ETIKAI Döntések – esetek I. 7. óra ETIKAI Döntések – esetek I.

Etikai döntési eszközök alkalmazása Az előző órákon felépítettük az eszköztárat, most azok alkalmazására nézünk példákat. Kiemelt etikai döntési helyzet a hiba kezelése.

A hiba Milyen lelki állapotban vagyunk, amikor hibáztunk, amikor valami hiba történik?

Etikai döntési eszközök JELENTŐSÉGE Az etikailag fontos döntés általában nehéz.  A nehéz döntés stresszes.  A stressz beszűkült gondolkodást eredményez.  Hajlamosak vagyunk fontos tényezőket figyelmen kívül hagyni.  Rossz (többek között etikátlan) döntés. (Etikai vakság.) A kidolgozott etikai döntési módszer arra szolgál, hogy segítsen megbirkózni ezzel a beszűkült gondolkodással, segítsen módszeresen figyelembe venni szempontokat. Ezt nézzük meg a hibákon keresztül.

Az etikai és szakmai hibák osztályozása Nincs tudatában az etikai, szakmai vétségnek (Etikailag jóhiszeműen jár el – nem akar rosszat --, de sem etikailag, sem szakmailag nem helyesen!!) Hanyagság (pl. kansasi Hyatt Hotel lásd 1. óra) Tévedés, figyelmetlenség (pl. órai alapozási probléma, Citicorp Center N.Y.C.) Tudatosan etikátlan magatartás Egyszerű csalás, sikkasztás, vesztegetés (pl. tervek jogosulatlan felhasználása, lásd a MMK Etikai Biz. eseteit) Érdek- és értékkonfliktusok etikátlan megoldása (Ezeket nehéz etikailag helyesen megoldani!) pl. Ford Pinto (1.óra), Challenger (A határok nem élesek, és több is előfordulhat egyszerre.)

Egy projekt szereplői Beruházó Felhasználók KÖRNYEZET KÖZÖSSÉG Tervező Üzemeltető Szakértők Kivitelezők Műszaki ellenőr Szakhatóságok

Érdekkonfliktusok A szereplők között: Beruházó – tervező Tervező – kivitelező Beruházó – kivitelező Beruházó – közösség – környezet Stb. A szereplő szervezeteken belüli egyes funkciók között: mérnök – menedzser vezető – beosztott A domináns szempontok beszűkítik a gondolkodás!!! (pl. csak a határidőre koncentrálunk, csak arra, nehogy felelősségre vonjanak stb.)

Eset: Citicorp Center I. „The Fifty-Nine-Story Night Crisis”. The New Yorker Magazin. 1995.05.29. 45-53. o. (http://www.duke.edu/~hpgavin/ce131/citicorp1.htm és http://en.wikipedia.org/wiki/Citigroup_Center http://www.crosscurrents.org/kremer2002.htm) Magasság: 279 m Iroda alapterület: 120 000 m2 Átadás: 1977, N.Y. C., Manhattan Beruházási ktg.: kb. 200 m$ A szerkezet tervezője: William LeMessurier Az eset arra példa, hogyan kell etikusan és ügyesen kezelni a hibát.

Eset: Citicorp Center II. LeMessurier számára egy évvel később kiderül: A 45 fokos szélnyomás 40%-kal nagyobb a korábban számítottnál. A kivitelezés során a pillérekre a konzolokat az eredeti hegesztett kötések helyett felcsavarozták.* Következmény: 110 km/h szél már komoly károsodást okoz, ilyen 16 évente várható N.Y.C.-ben * Újra számolták, de nem a 45 fokos szélnyomásra, a változtatás következményeit, és a módosításához a tervező hozzájárult. (vö. Kansas Hyatt Hotel)

Eset: Citicorp Center III. Mit tenne Ön?

Eset: Citicorp Center IV. Lehetőségek: 1. hallgatni, 2. javítást kezdeményezni (3. harakiri) Alkalmazzuk a korábban tanult racionális etikai döntési eljárást! Kizáró feltétel: 1.-et kizárja, hogy több száz (ezer) emberéletet ilyen mértékben nem kockáztatunk. (Amilyen egyszerűnek tűnik, olyan gyakran hagyják figyelmen kívül. Lásd később!) A hasznosság számítása: Az érdekes az, hogy csak a tervező számára is hasznosabb és etikusabb 2. mint 1.. Az összes szereplő szempontját tekintetbe vevő összes várható hasznosság pedig nyilvánvalóan sokkal magasabb 2.-ben mint 1.-ben.* Ellenőrzés: 1. egyetlen kérdés szerint sem fogadható el. (Valószínűleg Greschik Gy. alapozási példájának tervezője számára is hasonló eredmény adódna. Furcsa, hogy ez számára nem volt világos?!!) * Fontos, hogy valójában minden érintett szempontjából el kell végezni a számítást, és az összességben leghasznosabbat kell választani. (Lásd a fogamzásgátlás példát!) Itt csak azt kívánom hangsúlyozni, hogy még pusztán a tervező szempontjából is jobb a javítás kezdeményezése. Ugyan ez adódna az alapozási problémánál is!!!!

Eset: Citicorp Center V. A következmények várható hasznossága CSAK a szerkezet tervezője szempontjából Kritérium Súly Hallgatni Várható érték Javítást kezdeményezni Költség (kárt. a beruházónak + saját munka) -200 m$ < -10 m$ Reputáció -Teljes hátralevő árbevétel -50% árbev. 2 évig Szégyen -A1 -A2 Jogi, etikai következmények Kártérítés (anyagi lásd a ktg.nél) a sérülteknek Elzárás, büntetés (anyagi kártérítés lásd a ktg-nél) max etikai felelősségre vonás Lelkiismeretfur-dalás, önvád -B1 -B2 Összesen:

Eset: Citicorp Center VI. Mit tett LeMessurier? Beszélt az ügyvédeivel és a biztosítójával. A Citicorp alelnökével, elnökével, akik támogatták a javítási tervet. N.Y.C. építési hatóságaival. Érzékelőket szereltek az épületre Megszervezték a meteorológiai figyelő szolgálatot. Értesítették a katasztrófavédelmet, és kiürítési tervet készítettek. A munkatársaknak és a sajtónak nem szóltak. Hegesztett acél fülekkel erősítették meg a csatlakozási pontokat éjszaka. Szerencséjükre nem szivárgott ki, sajtó sztrájk volt N.Y.C.-ben

Eset: Citicorp Center VII. Mit lett az eredmény? Az átalakítás becslések szerint 8 m$-ba került. Citicorp kártérítési pert indított az összegért, de megállapodtak 2 m$-ban, ami éppen LeMessurier cége felelősségbiztosításának felső határa. A biztosító fizetett LeMessurier helyett. LeMessurier reputációja és megrendelés állománya nőtt. LeMessurier ma tankönyvi példa az etikus mérnöki magatartásra.

Érdekes megoldás: Citicorp Center Hidraulikus lengéscsillapító elve (400t tömeggel)

Házi feladat Mutasson be egy olyan esetet, amelyben valamilyen szakmai és/vagy etikai hiba történt! Milyen etikai, szakmai, döntési problémák merültek fel? Hogyan lehet alkalmazni a racionális erkölcsi döntési módszert ebben az esetben? Mi lenne az eredmény ezzel a módszerrel? Mutassa meg, hogyan kezelték a helyzetet a résztvevők! Elemezze minek, mi lett a következménye! Hogyan értékelhetők az egyes lépések? Mit lehetett/kellett volna másként tenni?