Tudásmenedzsment. Mi a tudás valójában?

A tudásmozgalom gyökerei A teljesítmény és az innováció alapvető tényezője utáni „hajsza” Az elveszett tudás hiánya (szervezeti amnézia = a szervezet által valamikor birtokolt tudás elvesztése): Lehet a szervezeti karcsúsítás nem szándékolt következménye Vagy a fluktuációval elveszett emberi tőke A technológia fejlődése: nem helyettesíti a tudás, de segítheti a menedzselését és növelheti is az iránta való igényt A szervezetek több tudással rendelkeznek, mint amiről tudnak, illetve amit szükség esetén elérhetnek.

Alapfogalmak (az ismeret szintjei) Adat: eseményekkel kapcsolatos elvont, objektív tények összessége. Önmagában nem hasznos, mert nincs saját belső jelentése. Az információ fő inputja. Tárolható, rendszerezhető, szelektálható. A túl sok adat is költséges (tárolás, kezelés, lényegesek azonosítása, értelmezése). Információ (= használható adat): jelentéssel (relevanciával és céllal) felruházott, valamilyen cél szerint rendszerezett adat. Általában kommunikációs termékként (üzenetként) jelenik meg. Van címzettje és küldője. A küldő célja az a címzett befolyásolása. Átadását zaj zavarhatja. Az, hogy valóban információ volt-e az üzenet, a fogadónál dől el. Tudás: körülhatárolt tapasztalatok, értékek és kontextuális információk heterogén, dinamikusan változó keveréke. Keretet ad új tapasztalatok, információk megszerzéséhez,értékeléséhez. Az emberi elmében jön létre és ott hasznosul. Egyszerre folyamat és állomány jellegű.

Az adat információvá alakításának néhány módja Kontextusba helyezés: ismert az adat célja Osztályozás: ismert az elemzési egység és az adat fő összetevői Számítás: matematikailag vagy statisztikailag elemezhetőek Tömörítés: az adatok sűrített formában összefoglalhatóak

Az információ tudássá alakításának folyamatai Összehasonlítás Következmények Kapcsolódások Párbeszéd A tudás vissza is fejlődhet információvá, illetve adattá.

A cselekvésben megnyilvánuló tudás A tudást az általa kiváltott cselekedetek, magatartás alapján lehet megítélni.

A tapasztalat A tudás a tapasztalaton keresztül fejlődik. A tapasztalat szerezhető: formális vagy informális tanulással A tapasztalat sokszor csak a birtokosával (ember) együtt szerezhető meg.

Gyakorlati igazságok Az átélt tapasztalatok többletértékkel bírhatnak a személytelen, meg nem élt tudáshoz képest, vagy megnövelhetik annak értékét.

Komplexitás A tudás nem merev struktúra, és képes a dolgok összetettségének kezelésére. A tudásnak része az is, hogy mit nem tudunk. Ehhez hasonló tapasztalatot ír le a Dunning – Kruger hatás is: a magasabb szintű tudással rendelkező emberek hajlamosabbak pontosabban megbecsülni saját tudásukat, ugyanakkor kevésbé hajlamosak e becslés során tudásuk túlértékelésére, mint az alacsonyabb tudásszinten állók. Lásd pl.: Schloesser, Thomas; Dunning, David; Johnson, Kerri L.; Kruger, Justin. 2013. How unaware are the unskilled? Empirical tests of the "signal extraction" counterexplanation for the Dunning-Kruger effect in self-evaluation of performance. JOURNAL OF ECONOMIC PSYCHOLOGY; 39(1); p85-p100. https://doi.org/10.1016/j.joep.2013.07.004)

Vélemény és dogma A tudás lehetővé tesz előrejelzést és az új adatok és információk alapján pontosítja is önmagát. Ha megszűnik az önvizsgálat és a fejlődés, megjelenik a dogma és/vagy a vélemény.

Automatizmusok (heurisztikák) A tudás heurisztikákon, hüvelykujj szabályokon keresztül működik: tapasztalatokon keresztül kifejődött rugalmas irányelvei vannak. Ezek rövidebb utat nyújtanak a megoldáshoz. Ezekből alakul ki az igazi szakértők, mesterek intuíciója.

Értékek és hitek A tudás szerves részei. Szűrőként működnek: érzékelési és észlelési (kognitív) szűrőként. Az információ ezeken keresztül szerveződik tudássá.

A tudás, mint szervezeti tőke Változó, globalizált környezet: az igazi differenciálás már szinte csak a tudás alapján történhet. Termékek és szolgáltatások konvergenciája: a termék és a tudás már egyre nehezebben választható szét élesen. A gyártás és a szolgáltatás közti határvonal megszűnt. A tudás fenntartható versenyelőnyt biztosít: A technológia terjedése nem akadályozható, az innovációk felezési ideje rövidül. Az előnyt csak az biztosíthatja, ha a vállalat gyorsabban tanul, gyorsabban innovál a konkurenseknél.