Bevezetés a környezetgazdaságtanba

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
ADATSZERZÉS, INFORMÁCIÓ HASZNOSULÁS Biztonságtudatos vállalati kultúra Készítette: Jasenszky Nándor egyetemi szakoktató NKE NBI TEH tanszék.
Advertisements

Környezetszennyezés A mai emberek felelőtlenek. Szennyezik a levegőt, folyókat. Ezért napjainkba sok ezer ember hal meg környezet szennyezéstől.
Közművelődési szakmai továbbképzések, helyük a felnőttképzés rendszerében; az akkreditáció folyamata A közösségi művelődés felnőttképzési feladata Nemzeti.
Vágyak és esélyek a Tisza mentén Fájdalommentes átmenet a fenntartható társadalom felé? Dr. Gyulai Iván, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért –
A környezetvédelmi megbízott szerepe a vállalkozások tevékenységében és Önkormányzati munkakörben Önkormányzati munkakörben.
Bevándorlók társadalmi beilleszkedése európai politika – közép európai valóság Kováts András Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület.
FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 1 A világnépesség növekedése.
A fenntartható fejlődés fogalma, filozófiája, alapelemei, célkitűzései Készítette: Szakál Zsófia Környezettudomány MSc november 10.
A gazdasági növekedés hosszú távú előrejelzése. A gazdasági szerkezet termelékenység, munkaerő-kereslet, globális előrejelzés.
Az akkreditáció szerepe a megváltozott munkaképességű munkavállaló személyének társadalmi reintegrációjában Készítette: Dézsi Gabriella Melinda Budapest,
KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK I. Előadó: Bod Péter Ákos.
A képzett szakemberekért AZ ÖNÉRTÉKELÉS FOGALMA, LÉNYEGE, SZEREPE A MINŐSÉGFEJLESZTÉSBEN 3.2. előadás.
A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia aktuális kérdései Magyarországi feladatok a „Szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Európai.
Dr. Szűcs Erzsébet Egészségfejlesztési Igazgatóság Igazgató Budapest, szeptember 29. ÚJ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE.
Környezeti fenntarthatóság. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG JELENTÉSE A HELYI GYAKORLATBAN Nevelőtestületi ülés,
Biomassza Murai Péter Tóth Barnabás Erdős Boglárka Tibold Eszter.
A „Mintaprogram a minőségi időskorért” Pilote Project for Quality Ageing Az idősgondozás Magyarországon, elvek, szabályok, gyakorlat, intézmények Brettner.
1 Számvitel alapjai Gazdálkodás:a társadalmi újratermelési folyamat szakaszainak (termelés, forgalom, elosztás, fogyasztás) megszervezésére, az ahhoz rendelkezésre.
Az új METÁR szabályozás és a biomassza piac
Biztonságos, fenntartható és tiszta energia a Duna-medencében
Gazdasági informatika - bevezető
Palotás József elnök Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete
A nemzetközi üzleti élet etikája
Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai
Reflexiók a társadalmi és a nonbusiness marketing fogalmi kérdéseihez
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság
Összevont munkaközösség vezetői és igazgatótanácsi értekezlet
Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet
A körforgásos gazdaság
Duális képzés a társadalmi felelősségvállalás szemszögéből
Természeti erőforrások
A közigazgatással foglalkozó tudományok
Öröklési szerződés és Köteles rész
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Megújuló energia a megújuló borsodi ártéren
Fenntartható fejlődés
Észlelés és egyéni döntéshozatal, tanulás
Menedzsment és Vállalatgazdaságtan PhD Menedzsment alapok
SZÁMVITEL.
Egészségügyi közbeszerzések
Vörös-Gubicza Zsanett képzési referens MKIK
Környezetgazdaságtan 1
Környezet és Energia Operatív Program Energetikai pályázatai
Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája
A PDCA elv alkalmazása az információvédelmi irányítási rendszerekben 1
A külső környezet elemei
Társulások jellemzői.
Megújuló energiák Készítette: Petőfi Sándor Általános Iskola
Készítette: Dézsi Gabriella Melinda Budapest, december 18.
CONTROLLING ÉS TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT DEBRECENI EGYETEM
A gazdasági növekedés hosszú távú előrejelzése.
Munkanélküliség.
A gyermeki jogok érvényesítése
Nemzetközi politikai gazdaságtan II.
A villamos installáció problémái a tűzvédelem szempontjából
Környezeti Kontrolling
Élj ökosan – generációkon át II.
MIT KELL TUDNI A NUKLEÁRISENERGIA ALKALMAZÁSÁRÓL AZ ÚJ OKJ-BEN
AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI CÉLJAI
GAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Megújuló energiaforrások
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Együtt Nyírbátorért Helyi Közösség
Gazdaságpolitika 6.ea.
Készítette: Koleszár Gábor
A gazdasági fejlettség mérőszámai
Energia-források: Nap geotermikus nukleáris Energia.
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
Válság után, válság előtt
Környezetgazdaságtan 6. előadás A környezeti szabályozás eszközei
Előadás másolata:

Bevezetés a környezetgazdaságtanba KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSBEN

Környezet-Gazdaság-Tan Környezet: a társadalmi-gazdasági élet (fejlődés) során hasznosított környezeti elemek, amelyek mint javak (erőforrások) és veszélyforrások jelennek meg. - víz, talaj, levegő, energiahordozók, zaj, hulladék stb. Gazdaság: ezen erő- és veszélyforrások felhasználásának térszíne Tan: A környezeti elemek racionális (fenntartható) felhasználását és kezelését vizsgáló tudomány

