Az eredmények közlése: a jelentés és a tanulmány megírása Kutatásmódszertan

Az írás folyamatos tevékenység Segítség önmagunknak: Kutatási terv és ennek frissítése Összefoglalók: olvasmányok,előadások, beszélgetése stb.: Mindig pontosan jelöljük meg a forrást És azt, hogy melyik kutatáshoz tartozik Minden ötletünkről készítsünk feljegyzést (téma, módszer, bármi) Emlékeztetők, kutatási napló, kutatási jegyzetek stb. Mindent dolgozunk ki vázlatosan Egyes részeit „elsüthetjük” itt-ott (sőt!), de a lényegi hozzájárulásunkat tartsuk titokban

Néhány tanács Az írás segít gondolkodni, letisztázni: érdemes minél hamarabb elkezdeni Teremtsük meg az írásra szánt időt (koncentráció, bemelegítés is szükséges!) Akkor írj, mikor kreatív vagy! Először a makroszerkezetet készítsd el, és ezt töltsd ki Mindig fejezd be az aktuális szakaszt mielőtt „letennéd a tollat”, különben elfelejted, mit akartál írni! Több másolat! Szerezz olyanokat, akik folyamatában is hajlandóak elolvasni az írásodat.

A tradicionális struktúra (de mindig alkalmazkodj a követelményekhez) Absztrakt Bevezetés Irodalom-elemzés Módszertan Eredmények Konklúzió és/vagy Diszkusszió és/vagy Összefoglalás Hivatkozások Mellékletek/Függelék

A jelentéslogikai struktúrájának megközelítései Lineáris-analitikus: a kutatási folyamat logikájára épül Összehasonlító megközelítés Időrendi megközelítés Elméletépítő megközelítés: folyamatos kifejtés (egyszerűtől a bonyolultig) amely meggyőző bemutatást tesz lehetővé (a nehezebben emészthető munkáknál ajánlott) A magyarázat kialakítását bemutató megközelítés (a nehezen megérthető munkáknál ajánlott)

Absztrakt A teljes mutatást bemutató rövid összefoglaló: önmagában megáll, adekvát, objektív, pontos és könnyen érthető

Bevezetés Tiszta képet ad a tanulmány központi témájáról és annak értékéről, fontosságáról az olvasó számára. Teljesen kifejti a kutatási kérdéseket, célokat. Megfogalmazza, hogy konkrétan mivel kíván a kutatás hozzájárulni a releváns elméletekhez / empirikus irodalomhoz / szakmai ismeretekhez stb. A kutatás hátteréről is közöl általános, átfogó információkat. Bemutatja a tanulmány szerkezetét, segít eligazodni az olvasónak.

Módszertan Adatszükséglet, adatgyűjtés (ha kell, akkor mintavétel és minta) A választott kutatási módszerek, technikák és a kutatás felépítése Az esetleges korlátok és egyéb (pl. etikai) problémák

Diszkusszió Nincs mindig ilyen fejezet (lehet csak konklúzió is, olyankor a diszkusszió és a konklúzió egy fejezetbe kerül) Interpretálja az eredményeket Ezek viszonyát a kutatási kérdésekkel Milyen folyományai vannak az eredményeknek az elméletre nézve A kutatás erősségei, gyengeségei, korlátai Demonstrálja a kutatás eredetiségét és fontosságát

Konklúzió Új anyag itt már nem kerül bemutatásra A teljes kutatásra reflektál, nem csak az eredményekre

A jelentés vagy tanulmány hossza Kövesd az útmutatót! Túllépni a keretet nem erény, hanem annak jele, hogy: Nem szántunk időt és energiát a tömörítésre, és/vagy Nem értjük a saját kutatásunkat

Sikeres tanulmányírás Művészet is, nem csak tudomány Cím: rövid, pontos,de figyelemfelkeltő is Tiszta,világos, előrehaladó történetvezetés: mi a konklúzió, ez milyen eredményekre épül, hogyan jutottál ezekre az eredményekre, miért és kinek hasznos/érdekes a kutatás és annak eredményei Segítsd az olvasót! Szerkezet Bevezető és összefoglaló részek Táblázatok, grafikák, illusztratív példák Megfelelő stílus Világos, érthető Zsargon kerülése (érthető, egyszerű megfogalmazás) Szó szerinti idézetek kerülése, ha csak lehet (mivel az nem saját hozzájárulás) Helyesírás, nyelvtan! Személytelen megfogalmazás (harmadik személy: „a szerző saját adatgyűjtése…”), általában múlt idő (kivéve, ha az értelemzavaró lenne), passzív megfogalmazás Kerülni a szenvedélyes, érzelmes, értékeken alapuló megfogalmazás Folyamatos ellenőrzés és javítás

A tudományos előadás Prezentációs technikák (a diákat Siklós Balázs készítette)

Miről is lesz szó? Előkészületek Az előadás További jótanácsok A bevezetés A kifejtés Figyelemfelkeltő témák A Power Point néhány alapszabálya A befejezés További jótanácsok

Előkészületek Az előadás célja, fókusza A hallgatóság feltérképezése Saját lehetőségek és korlátok felmérése Fizikai körülmények Grafikai eszközök

Bevezetés Bemutatkozás Nyitómondatok és bevezetés A téma lehatárolása Captatio benevolentiae Az első mondatok kínjai Kezdő kérdés? Sztori? Idézet? Mentegetőzés? A téma lehatárolása

A kifejtés Az előadás váza legyen világos! Időbeosztás Ne zsúfoljuk tele adatokkal az előadást! Érdemes konkrétnak lenni… Képszerűség

Figyelemfelkeltő tényezők I. „Épp ezt írta föl nekem az orvos!” „Expedíció a sötétbe” „Gladiátor effektus” „A harapós postás esete” „Ki ütött előbb?!” „A kör négyszögesítése”

Figyelemfelkeltő tényezők II. „A legkisebb királyfi - effektus” „Madonna - effektus” „Móricka - effektus” „Nemecsek - effektus” „Pompei - effektus” „Prométheusz - effektus”

A Power Point Mi is az a Power Point? Ez a jobb vagy a Prezi? Muszáj ezt??? Mikor használjunk Power Point-ot? Bonyolult rajzok és ábrák Függvények, grafikonok Nyelvi nehézségek Hosszú felsorolások

A Power Point Hogyan NE használjuk a Power Point-ot? Ez NEM a Te vázlatod! Hosszú idézeteket ne tegyünk slide-ra! Definíciókat ne tegyünk slide-ra!

További elrettentő példák…

Ez sem sokkal szebb… Legalább két, egymástól független félre van szükség; Mindkét fél tulajdonában legyen valami olyan dolog, amelynek a másik fél értéket tulajdonít és amit hajlandó a másik félnek átadni; Mindkét fél kommunikációképes legyen és a másik tudomására tudja hozni a szándékait, és be tudja mutatni a tulajdonában lévő értéket a másik fél számára; Mindegyik fél önálló szuverén egyén, aki saját akaratából eldöntheti, hogy a másik fél ajánlatát elfogadja, vagy sem; Mindkét fél a kölcsönös előnyök miatt helyénvalónak és kívánatosnak tartja a másik féllel való megállapodást; A csere után a csere előtti állapothoz képest mindkét fél jobban jár.

A befejezés A mondanivaló esszenciája Tedd nyitottá a lezárást! Szimmetria Mit ne? Ne hagyd el a befejezést! Ne húzd el a befejezést!