Hazánk nagytájainak természeti és társadalmi-gazdasági képe FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 2018.09.22.
Hazánk nagytájai Országunkat természetföldrajzi tényezők alapján 6 nagytájra osztjuk:
1. Alföld 2. Kisalföld 3. Dunántúli-dombság 4. Északi-khg. 5. Dunántúli-khg. 6. Alpokalja
I. Alföld Hazánk legnagyobb, domborzatilag és éghajlatilag legegységesebb tája. A mezőgazdaság fő területe. Innen származik az ország kőolaj- és földgáztermelésének 90%-a.
Domborzata: Nagy része tökéletes síkság. (a magasságkülönbség nem haladja meg a 30 m-t, a terület lejtése a 3 ‰-et) Eltérő domborzatú területek a hordaléékkúpok. A hegységekből kilépő folyók (Duna, Sajó, Bodrog, Zagyva, stb.) építették.
Az Alföld résztájai: Duna-Tisza-köze Tiszántúl Mezőföld Drávamellék
Kiskunság
Kiskunság: A Duna pleisztocén kori hordalékkúpja. Kőzetanyaga homok.
Bácskai-löszhát
Bácskai-löszhát: Csak északi pereme nyúlik át hazánkba.
Nyírség
Nyírség: Homokkal fedett hordalékkúp, melyet a Tisza és mellékfolyói alakítottak ki. Itt található az Alföld legmagasabb pontja: Hoportyó 183 m
Hajdúság
Hajdúság: Kiváló termőképességű löszhát.
Hortobágy, Nagykunság
Hortobágy, Nagykunság: A Tisza hordalékával borított tájak. Hazánk legszárazabb tájai. (A csapadék 500 mm/év alatt.)
Körös-vidék
Körös-vidék: Tökéletes síkság. Öntés- és szikes talaj rét- és legelőgazdálkodás.
Maros-Körös-köze
Maros-Körös-köze: Maros hordalékúpja. Részben lösszel fedett kiváló mezőségi talaj. Az ország legmelegebb területe.
Mezőföld
Mezőföld: Felszínét lösz borítja. A Dunára tekintő 50-60 méter magas löszfalak gyakran megcsúsznak, illetve leomlanak, ezért a terület fokozatosan hátrál.
Dráva-mellék
Drávamellék: Erős mediterrán hatás éri enyhe tél, korai tavasz, másodlagos őszi csapadékmaximum.
II. Kisalföld Hazánk egyik legnyugatibb tája erős óceáni hatás erősebb borultság, kiegyenlítettebb hőmérsékletjárás, bővebb és egyenletesebb eloszlású csapadék. Az ország legszelesebb tája.
Kialakulása: Miocéntól sűllyedő területet pannon üledék borítja a Duna és mellékfolyói feltöltötték Európa legnagyobb hordalékkúpja (Szigetköz, Csallóköz) Közlekedésföldrajzi helyzete rendkívül előnyös.
A Kisalföl résztájai: Győri-medence Marcal-medence Komárom-Esztergomi-síkság
A Kisalföld központi része. Legtovább süllyedt legalacsonyabb része. Győri-medence: A Kisalföld központi része. Legtovább süllyedt legalacsonyabb része. A Duna, a Rába és mellékfolyóinak egymásba olvadt hordalékkúpjai Szigetköz Mosoni síkság Rábaköz valamint a Fertő-Hanság süllyedékre osztható.
Marcal-medence: Zsákszerűen süllyed Kemeneshát és a Bakony közé.
Déli peremén bazalttakarós tanúhegyek: Ság Somló
Komárom-Esztergomi-síkság: A Dunát kísérő folyóterasz-maradványokból áll.
III. Alpokalja A Keleti-Alpok két lealacsonyodó nyúlványából: Soproni-hg, Kőszeg-hg, valamint az Alpokból szállított pleisztocén korú kaviccsal borított területek: Vasi-hegyhát Kemeneshát Rábán túli kavicstakaró Tágabb értelemben véve az Alpokaljához tartozik még a Zalai-dombság.
