Hazánk nagytájainak természeti és társadalmi-gazdasági képe FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 2018.09.22.

Hazánk nagytájai Országunkat természetföldrajzi tényezők alapján 6 nagytájra osztjuk:

1. Alföld 2. Kisalföld 3. Dunántúli-dombság 4. Északi-khg. 5. Dunántúli-khg. 6. Alpokalja

I. Alföld Hazánk legnagyobb, domborzatilag és éghajlatilag legegységesebb tája. A mezőgazdaság fő területe. Innen származik az ország kőolaj- és földgáztermelésének 90%-a.

Domborzata: Nagy része tökéletes síkság. (a magasságkülönbség nem haladja meg a 30 m-t, a terület lejtése a 3 ‰-et) Eltérő domborzatú területek a hordaléékkúpok. A hegységekből kilépő folyók (Duna, Sajó, Bodrog, Zagyva, stb.) építették.

Az Alföld résztájai: Duna-Tisza-köze Tiszántúl Mezőföld Drávamellék

Kiskunság

Kiskunság: A Duna pleisztocén kori hordalékkúpja. Kőzetanyaga homok.

Bácskai-löszhát

Bácskai-löszhát: Csak északi pereme nyúlik át hazánkba.

Nyírség

Nyírség: Homokkal fedett hordalékkúp, melyet a Tisza és mellékfolyói alakítottak ki. Itt található az Alföld legmagasabb pontja: Hoportyó 183 m

Hajdúság

Hajdúság: Kiváló termőképességű löszhát.

Hortobágy, Nagykunság

Hortobágy, Nagykunság: A Tisza hordalékával borított tájak. Hazánk legszárazabb tájai. (A csapadék 500 mm/év alatt.)

Körös-vidék

Körös-vidék: Tökéletes síkság. Öntés- és szikes talaj  rét- és legelőgazdálkodás.

Maros-Körös-köze

Maros-Körös-köze: Maros hordalékúpja. Részben lösszel fedett  kiváló mezőségi talaj. Az ország legmelegebb területe.

Mezőföld

Mezőföld: Felszínét lösz borítja. A Dunára tekintő 50-60 méter magas löszfalak gyakran megcsúsznak, illetve leomlanak, ezért a terület fokozatosan hátrál.

Dráva-mellék

Drávamellék: Erős mediterrán hatás éri  enyhe tél, korai tavasz, másodlagos őszi csapadékmaximum.

II. Kisalföld Hazánk egyik legnyugatibb tája  erős óceáni hatás  erősebb borultság, kiegyenlítettebb hőmérsékletjárás, bővebb és egyenletesebb eloszlású csapadék. Az ország legszelesebb tája.

Kialakulása: Miocéntól sűllyedő területet pannon üledék borítja  a Duna és mellékfolyói feltöltötték  Európa legnagyobb hordalékkúpja (Szigetköz, Csallóköz) Közlekedésföldrajzi helyzete rendkívül előnyös.

A Kisalföl résztájai: Győri-medence Marcal-medence Komárom-Esztergomi-síkság

A Kisalföld központi része. Legtovább süllyedt  legalacsonyabb része. Győri-medence: A Kisalföld központi része. Legtovább süllyedt  legalacsonyabb része. A Duna, a Rába és mellékfolyóinak egymásba olvadt hordalékkúpjai Szigetköz Mosoni síkság Rábaköz valamint a Fertő-Hanság süllyedékre osztható.

Marcal-medence: Zsákszerűen süllyed Kemeneshát és a Bakony közé.

Déli peremén bazalttakarós tanúhegyek: Ság Somló

Komárom-Esztergomi-síkság: A Dunát kísérő folyóterasz-maradványokból áll.

III. Alpokalja A Keleti-Alpok két lealacsonyodó nyúlványából: Soproni-hg, Kőszeg-hg, valamint az Alpokból szállított pleisztocén korú kaviccsal borított területek: Vasi-hegyhát Kemeneshát Rábán túli kavicstakaró Tágabb értelemben véve az Alpokaljához tartozik még a Zalai-dombság.

