Dr. Fi István Közlekedéstervezés 2. előadás.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Ajánlások.
Advertisements

38. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló
Dr. Lévai Zoltán Professor Emeritus
A gyorsulás fogalma.
a sebesség mértékegysége
II. Fejezet A testek mozgása
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Környezeti és Műszaki Áramlástan II. (Transzportfolyamatok II.)
VÁLTOZÓ MOZGÁS.
Egyenletes körmozgás.
ContiSportContact 3. A gát illusztrálja a ContiSportContact 3 borda működését. Aszimmetria  Oldalsó merevítés  Pontos kormányzás Brief introduction.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
Mechanikai munka munka erő elmozdulás (út) a munka mértékegysége m m
Partnerek vagyunk az úton László János Magyar Kerékpárosklub.
ContiSportContact 3. A gát illusztrálja a ContiSportContact 3 borda működését. Aszimmetria  Oldalsó merevítés  Pontos kormányzás Brief introduction.
Testek egyenes vonalú egyenletesen változó mozgása
ÚJ. A tél a legnagyobb igénybevételt jelentő évszak TÉLI Összetett Bármi előfordulhat: NYÁRI Viszonylag egyszerű Csak ez fordul elő: Nedves út HóJég Száraz.
KINEMATIKAI FELADATOK
A feladatokat az április 28-i Repeta-matek adásában fogjuk megoldani
2006. április 21. Melyik az aznégyjegyű szám, melyre Telefonos feladat.
Közlekedéskinetika és -kinematika
Mérnöki alapismeretek II. 2011/2012, őszi félév Levelező tagozat
Földstatikai feladatok megoldási módszerei
Motorteljesítmény mérés
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
Közút-vasút keresztezések biztosítási módjainak összehasonlítása
Folyadékok mozgásjelenségei általában
PTE PMMK Matematika Tanszék dr. Klincsik Mihály Matematika III. előadások MINB083, MILB083 Gépész és Villamosmérnök szak BSc képzés 2007/2008. őszi félév.
Mérnöki Fizika II előadás
Mérnöki Fizika II előadás
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
1.feladat. Egy nyugalomban lévő m=3 kg tömegű, r=20 cm sugarú gömböt a súlypontjában (középpontjában) I=0,1 kgm/s impulzus éri t=0,1 ms idő alatt. Az.
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
(tömegpontok mozgása)
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
SÚRLÓDÁSI ERŐ.
Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Menetellenállások Alapellenállások: Járulékos ellenállások:
Erőtan Az erő fogalma Az erő a testek kölcsönös egymásra hatása.
A betatron Az időben változó mágneses tér zárt elektromos erővonalakat hoz létre. A térben indukált feszültség egy ott levő töltött részecskét (pl. elektront)
A függvény deriváltja Digitális tananyag.
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg,
Munka.
Egyenes vonalú mozgások
Haladó mozgások Alapfogalmak:
CENTRIFUGÁLIS ERŐ.
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
Különféle mozgások dinamikai feltétele
Közúti és Vasúti Járművek Tanszék. A ciklusidők meghatározása az elhasználódás folyamata alapján Az elhasználódás folyamata alapján kialakított ciklusrendhez.
PPKE-ITK I.Házi Feladat Megoldásai Matyi Gábor Október 9.
Menetdiagram.
Fékút, féktávolság, reakció idő alatt megtett út
Gyorsulás, lassulás. Fékút, féktávolság, reakció idő alatt megtett út
Egyéb műszaki jellemzők
A testek mozgása. 1)Milyen mozgást végez az a jármű, amelyik egyenlő idők alatt egyenlő utakat tesz meg? egyenlő idők alatt egyre nagyobb utakat tesz.
Közlekedéskinematika folyt és kitűzés
Rezgések Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Közlekedéskinetika és -kinematika
Készítette: Horváth Zoltán
7. előadás Gépkocsi vizsgálati műveletek fogalma, fajtái és módszerei.
PERDÜLET NAGY NORBERT I₂.
Munka Egyszerűbben: az erő (vektor!) és az elmozdulás (vektor!) skalárszorzata (matematika)
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Munkagazdaságtani feladatok
Dr. Fi István Közlekedéstervezés 3. előadás.
Dr. Fi István Közlekedéstervezés 7. előadás.
Dr. Fi István Közlekedéstervezés 5. előadás.
a sebesség mértékegysége
Előadás másolata:

Dr. Fi István Közlekedéstervezés 2. előadás

Közúti ellenállások Egyenletes sebességgel haladásnál a V vonóerő = az E ellenállással. Ha V > E, akkor gyorsul, ha V  E, akkor lassul a jármű. E = Eg + Ee + El N ahol Eg a gördülő ellenállás, amely az aszfalt és a kerék be-nyomódása miatt lép fel (ld. a következő ábrát).

