A Közbeszerzési Hatóság szerződésellenőrzési tevékenysége Dr. Fabó László Főosztályvezető-helyettes Közbeszerzési Hatóság Szerződés-ellenőrzési Főosztály 2018. április 19.

A Szerződés-ellenőrzési Főosztály helye a Hatóság struktúráján belül A Hatóság Titkársága alá tartozó szervezeti egység. A Titkárságot saját jogkörében a Főtitkár irányítja és vezeti. Az állomány: 14 fő A Szerződés-ellenőrzési Főosztályon belül működik a Kapacitás-ellenőrzési Osztály Elnök Főtitkár Szerződés-ellenőrzési Főosztály Kapacitás-ellenőrzési Osztály

A Hatóság szerződésellenőrzési tevékenysége A hatóság kötelező feladata: ellenőrzési feladatok (hirdetményellenőrzés, szerződésellenőrzés, HNT törvényességi ellenőrzése) Az ellenőrzés célja: szerződések teljesítésének ellenőrzése, közbeszerzési szerződések módosításának, annak jogalapjának ellenőrzése.

A Hatóság szerződésellenőrzési tevékenysége Jogszabályi háttér EU irányelvek: 2014/24/EU, 2014/25/EU, 2014/23/EU a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) [2011. és 2003. évi tv.] a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről szóló 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) közigazgatási hatósági és ellenőrzési eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) soft law: elnöki tájékoztatók, Hatóság útmutatói

A szerződésellenőrzési tevékenység alapja Éves ellenőrzési terv, Szerződésmódosítások ellenőrzése, Közérdekű bejelentések, Saját kezdeményezés. A hatóság jogosult ellenőrizni a 2015. november 1-jét megelőzően megkezdett beszerzések vagy közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések módosítását és teljesítését. ( Kbt. 197. § (1)-(2) bekezdés )

Az éves ellenőrzési terv Minden év november végéig elkészül (javaslattétel) – Hatóság honlapján elérhető (Elnök jóváhagyását követően) Összeállítás szempontjai: korábbi évek tapasztalatai (szerződések tárgya – gyakrabban előforduló jogsértések) „kézzelfoghatóbb” ellenőrzés (pl.: építési beruházás – napló, fotódokumentáció, helyszíni ellenőrzés) beszerzés értéke (kisegítő jelleg) földrajzi szempontok – egyenletes eloszlás (kisegítő jelleg)

Hivatalos kérelmezők 308/2015. Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés => Kbt. 152. § (1) bekezdés szerinti kezdeményezők (szervezetek vagy személyek, beleértve a Hatóság Elnökét) Kérelem (kérelmi elemek vizsgálata, pl. határidőben benyújtás – 90 nap a tudomásszerzéstől) Hiánypótlás (pl. megsértett jogszabályi rendelkezés) Elutasítás esetei: Nincs hatáskör/illetékesség, nyilvánvalóan lehetetlen cél Határidőn túli, nem tartozik a rendelet hatálya alá, tekintettel arra, hogy jogerős bírósági/hatósági határozat

Közérdekű bejelentések Jogalap: a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény Bejelentések megvizsgálása (hatáskör/illetékesség, lehetetlen cél stb.) Leggyakrabban előforduló bejelentés: alvállalkozók ki nem fizetése => polgári jogi igény, de! fizetési rend, alvállalkozók bevonására vonatkozó szabályok vizsgálata Eljárás megindításáról, kimeneteléről tájékoztatjuk a bejelentőt

Az ellenőrzési eljárás gyakorlata I. Tényállás tisztázása: A hatóság dönteni csak megalapozott tényállás ismeretében tud. Ahhoz, hogy az eljáró szerv képes legyen a megalapozott döntésre, tisztáznia kell a tényállást: össze kell gyűjtenie a döntéshez szükséges jogilag releváns tényeket, meg kell győződnie, hogy a rendelkezésre álló adatok valósak-e, valódiak-e, eljárás lefolytatására nyitva álló határidő: 60 nap, adatszolgáltatásra nyitva álló határidő: 10 nap. A Hatóság részére megküldött dokumentumok ellenőrzése: jogi, műszaki és szakmai szempontú vizsgálata, továbbá az ellenőrzés kiterjed a szerződés teljesítésének minőségi vizsgálatára, az egyéb jogsértések (pl. versenyjog-kartell), valamint bűncselekmények feltárására.

