Halmazállapot-változások

(Otthon NE próbáld ki, ezért a videó, hogy megnézd!) Halmazállapotok Szilárd: vas, jég,… Folyékony: víz, olaj,… Légnemű: oxigén, xenon,… Plazma: napszél (lásd sarki fény), a látható Világegyetem 99%-a. PLAZMA ELŐÁLLÍTÁSA (Otthon NE próbáld ki, ezért a videó, hogy megnézd!) https://www.youtube.com/watch?v=EV0vaRCrpko

Plazma - érdekességek Létrejöttéhez 10.000 Kelvin vagy magasabb hőmérséklet szükséges. Ilyen mennyiségű energiánál az atomokról elektronok szakadnak le. Kiváló elektromos vezetővé válik az anyag, valamint kölcsönhatásba lép az elektromágneses mezőkkel is. Magfúziós energiatermelés megvalósítására adnak egyszer lehetőséget. Ilyen halmazállapotú például a Nap, valamint a kilövellt napszél, amely hatására a sarki fény is kialakul. Hétköznapokban a gyors égések során egy-egy láng felvillanás során is plazma kilövellés történik. Napjainkban vonják be az EU-ban a fémszálas izzólámpákat és helyettük kompakt fénycsöveket lehet vásárolni. Ezekben gáz található. Működési elvük a gázkisülés jelenségen alapul. A gázkisülésekben a gáz ionizálódik, tehát plazma keletkezik. A fénycsövek előnye az energiatakarékosság, hátránya, hogy az általa kibocsátott fény vibrál, ami az emberi szemnek nem jó.

Endoterm és exoterm reakciók Endoterm: hő felvétellel járó reakció. Energia elvonó folyamat. Exoterm: hő leadással járó reakció. Energia termelő folyamat. Lásd a kémiában: https://www.youtube.com/watch?v=7zSRorI1Ttc https://www.youtube.com/watch?v=of_Px10WyeI

Az olvadás Definíció(olvadás): Olyan halmazállapot-változás, amely során a szilárd anyag folyékony halmazállapotúvá válik. Azt a hőmérsékletet, melyen a szilárd anyag megolvad, olvadáspontnak nevezzük. Definíció(olvadáshő): Az a mennyiség, amely megmutatja, hogy 1 kg tömegű szilárd anyag megolvasztása közben mennyi „hőt vesz fel”. Jele: Lo Mértékegysége:J/kg;KJ/kg

𝑄= 𝐿 𝑜 ∙𝑚 Olvadáshő Kiszámítása: Hőmennyiség = Olvadáshő * Anyag tömege 𝑄= 𝐿 𝑜 ∙𝑚

A fagyás Definíció(fagyás): Olyan halmazállapot-változás, amely során a folyékony anyag szilárd halmazállapotúvá válik. Azt a hőmérsékletet, melyen a folyékony anyag megszilárdul, fagyáspontnak nevezzük.

𝑄= 𝐿 𝑜 ∙𝑚 A fagyáshő A víz egyedi viselkedése- horgászok figyelem! Fagyáskor térfogata nő, sűrűsége csökken, a víz +4 Co-on a legsűrűbb, ezért ez a vízréteg süllyed a legmélyebbre állóvizekben!

A párolgás Definíció(párolgás): Olyan halmazállapot-változás, amely során a folyékony anyag légnemű halmazállapotúvá válik. Ez a folyamat mindig a folyadék felszínén megy végbe. Párolgás során a folyadék belső energiája csökken.

A párolgás függ Minden folyadék párolog, függetlenül a környezet hőmérsékletétől! Persze a hőmérséklet növekedésével a párolgás mértéke is növekszik! Függ a hőmérséklettől! Gyorsabb, ha nagyobb a párolgó felület! Függ a felület nagyságától! Valamint függ az anyagi minőségtől!

A forrás Definíció(forrás): Olyan halmazállapot-változás, amely során a folyékony anyag nem csak a felszínen, hanem a folyadék belsejében is van párolgás, gőzképződés. Azt a hőmérsékletet, melyen a folyadék forrni kezd, forráspontnak nevezzük. Definíció(forráshő): Az a mennyiség, amely megmutatja, hogy 1 kg tömegű anyag elforrása közben mennyi „hőt vesz fel”. Jele: Lf Mértékegysége:J/kg;KJ/kg

A forrás 𝑄= 𝐿 𝑓 ∙𝑚

A lecsapódás Definíció(lecsapódás): Olyan halmazállapot-változás, amely során a légnemű anyag folyékony halmazállapotúvá válik. Mesterségesen előidézett lecsapódási folyamat például a desztillálás.