Paulay Ede TRAGÉDIÁJA Források: Készítették: a Fényhozók

rendező,dramaturg színészpedagógus igazgató színész fordító Paulay Ede „Erősen meg vagyok én arról győződve, hogy nálunk a színészetnek nemzeti feladata is van.” rendező,dramaturg színészpedagógus Paulay Ede 1836. március 12. igazgató színész fordító 1894. március 12.

Paulay és Az ember tragédiája az egész darabot átdolgozta - a szöveg majd’ harmadát törölte - elhagyta a második prágai színt és az Űr- jelenetet - átalakította a londoni belső sorrendjét - tizennégy szín - előjátékra és öt szakasz - „képek” elgondolásait a Kisfaludy Társasággal és a bemutató előtt a Fővárosi Lapokban a nyilvánossággal is megismertette dramaturgia funkciójú kísérőzene – zeneszerző: Erkel Gyula öt szünettel négy órán keresztül tartó előadás a meiningeni színház és a bécsi Burgtheater hatása: történeti-historikus irányzat — különleges színpadi látványosságok

régi és új — Paulay által tervezett — díszletelemek szcenika régi és új — Paulay által tervezett — díszletelemek a történeti hűségű háromdimenziós terek és jelmezek - díszletváltás ún. változási függönnyel - több színben – például Menny, Falanszter — süllyesztő – a férfi főszereplők ruháit Paulay tervezte – Jászai Marinak Paczka Ferenc és Feszty Árpád készítettek minden színhez új jelmezt a Bécsből hozott világítási berendezés effektjei vizuális trükkök (pl.: hold- és napfény, felhővonulás és vízhullámzás illúziója) szereplők több mint száz embert tanított be az epizódszerepekben is neves színészek léptek fel a főszerepeket az együttes legkiválóbb tagjaira bízta „Ádámok”: Nagy Imre, Szacsvay Imre, Pálffy György „Évák”: Jászai Mari, Fáy Szeréna, Hegyesi Mari, Márkus Emília Lucifer: Gyenes László

Főszereplők Az ember tragédiájában Jászai Mari 1850-1926 „Ott van mindenütt a férfi harcai, gyötrelme, kínja, csüggedése, kétségbeesése közt, mint vigasztaló, felemelő, bíztató, lelkesítő ellenkép: az élettárs, a női ideál”. Az ember tragédiájában „Egy gondolat bánt engemet…” „Tudom fel fog mosolyogni arcod,Ha megsugom. De jőj hát közelebb: Anyának érzem, óh,Ádám,magam. „ (Éva) „Gyűlölni nem születtem én, szeretni csak.” (Antigoné) Főszereplők „Kezem piros már mint tiéd; de azt Szégyenleném, ha szivem is oly fehér voln’, Mint a tied”. (Lady Macbeth) „Meghalni - nem királyi széken - ah!” (Gertrudis) A Petőfi Társaság tagja; 1919-ben elsőnek kapta meg a színészek között a Greguss-díjat. Jászai Mari 1850-1926 A háború alatt minden szabadidejét a sebesült katonák között töltötte és minden jövedelmét rájuk költötte. 1872-től a Nemzeti Színház tagja –tragika. Tanított is a Színművészeti Akadémián. Mintegy 300 szerepet játszott… Filmszínész (A tolonc; Bánk bán) Művei: Tükröm, Színész és közönség …

Az ember tragédiájában „Az önállóság útját választotta, s ezért még Istennel is szembe mert szállni.” Nagy Imre 1849-1893 Az ember tragédiájában „Ha egyszer így szólnék a perchez: oly szép vagy, ó maradj, ne menj! Akkor bátran bilincsbe verhetsz, akkor pusztulnék szivesen!” (Faust) „Önmagam levék Enistenemmé, és amit kivívok, Méltán enyém.” (Ádám) „ Két fátyolt szakasztok el: Hazámról és becsületemről.” (Bánk bán) Gyönyörű adományaival, nagyszerű külsejével és muzsikahangjával… „Álom, álom, édes álom, Ah, csak most ne légy halálom.” (Csongor) 1870. április 1-jétől a Nemzeti Színház tagja. A Könyves Kálmán című drámában mutatkozott be mint Álmos. Az „utolsó hősszerelmes”. A Színművészeti Akadémia tanára volt. Ő maga is rendezett darabokat. Festészettel is foglalkozott.

Filmszerepek (A fogadalom, Meseország). „ A sátáni természetet nagy drámai erővel tette hitelessé.” Gyenes László 1857-1924 „Őt elveszíted! Mersz velem fogadni? Feltétlenül veszítenél, ha hagynád útamon haladni.” (Mefisztó) Az ember tragédiájában „Nem adhatok mást, csak mi lényegem. Dicsér eléggé e hitvány sereg.” (Lucifer) „Izzó dühöm békítitek szelíden S most béke és düh rázza minden ízem.” (Tybalt) „Ott van a haza,Hol a haszon - s miért ne húzzam azt?” (Biberach) 1882-től a Nemzeti Színházban Drámai gyakorlatot és beszédet oktatott a Színművészeti Akadémián. Intrikus szerepkör. - Lucifert 400-szor játszotta. Paulay tanítványa volt Filmszerepek (A fogadalom, Meseország).

Köszönjük a figyelmet!  A rendezés jelentősége „Ilyen műnek nincsen soha végleges előadása.” (Hevesi Sándor) A rendezés jelentősége „Madách költeménye bibliája a Nemzeti Színháznak, amelyet örökké forgat, amelyből mindig tanul, amelyet sohasem fog teljesen kitanulni.” (Hevesi Sándor) ősbemutató:1883. szeptember 21., Nemzeti Színház - a „könyvdráma” a színpadon is megállja a helyét - hatalmas közönségsiker - látványvilág, a kortárs elvárások és problémák bemutatása, a birodalmi/nemzetiségi problematika elkerülése 1886. december 25-én az 50., a díszelőadás 1894. május 13-án a 100. előadás - kisebb változtatások - Paulay halála miatt a rendező: gr. Festetics Andor a későbbi előadások mintája színpadi újjáalkotó: Hevesi Sándor(1922) Köszönjük a figyelmet! 