Kőszegi-hegység: Óidei kőzetek, melyeket középidei üledék takar. A Dunántúl legmagasabb hegysége. (Írott-kő 882m)

Soproni-hegység: Idősebb és alacsonyabb,mint a Kőszegi-hg. Csak óidei kőzetekből áll: fillit, kristályos pala, gneisz. Mindkét hegység bő csapadadékú  bükkösök, fenyvesek borítják.

a folyók teraszos völgyeikkel felszabdalták. Az Alpokból szállított pleisztocén korú kaviccsal borított területeket Vasi-hegyhát Kemeneshát Rábán túli kavicstakaró a folyók teraszos völgyeikkel felszabdalták. Zalai-dombság: Löszös-agyagos üledék borítja. Középidei mészkőrétegekben kőolaj.

IV. Dunántúli-dombság Határai: Ny-on: Zala völgye K-en: Duna. É-on: Balaton D-en: Dráva-völgy

Kialakulása: Alapját 500-2000m vastag pannon üledék alkotja. Negyedidőszaki részben löszös lerakódások fedik. A folyóvizek ÉNy – DK irányban felszabdalták.

A Dunántúli-dombság részei: Somogyi-dombság Tolnai dombság Baranyai-dombság a Mecsekkel és a Villányi-hegységgel.

Somogyi-dombság: Külső-Somogy – tipikus dombvidék, nagy részét legelőként hasznosítják. Belső-Somogy – homokbuckákkal tarkított alacsony, alföldi jellegű terület.

Tolnai-dombság: Egyes részeit pleisztocén szerkezeti mozgások feldarabolták: Tolnai-hegyhát Völgység Szekszárdi-dombság

Sokfelélösz borítja  kiváló mezőségi talaj  talajerózió.

Baranyai-dombság: Lösszel fedett alacsony térszín.

Mecsek: Fő tömege középidei üledék  triász mészkő  gazdag karsztos formakincs (Pl. Abaligeti-barlang) Permi homokkőben  uránérc Júra időszaki üledékben  feketeszén

Villányi-hegység: Egyetlen keskeny sasbérc. Keskeny gerince középidei mészkő. Egyedi növényvilág (magyar kikerics) Lösszel fedett lejtők  villányi vörösborok

V. Dunántúli-középhegység A Balaton délnyugati sarkától a Duna vonaláig húzódik. DNY  ÉK irányú hegység. Túlnyomó része középidei üledékből áll.

600 - 800 mm/év. (Környezeténél csapadékosabb.) Éghajlatválasztó: Óceánibb Kisalföld   kontinentálisabb Alföld. Évi csapadék: 600 - 800 mm/év. (Környezeténél csapadékosabb.)

Évi középhőm.: 8 - 10 oC. (Környezeténél hűvösebb.)

Vízrajza: Sok csapadék, mégis kevés felszíni víz. Oka: Karsztosodó kőzet (mészkő)  felszín alatti vizek (karsztvízek)  karsztforrások, (fontos ívóvízbázisok). Talajok: mészkőterületeken: rendzinatalaj nem karsztos területeken: barna erdőtalaj

Részei: A hegységre merőleges törésvonalak mentén oszthatjuk részekre.

1. Bakony

Északi-Bakony – Veszprém és Devecser közti árok - Déli-Bakony – Veszprém és Nagyvázsony közti törésvonal – Balaton-felvidék.

a) Északi-Bakony A középhegység legcsapadékosabb része. Karsztos fennsíkok. Csúcsa: Kőris-hegy (709 m) b) Déli-Bakony Barnakőszén-, mangán-, bauxitbányászat. Már előfordulnak harmad-negyed időszaki bazaltvulkánok. (Kab-hegy) Csúcsa: Kab-hegy (599 m)

c) Balaton-felvidék Jellegzetességei a Tapolcai-medencében található bazaltsapkás tanúhegyek. Pl.: Szent György-hegy Badacsony  borvidék Gulács Csobánc

2. Vértes

Kőzete: Triász mészkő és dolomit. Barnakőszén-, bauxittelepek. Nyugati peremén a móri borvidék.

3. Velencei-hegység

A Vértestől a Zámolyi-medence választja el. A Dunántúli-khg. legidősebb tagja. Kőzete: Karbon időszaki gránit. (A Variszkuszi-heggységképződés idejéből való. A hegység déli előterében található a pleisztocén végén lezökkent árok, melyben a Velencei-tó található.

Gránittömbök, melyeket a nép „gyapjúzsákoknak” nevez.