Az ellenőrzési eljárás gyakorlata II. A hatósági ellenőrzési eljárás során alkalmazható/alkalmazandó bizonyítási eszközök Az Ákr.-ben nevesített bizonyítékok: az ügyfél nyilatkozata, az irat, bizonyítás tanúval, szemle, mint bizonyítási módszer, bizonyítás szakértő közreműködésével. Általános szabály: a tényállást a hatóság köteles tisztázni, a bizonyítási kötelezettség a hatóságot terheli, a hatóság minden olyan bizonyítékot felhasználhat, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére, a bizonyítékok meggyőző erejét, a bizonyítás eredményét a hatóság a saját meggyőződése szerint önállóan ítéli meg.

Az ellenőrzési eljárás gyakorlata III. Eljárást megindító végzés megküldése valamennyi szerződő fél részére, Tényállást tisztázó végzéssel a közbeszerzési eljárás teljes iratanyagának bekérése, nyilatkozatok kérése főszabályként az ajánlatkérőtől és a nyertes ajánlattevőtől: eljárást megindító felhívás, nyertes ajánlat, a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés, valamennyi mellékletével és módosításával együtt, árazott és árazatlan költségvetés, építési beruházás esetén: építési napló, alnaplók, alvállalkozói naplók, befejezett beruházás esetén: teljesítésigazolások, kifizetések igazolása, nyilatkozattételre történő felhívás termékhelyettesítés tekintetében, alvállalkozók bejelentésének, illetve kizáró okok alóli mentességének igazolása, szerződésmódosítás jogalapjának Kbt. alapján történő megjelölése és indokolása, alvállalkozók, illetve alkalmasság igazolók megnyilatkoztatása a szerződés teljesítésében történt részvételéről, ennek igazolására szolgáló dokumentumok megküldésének kérése.

Az ellenőrzési eljárás gyakorlata IV. A szerződésmódosítások ellenőrzése: hirdetmény ellenőrzése a Közbeszerzési Értesítő és az EHR alapján, a hirdetményben az ajánlatkérőnek pontosan meg kell határoznia a módosítás jogalapját a Kbt. 141. §-a alapján, valamint indokolni a módosítás szükségességét. Amennyiben a hirdetményből nem állapítható meg a szerződés módosításának jogszerűsége » dokumentumok és nyilatkozatok bekérése a szerződő felektől a közös szabályok alapján (értelemszerűen kiválasztva a megfelelő pontokat). Kapacitás-ellenőrzés azon eljárási cselekmények összessége, melyek célja annak megállapítása/ellenőrzése, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők és/vagy az igénybe vett kapacitásnyújtó szervezetek megfelelnek-e, illetve az ajánlatban tett vállalásaik szerint ténylegesen részt vesznek-e – adott esetben párhuzamosan több - közbeszerzési szerződés teljesítésében. A Kapacitás- ellenőrzési Osztály 2017. januárjában került felállításra.

Szakértő I. Jogszabályi háttér: Ha a Hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges a Hatóság eljárása során igazságügyi szakértőt rendel ki. Jogszabályi háttér: az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet Ákr. A szakértő kirendelése a hivatalos „inyr.im.gov.hu/Szakertok” nyilvántartás/szakértői névjegyzék alapján történik.

