A Weende-i takarmányanalitikai rendszer Takarmány minta szárazanyag-tartalom víztartalom hamutartalom szervesanyag-tartalom szennyeződések (föld, homok) valódi hamu nyersfehérje Nitrogén mentes kivonható anyagok nyerszsír nyersrost valódi fehérje amid anyagok
Néhány lényeges eltérés az állatok és a növények összetételében Szénhidrát–tartalom: növény >állat növényi sejtfal: cellulóz, hemicellulóz stb. állati sejtfal: fehérje, lipidek Zsírtartalom: állat > növény növény: keményítő a tartalék táplálóanyag állat: zsír Fehérjetartalom: állat >=< növény az életkorral, vegetációs idővel változik Rosttartalom: csak növény Vitaminok: a növények önellátók, az állatok nem Ásványi anyagok: növények (P, K); állatok (Ca, P)
Néhány takarmány táplálóanyag-tartalma (g/kg) Víz sz.a. Zsír Fehérje Rost Szénhidrát Hamu legelő fű 780 220 11 44 45 98 22 búza 130 870 19 122 23 689 17 tej 876 124 36 33 - 47 8 burgonya 760 240 1 7 197 13 szója mag 110 890 190 340 70 250 34 extr. szója 100 900 14 493 294 66 napra-forgó 84 916 460 180 155 90 hús 720 280 42 214 6 15
Takarmányok víztartalma Állatok 50 - 80% A vízhiányt az állatok nem képesek tolerálni Legfőbb szerepe: táplálóanyagok szállítása a metabolikus végtermékek eltávolítása enzimműködés (hidrolízis) hőháztartás
Halmazállapot szerint: Vízforrások: ivóvíz takarmány metabolikus víz (szénhidrátok, zsírok elégetésekor) Halmazállapot szerint: folyékony – lédús – száraz takarmány
A takarmányok víztartalma befolyásolja a táplálóértéket (koncentrált; terimés) szállíthatóságot eltarthatóságot (gabonák 14%; tápok, darák 12%; széna 16-18%) a tejelő állatok teljesítményét
Takarmányok szárazanyag – tartalma Eredeti - 100%-os - légszáraz szárazanyag-tartalom Meghatározza, hogy mennyi takarmányt képes az állat elfogyasztani Jóllakottsági érzés Nagyobb sz.a. több táplálóanyag Koncentrált takarmányok