4. Dunazug-hegység

Dunazug-hegység: Gerecse, Pilis – Pilisvörösvári-árok – Budai-hegység.

a) Pilis A középhegység legmagasabb része. (756 m) Főként triász üledékek (mészkő, dolomit) alkotják. b) Gerecse Főleg júra üledékek: vöröses mészkő (süttői v. piszkei vörösmárvány). A hegység peremén barnaszénbányászat: Tatabánya, Dorog, Tokod.

c) Budai-hegység Változatos kőzetanyag. Számos barlang: Pálvölgyi- Szemlő-hegyi-barlang. Budai termális vonal  123 gyógy- és hévízforrás.

VI. Északi-középhegység Elsősorban harmadidőszaki vulkáni kőzetek: andezit, andezittufa, riolt, riolittufa Középidei üledékek: Cserhát egyes részei, Bükk, Aggteleki karszt.

Évi csapadék: 700 - 800 mm/év.

Januári középhőm.: -3 – -5 oC (Hazánk leghidegebb tája.)

Júliusi középhőm.: 18 – 20 oC (Hazánk leghűvösebb tája.) D-i lejtőkön történelmi borvidékek (Eger, Tokaj)

Természetes növényzet, talaj: Legerdősültebb terület (tölgy, bükk)  barna erdőtalaj. Változatos ásványkincsvagyon: lignit, érckészlet, vulkáni és üledékes kőzetek. Korábban az ipar fellegvára volt.

Az Északi középhegység tagjai: Visegrádi-hegység Börzsöny Cserhát Mátra Bükk Aggteleki-karszt Cserehát Zempléni-hegység

1. Visegrádi-hegység

A Kárpátok vulkáni vonulatához tartozik  andezit, andezittufa. 20-18 millió évvel ezelőtt működő vulkán volt. Csúcsa: Dobogókő (699 m)

2. Börzsöny

Vulkáni eredetű hegység  andezit, andezittufa. Működő vulkán volt. Csúcsa: Csóványos (938 m) A hegység belsejében sűrű erdők  települések, csak a hegység peremén lévő medencékben.

3. Cserhát

Változatos domborzatú és kőzetfelépítésű terület: Közép idei üledékek, Keleti részén andezit, Északi részén harmadidőszaki dombvidék. A Cserháthoz tartozik a Gödöllői-dombság is.

4. Mátra Tarna Zagyva

Zagyva és a Tarna völgye között fekszik. Csúcsa: Kékes (1014 m) 16-14 millió évvel ezelőtt működött vulkán. A mai Etnához hasonló lehetett. Hidrotermális ércképződés  Recsk és Gyöngyösoroszi réz-, arany- és ezüstérc telepei. Mátraalja  visontai lignit.

5. Bükk Sajó Tarna

Legnagyobb átlagmagasságú hegységünk.. Csúcsa: Istállós-kő (958 m) A hegység középidei, elsősorban triász mészkőből áll,  karsztosodik (víznyelők, töbrök, barlangok, karsztforrások). A hegység központi része a Bükki Nemzeti Park. Bükkalja  riolit- és dácittufa  sajátos lepusztulásformák  kaptárkövek.

Karsztjelenségek 1. Töbör (dolina) 2. Polje 3. Lápa (uvala) 4. Karrmező, ördögszántás 5. Szurdokvölgy 6. Víznyelő (ponor) 7. Barlang 8. Karsztforrás

Kaptárkő (Cserépfalu)

6. Aggteleki-karszt Sajó

A hegység középidei, elsősorban triász mészkőből áll,  karsztosodik (víznyelők, töbrök, barlangok, karsztforrások). A hegységben található az Aggteleki Nemzeti Park. Baradla-barlang (22 km). Világörökség. A hegység meghosszabbításában található a Rudabányai-hegység  vasérc.

7. Cserehát Sajó

A Bódva és a Hernád völgye között található. Pannon üledékkel borított. Folyók által felszabdalt dombvidék. Aprófalvak  elvándorlás.

8. Zempléni-hegység

13-11 millió éves vulkáni vidék  andezit, riolit, riolittufa. Arany, ezüst - Telkibánya. Perlit, kaolin. Tokaj-hegyalja – borvidék. Csúcsa: Nagy-Milic (894 m)

Az Északi – középhegység nemzeti parkjai: Duna-Ipoly N.P. Bükki N.P. Aggteleki N.P.