Közúti ellenállások Eg =   Q N  a gördülő ellenállási tényező (Például:  aszfaltbeton 10 – 20 N/kN  földút 50 – 150 N/kN  kőburkolat 15 – 25 N/kN) Q a jármű tömegéből adódó erő [kN]

Közúti ellenállások Ee az emelkedő okozta ellenállás (ld.az ábrát)

Közúti ellenállások El a légellenállás El = c  F  v2 N ahol c a légellenállási tényező, például cbusz = 0,0030, cszgk = 0,0015 – 0,0035, ctgk = 0,0050 – 0,0060; F a jármű homlokfelülete m2-ben, Fbusz = 4 – 7 m2 Fszgk = 2 – 3 m2 Ftgk = 3 – 6 m2

Közúti ellenállások v a jármű sebessége km/h-ban vo szél esetén ellenszélben: v + vo hátszélben: v – vo sebességgel számolunk. Összegezve: (ld. ábra): E =   Q + 10  e  Q + c  F  v2 = Q  ( + 10e) + c  F  v2 N Eemelkedőn = Q ( + 10e) + c  F  v2 Elejtőben = Q ( - 10e) + c  F  v2

A vonóerő A vonóerő a sebesség-váltó állásától függ. Az ábrán egy közepes teher-gépkocsi V = f (v) vo-nóerő görbéit tüntettük fel. (A római számok a sebességváltó állásokat jelentik. A szaggatott vonal az elméleti vonó-erő görbe.)

Üzemanyag-fogyasztás Az üzemanyag fo-gyasztás a sebesség-váltó állásától függ. Az ábrán az üzem-anyagfogyasztás ala-kulása látható a v [km/h] sebesség függ-vényében.

Lassulási és gyorsulási diagramok és alkalmazásuk Az ábrán egy tehergépkocsi gyorsulási-lassulási görbéi láthatók. A görbék haszná-latát a következő ábrák szemlélte-tik.

Lassulási és gyorsulási diagramok és alkalmazásuk 1. A tehergépkocsi v1 [km/h] sebességgel közlekedik egy e1 (%)-os emelkedőhöz. Mekkora  l1 [m] úthosz-szon fog a sebessége v2 [km/h]-ra csökkenni? (A szerkesztéshez az e1 lassulási görbét használ-juk.)

Lassulási és gyorsulási diagramok és alkalmazásuk 2. A tehergépkocsi v3 [km/h]-val halad az e2 (%)-os emelkedőn. Ezután egy enyhébb, e3 (%)-os emelkedő következik. Mekkora  l2 (m) távol-ságon gyorsul fel a teher-gépkocsi v3-ról v4-re? (A szerkesztéshez az e3 gyorsulási görbét hasz-náljuk.)

Lassulási és gyorsulási diagramok és alkalmazásuk Az eljárást leggyakrabban a kapaszkodósávok terve-zésénél veszik igénybe, ekkor a következő ábrán látható pontos diagramot használják.

Mértékadó tehergépjármű [90 kg/LE] gyorsítási és lassítási görbéi

Jellegzetes sebességi alapfogalmak (I. rész) átlagos sebesség (összes jármű sebességének szám-tani közepe), tervezési sebesség vt (kis forgalom mellett az úton mindenhol, nedves burkolaton is biztonságosan kifejt-hető sebesség), a legnagyobb aktív menetsebesség va,max (forgalom nincs, hosszabb útszakaszon — még nedves burkolaton is — siető személygépkocsi kifejtheti); külterületi köz-utak esetén használatos fogalom,

Jellegzetes sebességi alapfogalmak (II. rész) aktív menetsebesség va (mint va,max, de az úton forgalom is van); külterületi közutak estén használatos fogalom, megengedett sebesség vm (a KRESZ-ben, ill. jelzőtáblával előírt sebesség), (ajánlott sebesség: külföldön ezt fehér táblán fekete számmal jelölik, nálunk nem alkalmazható), pillanatnyi kihasznált sebesség vp (egy rövid útszakaszon mért sebességeloszlási görbe 85%-os gyakorisági értékéhez tartozó sebesség, a következő ábra szerint), ezt a sebességet a járművek 85%-a nem lépi túl.

Pillanatnyi kihasznált sebesség

A látótávolság Megállási látótávolság U [m]. (Ezen a hosszon tud egy gépkocsi megállni az akadály előtt.) U = U’ + U”

A látótávolság U’ a cselekvési úthossz (a t = 2 s alatt megtett út) U’ = m (a tényező az átszámítás miatt [km/h-ról m/s-ra]) U” a műszaki fékút (a jármű Ms2/2 kinetikai energiáját a Q  f1 fékezési erő az U” úthosszon felemészti).

