-es?!?! 8/2018.(VI.29.) AM.r. előtt (OTÉK sz.): Hasznos terület : 45,06 m2 Nettó terület.: 45,06 m2 8/2018.(VI.29.) AM.r. szerint: „Nettó” terület: 46,83 m2 A lakás területe a 8/2018.(VI.29.) AM.r. előtt (OTÉK): Hasznos ter.: 100,94 m2 ~ 101 m2 Nettó terület : 105,38 m2 ~ 105 m2 A lakás területe a 8/2018.(VI.29.) AM.r. szerint: „Nettó” terület: 109,69 m2 ~ 110 m2

1.) jogeset 2017. őszén többlakásos épületet kezdtek építeni, eladásra. A lakások tervezésénél a vállalkozó egy szempontra különösen figyelemmel volt arra, hogy a lakások hasznos alapterülete ne haladja meg a 150 négyzet- métert, mert az 2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA törvény) 82. § (2) és a 3. számú mellékletének 50. pontja alapján az adó mértéke ebben az esetben az adó alapjának csak 5 %-a. Ha most az elkészült házra, lakásokra az új rendelkezés szerint elkészül az alaprajz és a keletkező egyéb önálló ingatlanok (lakások) terület- meghatározása, akkor azok már vélhetőleg 150 m2 fölé kerülnek, s így az adójuk mértéke már nem 5%, hanem 27%!!! …és ezt ki fogja megtéríteni a teljesen szabályosan, jogkövető maga- tartást és eljárást folytató ügyfeleknek???

2.) jogeset A másik esetben magánszemélyek fogtak építkezésbe és az építési engedély alapján ugyancsak feljegyeztették az alapító okiratot az ingatlan tulajdoni lapjára. Ők az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet alapján az adóvisszatérítési támogatást kívánnak igénybe venni, ezért e rendelet 69. § (1) bekezdése alapján figyelemmel voltak, hogy legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű lakást építsenek. Ha most, az elkészült házra, lakásokra az új rendelkezés szerint elkészül az alaprajz és a keletkező egyéb önálló ingatlanok (lakások) terület- meghatározása, akkor azok már vélhetőleg itt is 150 m2 fölé kerülnek, s így elesnek a várt és egyéb célra bekalkulált adóvisszatérítés lehető- ségétől. …és ezt ki fogja kompenzálni a teljesen szabályosan, jogkövető maga- tartást és eljárást folytató ügyfeleknek???

Mindez megfejelve azzal, hogy egy alacsonyabb szintű Mind a két eset felveti a jogalkotással elkövetett károkozás jogesetét. Mindez megfejelve azzal, hogy egy alacsonyabb szintű miniszteri jogszabállyal felül írták/írnának Kormányrendeletet, Törvényt… https://jogaszvilag.hu/szakma/a-jogalkotassal-okozott-karert-valo-felelosseg/

kettős területkimutatást tartalmazzon a kiadásra kerülő okirat?!?!?! (3f) Társasház alapítása vagy módosítása esetén, a hatósági bizo- nyítványnak, a használatbavételi engedélynek, fennmaradási engedélynek vagy a használatbavétel tudomásulvételéről szóló végzésnek a rendeltetésmód megjelölése mellett tartalmaznia kell a tulajdonostársak külön tulajdonában lévő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség alaprajz szerinti alapterületét is. Vagyis ez a miniszteri rendelet kötelezne egy másik HATÓSÁG-ot, hogy ne a saját kormány-rendeletei illetve törvénye szerint járjon el? Vagy azt várja el, hogy kettős területkimutatást tartalmazzon a kiadásra kerülő okirat?!?!?! Ami pedig az ügyfeleket kavarhatja össze, de nagyon!!!

A „szoktuk” a közigazgatásban nem jogi kategória! Végül egy általános érvényű gondolat, ami számomra egyúttal közigazgatási alapelv is: A „szoktuk” a közigazgatásban nem jogi kategória! Köszönöm a figyelmet! Sándor József

https://jogaszvilag.hu/szakma/a-jogalkotassal-okozott-karert-valo-felelosseg/

allamtitkar/hirek/az-emberek-velemenye-nem-akadaly-hanem http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/kozigazgatasi- allamtitkar/hirek/az-emberek-velemenye-nem-akadaly-hanem -maga-a-megoldas

és a nettósított szélmalmok Don Quijote de la Cato és a nettósított szélmalmok ALAPRAJZOKRÓL avagy Sándor József 2018-10-17