Szakértő II. A szakértő kirendelésének folyamata: az adott szakterület alapján kiválasztott szakértőket a Hatóság előzetesen megkeresi szakkérdéseivel, amely megkeresésben anonim módon, a konkrét szerződést, valamint a szerződő feleket nem felfedve, esetlegesen előzetes árajánlat bekérésével, tájékoztatja a szakértőt az elvégzendő feladatról, a megfelelő szakértő kiválasztása, kirendelő végzés csak a szakértő számára kerül megküldésre, helyszíni ellenőrzés lefolytatása (előtte kiértesítés, szakértőnek megbízólevél), a szakvélemény elkészítését követően – amennyiben az megfelelő - szakértőnek egy szakmai teljesítésigazolás megküldése, díjjegyzék és számla alapján határozatban történik a teljesítés elfogadása, illetve kifizetése. A szakértői díj tartalmazza az esetlegesen megindított jogorvoslati eljárásban való közreműködés díját is.

A helyszíni ellenőrzés I. elrendelése végzéssel történik; 5 nappal a szemle előtt az ellenőrzött szerv erről történő tájékoztatása, kivéve, ha az veszélyeztetné annak eredményességét, kötelező a hatóság részéről a jogosultság igazolása (megbízólevél használata kötelező), lefolytatása a rendeltetésszerű tevékenységet lehetőleg ne akadályozza, a helyszíni ellenőrzés során végzett tevékenységével a hatóság hatásköre kereteit nem lépheti át, a helyszíni ellenőrzés során a hatóság a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott az ellenőrzés tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, az ellenőrzött személyektől és a helyszínen tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, a folyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt végezhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le, sor kerülhet az érintettek véleményének a meghallgatására, az egymástól eltérő álláspontok ütköztetésére, a helyszíni ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, kérheti a rendőrség közreműködését.

A helyszíni ellenőrzés II. amennyiben érdemi kérdésekkel együtt érkezik a helyszínre a Hatóság munkatársa, ezen kérdések megválaszolására történő felhívás, válaszok rögzítése 2 példányban történik a ellenőrzésre előkészített jegyzőkönyvben (lényeges adatokat tartalmazza), melyet az ügyfél és az eljáró ügyintéző aláír és 1 példányt átad az ügyfél részére, ellenőrzés lefolytatása, helyszín, tárgy megtekintése, dokumentumokról – szükség esetén - másolatok készítése, amennyiben a helyszíni ellenőrzés/szemle során a közbeszerzési eljárás dokumentációja számítógépen található, a Hatóság elektronikus adathordozóra menti a szükséges dokumentumokat, adatokat, végső észrevételekre felhívás, ellenőrzés lezárása, a helyszíni ellenőrzést követő 5 napon belül: jegyzőkönyv megírása a hangfelvétel alapján, majd kiküldése az ellenőrzött félnek azzal, hogy arra az Ákr. alapján észrevételt tehet.

Az ellenőrzési eljárás során leggyakrabban előforduló jogsértések Tapasztalatok, gyakori problémák I. Az ellenőrzési eljárás során leggyakrabban előforduló jogsértések alapelvi jogsértés » kizárólag akkor, ha nincs külön nevesítve a Kbt.-ben jogsértés, nem megfelelő előkészítés » mérnöki vélemény alapján (régi Kbt. 48. § (1)-(2) bekezdés, régi Kbt. 49. § (1)-(2) bekezdés és 39. § (1) bekezdés, Kbt. 28. § (1) bekezdés), részekre bontás tilalma » főszabályként módosításokból és szerződésekből (régi Kbt. 18. §, Kbt. 19. § (2) bekezdés) alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő ˝mellőzése˝ » kifizetések, teljesítésigazolások, az alkalmasság- igazolóval kötött szerződések, építési napló ellenőrzése, a gazdasági szereplők nyilatkozata (régi Kbt. 128. § (2) bekezdés, Kbt. 138. § (2) bekezdés), alvállalkozók teljesítésbe történő bevonása » nyilatkozatok bekérése, kifizetések, teljesítésigazolások, építési napló ellenőrzése, OPTEN alapján a nyertes ajánlattevő ˝kapacitásának˝ vizsgálata (régi Kbt. 128. § (2) bekezdés, Kbt. 138. § (2) bekezdés),

