Bevezetés az Ószövetségbe I. BO21

Bevezető A biblikus tárgyak rendje a képzés során A Bevezetés az Ószövetségbe I. kurzus tematikája 1. Az Ószövetség könyvei; kánon; szöveg és fordítások 2. A Tóra: A Pentateuchus-kritika; források és hagyományok 3. Az őstörténet bibliai elbeszélése; a kezdetek problémája; az ókori Közel-Kelet a Kr. e. III-II. évezredben 4. A pátriárka-elbeszélések műfaja, jellemzői. A pátriárkák kora. 5. A kivonulás és a honfoglalás kora és bibliai emlékezete. Szövetség és vazallusi szerződések. 6. A Korábbi próféták gyűjteménye. A deuteronomista történetírás. 7. Izrael a Kr. e. 12. sz-ban. A 12 törzs területe. Józsue és a Bírák könyve. 8. Saul, Dávid és Salamon uralma. 1-2Sám és 1-2Kir.

Tantárgyi követelmények és kötelező irodalom Biblia!!! Rózsa H., Az Ószövetség keletkezése I., Szent István Társulat, Bp. 1986. Dei Verbum dogmatikai konstitúció az isteni kinyilatkoztatásról (VI. Pál, 1965. november 18. Ajánlott irodalom: Aharoni, J. – Avi-Yonah, M., Bibliai Atlasz, Szent Pál Akadémia, Bp. 1999. Bright, J., Izráel története, Kálvin, Bp. 19936. Miller, J.M., Az ókori Izrael és Júda története, PPKE BTK, Piliscsaba 2003. Pecsuk O. (szerk.), Bibliaismereti kézikönyv, Kálvin, Bp. 2004. Soggin, J.A., Bevezetés az Ószövetségbe, Kálvin, Bp. 1999.

Az Ószövetség könyvei; kánon; szöveg és fordítások 1. Biblia ← gr. biblion (könyv, tekercs) - Kr. u. III. sz-tól: Ó- és Újszövetség ← héb. berît; gr. diathéké (Jer 31,31; 2Kor 3,3-6) - héber Biblia = TeNaK Tóra: Teremtés (Genesis) Kivonulás (Exodus) Leviták (Leviticus) Számok (Numeri) Második Törvénykönyv (Deuteronomium) Nebiîm (Próféták): ri’šônîm (korábbi próféták): Józsue Bírák 1-2Sámuel 1-2Királyok

‘aharonîm (későbbi próféták) Izajás Jeremiás Ezekiel 12 kispróféta (Óz; Jo; Ám; Abd; Jón; Mik; Náh; Hab; Szof; Agg; Zak; Mal) Ketubîm (Írások): Zsoltárok Jób Példabeszédek Rut – Sávuót (Pünkösd) Énekek éneke – Peszah (Húsvét) Prédikátor – Szukkót (Sátoros) Siralmak – Tisá b’áv (a templom pusztulásának gyásza) Eszter – Purim (Sorsvetések) Dániel Ezdr-Neh 1-2Krón

A keresztények másképp csoportosítják és nevezik a gyűjteményeket. protestáns felekezetek – héber Biblia nyomán 39 könyv katolikusok és ortodoxok további 7 könyvet (LXX nyomán): történeti könyvek (Ter; Kiv; Lev; Szám; MTörv; Józs; Bír; Rut; 1-2Sám; 1-2Kir; 1-2Krón; Ezdr; Neh; Tób; Judit; Eszt; 1-2Makk) tanító könyvek (Jób; Zsolt; Péld; Préd; Én; Bölcs; Sír) prófétai könyvek (Iz; Jer; Siralm; Bár; Ez; Dán; Oz; Jo; Ám; Abd; Jón; Mik; Náh; Hab; Szof; Agg; Zak; Mal) 2. Kánon quanu (akkád) ~ qaneh (héb.) nádszál, mérőpálca, szabály A palesztin kánon: Pentateuchus – vsz. Kr. e. V-IV. sz-ra lezárult Korábbi próféták – Kr. e. VI-V. sz. Későbbi próféták – III. sz-ig; Próféták Tórához illesztés: Kr. e. III. sz. Írások – Kr. u. I. sz. vége Alexandriai kánon: hellenizált zsidóság körében – LXX

Protokanonikus könyvek: melyeknek a szent gyűjteménybe való tartozásával kapcsolatban sohasem merült fel kétely (= héber Biblia) Deuteokanonikus könyvek: amelyek isteni sugalmazottságát valahol, valamikor vitatták az egyházban (= LXX-ból átvett könyvek a keresztény hagyományban) [protestáns szóhasználatban apokrifok] Apokrifok (gr. apokrüfosz = rejtett): amelyek, bár igényt tartottak rá, de nem kerültek a szent könyvek gyűjteményébe (pl. 3-4Makk; 3-4Ezdr; SalZsolt…) [protestáns szóhasználatban pszeudoepigrafák] [Megj.: Trienti Zsinat 1546. ápr.8.] 3. Az Ószövetség szövege és fordításai Szövege: többségében héber, néhány esetben arám (Ezdr 4,7—6,18; Dán 2,4—7,28); deuterokanonikus könyvek görög nyelven maradtak fenn, de csak 2Makk és Bölcs eredeti nyelve gr. Főbb szövegtanúk: Nash-Papirusz (Kr. e. II.sz.); qumráni kéziratok (Kr.e II. – Kr. u. I. sz.); szamaritánus Pentateuchus (Kr. e. II. sz.); LXX (Kr.e III-II. sz.); B (Vatikáni kódex – IV. sz); S (Sínai – IV. sz.); A (Alexandriai – V. sz.); L (Leningrádi – XI. sz.); C (Kairói – IX. sz.)

Főbb fordítások Görög fordítások: Septuaginta (LXX) – Kr.e. III-II. sz. Alexandria Aquila; Theodotion; Szümmakhosz fordításai – Kr. u. II. sz. Origenész Hexapla (~230-240): [héb. msh. ║héb.gr. átírása ║α΄ ║ θ΄ ║ LXX ║ σ΄ ] Arám fordítások: Targumok – zsinagógai felolvasást kísérő szóbeli arám fordítások későbbi írott formái (Kr. u. V. sz) Szír fordítás: Pesitta – keletkezési ideje bizonytalan, valamikor Kr. u. II. és V. sz. között Latin fordítások: Vetus Latina – Kr. u. II. sz. (vsz. LXX alapján) Vulgata – Jeromos (390-405) [kritikai kiadás: Biblia Sacra iuxta Vulgatam Versionem; 1926-1986]

A Tóra: A Pentateuchus-kritika; források és hagyományok A Tóra mózesi szerzőségét elsőként vitatják: 1520: Bodenstein, A., De canonicis scripturis 1670: Spinoza, B., Tractatus theologico-politicus J. Astruc 1753 – Isten neve helyenként „Elohim”, másutt „Jehovah” J.G. Eichhorn 1780 – dokumentumelmélet (J és E) ↓ J. Wellhausen (1844-1918): Jahvista (Kr. e. 850-750) Elohista (Kr. e. 8. sz.) Deuteronomista (Kr. e. 7. sz.) Papi (Kr. e. 5. sz.) H. Gunkel (1862-1932): formatörténet (műfajok – Sitz im Leben) G. von Rad (1901-1971): Pentateuchus 4 hagyományból→hexateuchus (credo: MTörv 26,5-10) [kivonulás-honfoglalás; Sínai; pátriárkák története; őstörténet] M. Noth (1902-1968): hagyománytörténet: Dtr=MTörv—2Kir → tetrateuchus