Kőszegi-hegység: Óidei kőzetek, melyeket középidei üledék takar. A Dunántúl legmagasabb hegysége. (Írott-kő 882m)
Soproni-hegység: Idősebb és alacsonyabb,mint a Kőszegi-hg. Csak óidei kőzetekből áll: fillit, kristályos pala, gneisz. Mindkét hegység bő csapadadékú bükkösök, fenyvesek borítják.
a folyók teraszos völgyeikkel felszabdalták. Az Alpokból szállított pleisztocén korú kaviccsal borított területeket Vasi-hegyhát Kemeneshát Rábán túli kavicstakaró a folyók teraszos völgyeikkel felszabdalták. Zalai-dombság: Löszös-agyagos üledék borítja. Középidei mészkőrétegekben kőolaj.
IV. Dunántúli-dombság Határai: Ny-on: Zala völgye K-en: Duna. É-on: Balaton D-en: Dráva-völgy
Kialakulása: Alapját 500-2000m vastag pannon üledék alkotja. Negyedidőszaki részben löszös lerakódások fedik. A folyóvizek ÉNy – DK irányban felszabdalták.
A Dunántúli-dombság részei: Somogyi-dombság Tolnai dombság Baranyai-dombság a Mecsekkel és a Villányi-hegységgel.
Somogyi-dombság: Külső-Somogy – tipikus dombvidék, nagy részét legelőként hasznosítják. Belső-Somogy – homokbuckákkal tarkított alacsony, alföldi jellegű terület.
Tolnai-dombság: Egyes részeit pleisztocén szerkezeti mozgások feldarabolták: Tolnai-hegyhát Völgység Szekszárdi-dombság
Sokfelélösz borítja kiváló mezőségi talaj talajerózió.
Baranyai-dombság: Lösszel fedett alacsony térszín.
Mecsek: Fő tömege középidei üledék triász mészkő gazdag karsztos formakincs (Pl. Abaligeti-barlang) Permi homokkőben uránérc Júra időszaki üledékben feketeszén
Villányi-hegység: Egyetlen keskeny sasbérc. Keskeny gerince középidei mészkő. Egyedi növényvilág (magyar kikerics) Lösszel fedett lejtők villányi vörösborok
V. Dunántúli-középhegység A Balaton délnyugati sarkától a Duna vonaláig húzódik. DNY ÉK irányú hegység. Túlnyomó része középidei üledékből áll.
600 - 800 mm/év. (Környezeténél csapadékosabb.) Éghajlatválasztó: Óceánibb Kisalföld kontinentálisabb Alföld. Évi csapadék: 600 - 800 mm/év. (Környezeténél csapadékosabb.)
Évi középhőm.: 8 - 10 oC. (Környezeténél hűvösebb.)
Vízrajza: Sok csapadék, mégis kevés felszíni víz. Oka: Karsztosodó kőzet (mészkő) felszín alatti vizek (karsztvízek) karsztforrások, (fontos ívóvízbázisok). Talajok: mészkőterületeken: rendzinatalaj nem karsztos területeken: barna erdőtalaj
Részei: A hegységre merőleges törésvonalak mentén oszthatjuk részekre.
1. Bakony
Északi-Bakony – Veszprém és Devecser közti árok - Déli-Bakony – Veszprém és Nagyvázsony közti törésvonal – Balaton-felvidék.
a) Északi-Bakony A középhegység legcsapadékosabb része. Karsztos fennsíkok. Csúcsa: Kőris-hegy (709 m) b) Déli-Bakony Barnakőszén-, mangán-, bauxitbányászat. Már előfordulnak harmad-negyed időszaki bazaltvulkánok. (Kab-hegy) Csúcsa: Kab-hegy (599 m)
c) Balaton-felvidék Jellegzetességei a Tapolcai-medencében található bazaltsapkás tanúhegyek. Pl.: Szent György-hegy Badacsony borvidék Gulács Csobánc
2. Vértes
Kőzete: Triász mészkő és dolomit. Barnakőszén-, bauxittelepek. Nyugati peremén a móri borvidék.
3. Velencei-hegység
A Vértestől a Zámolyi-medence választja el. A Dunántúli-khg. legidősebb tagja. Kőzete: Karbon időszaki gránit. (A Variszkuszi-heggységképződés idejéből való. A hegység déli előterében található a pleisztocén végén lezökkent árok, melyben a Velencei-tó található.
Gránittömbök, melyeket a nép „gyapjúzsákoknak” nevez.