Tapasztalatok, gyakori problémák II. alvállalkozók bejelentése és kizáró okok alóli mentesség igazolása » alvállalkozói szerződések, kifizetések, teljesítésigazolások, építési napló ellenőrzése, nyilatkozatok bekérése (régi Kbt. 128. § (2) bekezdés, Kbt. 138. § (2) bekezdés), kifizetés rendjének megsértése » építési napló, teljesítésigazolások, számlák, banki kivonatok, alvállalkozói szerződések ellenőrzése (306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet, 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet), közbeszerzési eljárás mellőzése » banki kivonatok, számlák, szerződés megkötésének/módosításának körülményei, hirdetmények ellenőrzése, nyilatkozatok bekérése, nem megfelelő szerződésmódosítások » módosítás jogalapjának vizsgálata (régi Kbt. 132. §, Kbt. 141. §), a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettségekkel kapcsolatos jogsértések ( pl.: kötbér érvényesítésének hiány vagy nem megfelelő módon történő érvényesítése) » építési napló, teljesítésigazolások, számlák, banki kivonatok, szerződésmódosítás ellenőrzése (Kbt. 142. § (3) bekezdés).

Tapasztalatok, gyakori problémák III. Nem megfelelő szerződésmódosítások: Kbt. 141. § (2) bekezdés de minimis értékhatár: - uniós érték felett uniós értékhatárig és az eredeti érték 10/15%-áig - uniós értékhatár alatti szerződésnél a szerződés értéke 10/15%-áig - nem változtathat a szerződés általános jellegén - értékkel összefüggő változásokra is alkalmazható DE! az eredetileg választott jogalap feltételeinek továbbra is fenn kell állnia Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont előre, egyértelműen rögzített feltételek (pl. adott munkanem nagyobb mennyiségben szükséges) – polgári jogi értelemben nem szerződésmódosítás

Tapasztalatok, gyakori problémák IV. Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pont – új igény eredeti szerződő féltől további beszerzés az eredeti érték 50%-áig, ha a szerződő fél személyének változása jelentős hátránnyal, többletköltséggel járna Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont kiegészítő építési beruházás vagy szolgáltatás, ha előre nem látható okból szükséges, 50%-ig és nem változik a szerződés általános jellege - nem kell, hogy a teljesítéshez feltétlenül szükséges legyen - pótmunkák beletartozhatnak, de az előre látható többletmunka nem - az előre nem látható többletmunkák is beletartozhatnak [Ptk. 6: 244. § (1) bekezdés 2. fordulat) Kbt. 141. § (6) bekezdés - a módosítás nem lényeges – példálózó! - az új feltételek mellett más is indulhatott volna vagy más nyert volna (nincs mentesítő szabály) - gazdasági egyensúly a nyertes javára változna (nincs vélelmezett határa) - jelentős új elemre kiterjesztett szerződés

Az ellenőrzés lehetséges kimenetele I. Közbeszerzési jogi jogsértés hiánya A Szerződés-ellenőrzési Főosztály jegyzőkönyvvel javaslatot tesz a Hatóság Elnökének az ellenőrzési eljárás lezárására Közbeszerzési jogi jogsértés Jogorvoslati eljárás kezdeményezése a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt

Az ellenőrzés lehetséges kimenetele II. A hatóság önként vállalt feladat: együttműködés az ellenőrző szervekkel (NAV, ÁSZ, KEHI, GVH, ORFK Bűnügyi Főigazgatóság) Kartellgyanú Gazdasági Versenyhivatal Bűncselekmény (pl. csalás) Ügyészség Egyéb bűncselekmény (pl. kiskorúak foglalkoztatása) Rendőrség Költségvetési csalás NAV Törvényességi felügyeleti eljárás Cégbíróság

Az ellenőrzés lehetséges kimenetele III. A kartellek jelen vannak azokon a piacokon is, ahol a vásárlások jellemzően versenyeztetéssel zajlanak, így a közbeszerzések területén is.   A GVH által feltárt kartellek igen jelentős része valamilyen közbeszerzési eljárást vagy eljárásokat érint – ami alapján a magyarországi közbeszerzés kartellfertőzöttsége magasnak mondható. A közbeszerzési kartellek rontják a közpénzek gazdaságos és hatékony felhasználását, és mivel a kartell tulajdonképpen a fogyasztók meglopásának tekinthető, a közbeszerzési kartell voltaképpen a közpénz eltulajdonításával egyenértékű.

