TÁPLÁLÉKLÁNCOK, TÁPLÁLÉKHÁLÓZATOK ANYAG- ÉS ENERGIAÁRAMLÁS AZ ÖKOSZISZTÉMÁBAN HEFOP 3.3.1.

ÖKOSZISZTÉMA: valamely szupraindividuális szerveződési szint ökológiai szemléletű tanulmányozására létrehozott rendszermodell (általában a biogeocönózis rendszermodellje) HEFOP 3.3.1.

A biológiai rendszerek felépítése hierarchikus jellegű A biológiai rendszerek felépítése hierarchikus jellegű. Az ökoszisztéma igen bonyolult rendszer, sok fizikai, kémiai, biológiai részrendszer integrálódásával szerveződik és működik. Jellegét tekintve az ökoszisztéma nyílt rendszer, mert környezetével folytonos anyag- és energiaforgalomban áll. Van bemenete és van kimenete is. HEFOP 3.3.1.

Az ökoszisztémák struktúráját jelentik: Az ökoszisztémákat, mint a rendszereket általában 2 dologgal lehet jellemezni: szerkezettel (struktúrával) és működéssel (funkcióval) Az ökoszisztémák struktúráját jelentik: - Geometriailag: a térbeli kiterjedés és elhatárolódás - Fizikailag: a klíma és az életközeg sajátságai - Kémiailag: az anyagok minősége, mennyisége és eloszlása - Biológiailag: az élőlények és kapcsolataik HEFOP 3.3.1.

ANYAG- ÉS ENERGIAFORGALOM AZ ÖKOSZISZTÉMÁBAN táplálékláncok révén az ökoszisztémában anyag- és energiaforgalom jön létre az anyagok az ökoszisztémában maradnak, összmennyiségük nem változik  körfolyamat az energiaforgalom egyirányú áramlás HEFOP 3.3.1.

producens zöld növények A BIOCÖNÓZIS TÁPLÁLKOZÁSI STRUKTÚRÁJA fényenergia tápanyagok producens zöld növények konzumens növényevők ragadozók csúcsragadozó lebontók hő HEFOP 3.3.1.

TÁPLÁLÉKLÁNCOK a közösség mindegyik populációja a táplálékláncok egy-egy láncszeme a táplálékláncok többfélék lehetnek, de kiinduló tagjuk mindig megegyezik: fotoszintézisre képes növény, vagy annak elhalt részei a populációk a táplálékláncban betöltött szerepük alapján lehetnek: producensek konzumensek reducensek vagy dekomponálók HEFOP 3.3.1.

PRODUCENSEK - TERMELŐK levegőből (CO2) és a talajvízben oldódó szervetlen anyagokból (pl. C, O, H, N, P, K) a Nap sugárzó energiájának felhasználásával szerves anyagokat építenek fel fotoszintézis –fotokémiai folyamat az általuk előállított szerves anyag mennyisége: növényi biomassza  meghatározza a belőle élő állatok számát HEFOP 3.3.1.

KONZUMENSEK - FOGYASZTÓK más élőlények (növények vagy állatok) szerves anyagaiból táplálkozó élőlények növényevők - elsődleges (primer) konzumensek állatevők - másodlagos (szekunder) konzumensek - harmadlagos (tercier) konzumensek csúcsragadozók: azok a ragadozók, amelyeknek a természetben a parazitákon kívül nincsen fogyasztójuk hilofágok – hulladékevők (pl. földigiliszták, ürülékfogyasztó csigák) rekuperáló – visszamentő szervezetek (pl. örvényférgek, keselyűk, hiénák) HEFOP 3.3.1.

REDUCENSEK (DEKOMPONÁLÓK) - LEBONTÓK az elpusztult növények és állatok szerves anyagait felhasználó és azokat a komponenseikre bontó, főleg mikro- és makro méretű szervezetek baktériumok gombák az ökoszisztémában lezajló anyagáramlást anyagkörforgásként zárják le A lebontás folyamata: aprózás (talajlakó állatok egy része, makro- és mezofauna) feltárás: humifikáció + mineralizáció (mikroorganizmusok) HEFOP 3.3.1.

AZ ENERGIA HASZNOSÍTÁSA - AZ EFFICIENCIA energiaveszteség az alacsonyabb trofikus szinten az energiahasznosítás jobb a herbivora tápláléklánc efficienciája rosszabb az átadott energia mennyisége minden láncszemmel 1/10-ed részére csökken  minél rövidebb a tápláléklánc, annál jobb az energiahasznosítás, azaz a táplálék-kihasználási hatásfok HEFOP 3.3.1.

A TÁPLÁLÉKLÁNCOK TÍPUSAI három alaptípus: herbivora (növényevő) tápláléklánc: élő növény  növényevő állat  növényevőt fogyasztó ragadozó  ragadozót fogyasztó ragadozó (pl. kukorica  mezei pocok  menyét  réti sas) parazita (élősködő) tápláléklánc: élő vagy elhalt növény  növényevő vagy korhadékevő állat  élősködő  élősködőn élősködő (pl. fű  juh  juh-orrbagócs  élősködő ostoros egysejtű  baktérium) szaprofita (korhadékevő) tápláléklánc: elhalt növény  korhadékfogyasztó állat  korhadékfogyasztó ragadozó  ragadozót fogyasztó ragadozó (pl. fakorhadék  földigiliszta  ragadozó százlábú  vakond) HEFOP 3.3.1.

A TÁPLÁLÉKPIRAMIS a tápláléklánc mennyiségi és méretbeli jellegét fejezi ki  nem magát a táplálékláncot jelenti!  relatív nagyság törvénye: a producensek mindig kisebbek, mint a konzumensek kivételek is akadnak szép számmal pl.: parazita táplálékláncok, növényevő rovarok természetes ökoszisztémákban a producensek egyedszáma az egyenlítőtől a sarkok felé növekszik, a fajszám viszont csökken HEFOP 3.3.1.

A TÁPLÁLÉKPIRAMIS HEFOP 3.3.1. a testnagyság növekszik az egyedszám növekszik HEFOP 3.3.1.

TÁPLÁLÉKHÁLÓZAT a biocönózisban igen sok, jól elkülöníthető tápláléklánc fordul elő a biocönózis sok-sok tápláléklánca bonyolult táplálékhálózatot alkot PRIMER PRODUCENSEK PRIMER KONZUMENSEK SZEKUNDER KONZUMENSEK TERCIER KONZUMENSEK lágyszárú növények cserjék fák avar rovarok, csigák sodrómolyok, aknázómolyok, földigiliszta földigiliszták gombák pókok pele, pocok, egér énekes madár parazita rovarok, légy, kullancs talajlakó rovarok, atkák bagoly menyét vadmacska hiperparaziták cickány vakond hernyók őz, szarvas ragadozó rovarok, holyvák HEFOP 3.3.1.