A látótávolság Az előző képletből:   (a v/3,6 az átszámítás miatt [km/h-ról m/s-re]) - f1 a hosszirányú csúszósúrlódási tényező - f1 száraz burkolat, óvatos fékez.: 0,6 – 0,8 - f1 nedves burkolat, erős fékez.: 0,3 – 0,35 - f1 nedves burkolat, óvatos fékez.: 0,25 – 0,33 - f1 jeges út: 0,1 – 0,15 e az emelkedés, illetve esés értéke %-ban. (Emelkedő esetén az előjel +)

A látótávolság A megállási látótávolság tehát: Összefüggés az f1 és a b fékezési lassulás között: , ebből b 10f1   (b = 3 — 3,5 m/s2) A műszaki fékút meghatározása a fékezési lassulásból:

Előzési távolság Ue m az az előzéshez szükséges hossz, melyet a gép-jármű vezetőjének be kell látni. Az előző végre-hajtásához biztonságosan t = 11 s szükséges, amely időhöz a szemben jövő jármű azonos idejét még hozzá kell halmozni. A 22 s alatt megteendő útnyira kell előrelátni ([v km/h-ban], a v/3,6 a km/h-ról m/s-ra történő átszámítás miatt szükséges).

A gépjárművek mozgása íves pályán Az ábrán túlemelt (egyoldali esésű) pályájú ívben hala-dó gépjárműre ható erők láthatók. ahol - M a jármű tömege - Q a jármű tömegéből származó erő - g a nehézségi gyorsulás - v a sebesség km/h-ban

A gépjárművek mozgása íves pályán A körívben haladó gépjármű biztonsá-gát az oldalirányú kicsúszás veszé-lyezteti. A pálya síkjára felírt vetü-letek alapján fejez-hető ki a kicsúszási határegyensúly: P  cos  = f2  Q  cos  + f2  P  sin + Q  sin 

A gépjárművek mozgása íves pályán Az előző képletből: f2 a keresztirányú csúszósúrlódási tényező. Értéke 0,05 és 0,15 között változik, átlagosan 0,1-el számolunk. Az f2  P  sin  értéket elhanyagolva, osztva cos -val, bevezetve a tg  jelölést és az előbb ismertetett P értékét, Q-val egyszerűsítve a összefüggést kapjuk.

A gépjárművek mozgása íves pályán Ebből: - a megengedett határsebesség: [km/h] - a megengedett legkisebb körívsugár [m]   Az összefüggés az f csúszósúrlódási tényező és kom-ponensei között a fenti ábrán látható. Ívben azért nem szabad fékezni, mert nő a kicsúszási veszély. A fékezés során nagy f1-et használunk fel, így f2-re kevés marad, ami kicsúszást eredményezhet.

Az ívbe forduló gépjármű pályája Ha a gépkocsi egyen-letes sebességgel halad és a kormányt egyen-letes sebességgel for-gatjuk el, akkor a gép-jármű pályája a klotoid átmeneti ív. Az ábrán a klotoid helyszínrajza és alatta a görbületi ábrá-ja látható.

Az ívbe forduló gépjármű pályája A görbületi ábrán látható két hasonló háromszögből felírható a klotoid természetes egyenlete: r  l = R  L (constans érték) ahol: - L az átmeneti ív hossza [m], - R a körív sugara [m], - r a tetszőleges P ponthoz tartozó sugár a klotoidon [m], - l a klotoid elejétől a P pontig a távolság m-ben, [m], a klotoid paramétere.

Az ívbe forduló gépjármű pályája A főbb adatok az áb-rán láthatók. Az ér-tékek kiszámítva az Ívkitűző Zsebkönyv-ben találhatók. X = L Y = 4 R

A legrövidebb klotoid L [m] hosszának meghatározása dinamikai alapon A túlemelés által ki nem egyenlített oldalgyorsulás változása a klotoid hosszában egyenletes és egy előírt értéknél ne legyen nagyobb. A ki nem egyenlí-tett a [m/s2] oldal-gyorsulás az ábra szerint (a vetületi egyenletet felírva a pálya síkjára): M  a  cos  = P  cos  - Q  sin 

A legrövidebb klotoid L [m] hosszának meghatározása dinamikai alapon Osztva cos -val, behelyettesítve az M = Q/g, a tg = q/100 és az íves pályára vonatkozó P értéket, kapjuk: Ebből Q-val osztva: [m/s2] Az oldalgyorsulás időbeli változásának sebessége kötött érték: a = 1,5 – 1,8 m/s2 , ha nem észrevehető a = 2 – 2,5 m/s2, , ha normális a = 3 m/s2 , ha észrevehető a = 4 – 5 m/s2 , ha eltűrt

A legrövidebb klotoid L [m] hosszának meghatározása dinamikai alapon Ebből:   A klotoid teljes L [m] hosszában az oldalgyorsulás változása egyenletes legyen: (A második tagot a biztonság javára elhanyagoljuk.)  Az alkalmazható legkisebb paraméter:

VÉGE a 2. előadásnak