4. Dunazug-hegység
Dunazug-hegység: Gerecse, Pilis – Pilisvörösvári-árok – Budai-hegység.
a) Pilis A középhegység legmagasabb része. (756 m) Főként triász üledékek (mészkő, dolomit) alkotják. b) Gerecse Főleg júra üledékek: vöröses mészkő (süttői v. piszkei vörösmárvány). A hegység peremén barnaszénbányászat: Tatabánya, Dorog, Tokod.
c) Budai-hegység Változatos kőzetanyag. Számos barlang: Pálvölgyi- Szemlő-hegyi-barlang. Budai termális vonal 123 gyógy- és hévízforrás.
VI. Északi-középhegység Elsősorban harmadidőszaki vulkáni kőzetek: andezit, andezittufa, riolt, riolittufa Középidei üledékek: Cserhát egyes részei, Bükk, Aggteleki karszt.
Évi csapadék: 700 - 800 mm/év.
Januári középhőm.: -3 – -5 oC (Hazánk leghidegebb tája.)
Júliusi középhőm.: 18 – 20 oC (Hazánk leghűvösebb tája.) D-i lejtőkön történelmi borvidékek (Eger, Tokaj)
Természetes növényzet, talaj: Legerdősültebb terület (tölgy, bükk) barna erdőtalaj. Változatos ásványkincsvagyon: lignit, érckészlet, vulkáni és üledékes kőzetek. Korábban az ipar fellegvára volt.
Az Északi középhegység tagjai: Visegrádi-hegység Börzsöny Cserhát Mátra Bükk Aggteleki-karszt Cserehát Zempléni-hegység
1. Visegrádi-hegység
A Kárpátok vulkáni vonulatához tartozik andezit, andezittufa. 20-18 millió évvel ezelőtt működő vulkán volt. Csúcsa: Dobogókő (699 m)
2. Börzsöny
Vulkáni eredetű hegység andezit, andezittufa. Működő vulkán volt. Csúcsa: Csóványos (938 m) A hegység belsejében sűrű erdők települések, csak a hegység peremén lévő medencékben.
3. Cserhát
Változatos domborzatú és kőzetfelépítésű terület: Közép idei üledékek, Keleti részén andezit, Északi részén harmadidőszaki dombvidék. A Cserháthoz tartozik a Gödöllői-dombság is.
4. Mátra Tarna Zagyva
Zagyva és a Tarna völgye között fekszik. Csúcsa: Kékes (1014 m) 16-14 millió évvel ezelőtt működött vulkán. A mai Etnához hasonló lehetett. Hidrotermális ércképződés Recsk és Gyöngyösoroszi réz-, arany- és ezüstérc telepei. Mátraalja visontai lignit.
5. Bükk Sajó Tarna
Legnagyobb átlagmagasságú hegységünk.. Csúcsa: Istállós-kő (958 m) A hegység középidei, elsősorban triász mészkőből áll, karsztosodik (víznyelők, töbrök, barlangok, karsztforrások). A hegység központi része a Bükki Nemzeti Park. Bükkalja riolit- és dácittufa sajátos lepusztulásformák kaptárkövek.
Karsztjelenségek 1. Töbör (dolina) 2. Polje 3. Lápa (uvala) 4. Karrmező, ördögszántás 5. Szurdokvölgy 6. Víznyelő (ponor) 7. Barlang 8. Karsztforrás
Kaptárkő (Cserépfalu)
6. Aggteleki-karszt Sajó
A hegység középidei, elsősorban triász mészkőből áll, karsztosodik (víznyelők, töbrök, barlangok, karsztforrások). A hegységben található az Aggteleki Nemzeti Park. Baradla-barlang (22 km). Világörökség. A hegység meghosszabbításában található a Rudabányai-hegység vasérc.
7. Cserehát Sajó
A Bódva és a Hernád völgye között található. Pannon üledékkel borított. Folyók által felszabdalt dombvidék. Aprófalvak elvándorlás.
8. Zempléni-hegység
13-11 millió éves vulkáni vidék andezit, riolit, riolittufa. Arany, ezüst - Telkibánya. Perlit, kaolin. Tokaj-hegyalja – borvidék. Csúcsa: Nagy-Milic (894 m)
Az Északi – középhegység nemzeti parkjai: Duna-Ipoly N.P. Bükki N.P. Aggteleki N.P.