Az ellenőrzés lehetséges kimenetele IV. GVH bejelentésre okot adó cselekmények:   Közbeszerzési kartell: amikor az egyébként versenytársaknak tekinthető vállalkozások titkos együttműködésük során felosztják a közbeszerzésen keresztül beszerezni kívánt termékek vagy szolgáltatások piacát, vagy megállapodnak az árakban és más értékesítési feltételekben, ami által kiküszöbölik, illetve erősen korlátozzák az egymás közötti versenyt. Olyan gazdasági szereplő teljesítésbe történő bevonása (bevallottan alvállalkozóként vagy egyéb teljesítési segédként), aki a megelőző közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként vett részt, vagy a megelőző közbeszerzési eljárásban bagatell hiba miatt nyilvánították érvénytelennek az ajánlattevők ajánlatát (nem hiánypótolt aláírási címpéldányt, nem javított valamely számítási hibát, stb.)

Az ellenőrzés lehetséges kimenetele V. A leggyakoribb típusok: 1. Színlelt ajánlattétel: az ajánlattevő az ajánlatkérő számára szándékosan elfogadhatatlan feltételeket támaszt, vagy indokolatlanul magas árat nyújt be a pályázata részeként, illetve nyilvánvalóan elutasításra ítélt ajánlatot tesz. Több versenytárs nyújt be ajánlatot, amelyek közül látszólag a legjobb ajánlat nyer, míg valójában a pályázók szándéka a piaci viszonyok által nem indokolt magas árak érvényesítése. 2. Ajánlat elfojtás/visszatartás: egy vagy több versenytárs megegyezik abban, hogy: a) az adott pályázaton nem fog(nak) elindulni, vagy b) az arra benyújtott pályázatát visszavonja annak érdekében, hogy ezzel az előre kiválasztott ajánlattevő pályázatát hozza nyerő helyzetbe. 3. Körbenyerés: valamennyi ajánlattevő tesz ugyan ajánlatot, de valójában megegyeznek abban, hogy egy-egy közbeszerzési eljárásban melyikük legyen a nyertes. Így egymást felváltva folyamatosan, jogsértő módon nyernek. 4. Piacfelosztás: az ajánlattevők megállapodnak abban, hogy az egyes földrajzi területek, időszakok, valamely termékcsoport vagy a megrendelők bizonyos csoportjainak vonatkozásában nem versenyeznek egymás ellen. 5. A konzorciumok: a közbeszerzési kartellek speciális fajtájának is tekinthető („színlelt konzorcium”). Gyakori, hogy a közbeszerzési eljárásokban több vállalkozás közös ajánlattevőként, konzorciumot létrehozva indul. A közös ajánlattétel alapja lehet a közbeszerzési kiírásban szereplő kritériumoknak való megfelelés, a gazdasági ésszerűség, üzleti indokoltság, az esetleges földrajzi adottságok, amik alapján a vállalkozások részéről ésszerű és gazdaságilag indokolható lehet a konzorciumi együttműködés.

Az ellenőrzés lehetséges kimenetele VI. Amennyiben bármelyik típus az ellenőrzési eljárás során felmerül, a Hatóság minden esetben bejelentést tesz a GVH felé. A Hatóság ezen feladatát az alábbiak szerint végzi: dokumentumok: ajánlati felhívás, ajánlati dokumentáció, ajánlatok, kiegészítő tájékoztatáskérések és ezek megadása, hiánypótlási felhívások és hiánypótlások jogszabályhely: a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.)

Köszönöm a figyelmet!