KIZÁRÓLAGOS ÉRTÉKEK, AMELYEK SEMMILYEN MÓDON NEM HELYETTESÍTHETŐK Kardinális értékek KIZÁRÓLAGOS ÉRTÉKEK, AMELYEK SEMMILYEN MÓDON NEM HELYETTESÍTHETŐK ► élet ►szabadság ►egészség ►természeti egyensúly

A KÖRNYEZET ELEMEINEK KÖZGAZDASÁGI ÉRTELMEZÉSE 1. HASZNÁLATI ÉRTÉKEK 2. TERMELÉSI TÉNYEZŐK 3. A MUNKAERŐ ÚJRATERM. 4. A NEMZETI VAGYON RÉSZE 5. TERMÉSZETI TŐKEJAVAK Pl. talaj esetében: földhasználati módozat (szőlő vs. puszta), minőség (rendzina vs. csernozjom), eltartóképesség (sivatag vs. folyóvölgyek),

KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK A HOSSZÚTÁVÚ TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLŐDÉSBEN 1. a.) ABSZOLÚT FÜGGŐSÉG: ► Növekedésben:Csökkenő (vagyis: a növekedés egyre kevésbé függ a környezeti tényezőktől) ► Telepítésben: Mérsékelten csökkenő (vagyis a gazdasági-társadalmi fejlődés új irányainak kijelölésében meghatározóbb szerep jut a környezeti tényezőknek)

KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK A HOSSZÚTÁVÚ TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLŐDÉSBEN 2. b.) RELATÍV FÜGGŐSÉG: ► Növekedésben: csökkenés → mélypont → növekedés ► Telepítésben: csökkenés → emelkedés → csökkenés

NÉZETEK A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK SZEREPÉRŐL 1. nihilizmus: ♣ A természet történelmileg lassú változásának általánosítása (a tényezők nem vagy csak minimálisan változnak rövidtávon) ♣ Voluntarista gazdaságpolitikához vezet 2. determinizmus: A környezeti tényezők irreális eltúlzása

A TERMÉSZET EGYENSÚLYA Csak dinamikus értelmezés szerint minősíthető! természeti egyensúly Folyamatosan változó feltételekhez igazodó, permanensen új egyensúlyi feltételek megteremtésére irányul Önszabályozás, egyensúly, GAIA Természeti egyensúly

A KÖZGAZDASÁGI ISKOLÁK ÉS A NÖVEKEDÉS KÖRNYEZETI TÉNYEZŐI (1.) KÖZGAZDASÁGI NÉZETRENDSZEREK ↓ ↓ ↓ EGY MEGHATÁROZOTT NÉZETRENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁBAN ÉRDEKELT CSOPORT ↓ ↓ ↓ AZ ÉRDEKELT CSOPORT POLITIKAI HATALOMBA KERÜLÉSE URALKODÓ GAZDASÁGPOLITIKAI IRÁNYZAT

KÖZGAZDASÁGI ISKOLÁK ÉS A NÖVEKEDÉS KÖRNYEZETI TÉNYEZŐI (2.) 1. MERKANTILISTÁK → az arany szerepén keresztül 2. FIZIOKRATÁK → igen erős földrajzi kötődés 3. KLASSZIKUSOK → alapvető a földrajzi tényezők szerepe + komparatív költségelmélet + járadékelméletek (különbözeti jár.)

KLASSZIKUSOK: a földrajzi munkamegosztás: I. Komplementer (kiegészítő): alapvetően földrajzi tényezőkön II. Kompetitív (versengő): KOMPARATÍV (összehasonlító költségeken alapuló)

KÖZGAZDASÁGI ISKOLÁK ÉS A NÖVEKEDÉS KÖRNYEZETI TÉNYEZŐI (3.) 4. MARXI KÖZGAZDASÁGTAN → teljes tagadás 5. NEOKLASSZIKUS ISKOLA → nem tárgyalja 6. KEYNESI KÖZGAZDASÁGTAN → nem tárgyalja 7. MONETÁRIS ISKOLA → nem tárgyalja

KÖZGAZDASÁGI ISKOLÁK ÉS A NÖVEKEDÉS FÖLDRAJZI TÉNYEZŐI (4.) 8. ALTERNATÍV KÖZGAZDASÁGI ISKOLÁK: ♣ Ökológiai közgazdaságtan→ alapvető a környezeti tényezők szerepe ♣ Etikai közgazdaságtan → fontos kapcsolat

A tudományág fejlődése A természeti erőforrások végességének felismerése A globális világproblémák megjelenése Világmodellek alkotása Elmélet és gyakorlat elkülönülése (környezet-gazdaságtan Környezet-gazdálkodás)

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A természetes és az ember alkotta környezetnek a hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítása tervszerű fejlesztése hatékony védelme a természet ökológiai egyensúlyának fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembevételével

Szabályozott hasznosítás: reális igények kielégítése a természeti erőforrások igénybevételével az ökoszisztémák veszélyeztetése nélkül Tervszerű fejlesztés: az elkövetett „hibákat” helyrehozni, újratermelődő természeti erőforrásokat bővíteni Hatékony védelem: a termelési technológiák szervezésekor a hatékonyság és a környezet védelmének összehangolt kielégítése

Multidiszciplináris: szintetizálja és integráltan alkalmazza több tudományág eredményeit Komplex problémakezelés Globális megközelítés Hatások hosszú távú vizsgálata

VILÁGMODELLEK és a FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS 1968. A. Peccei, Római Club, 25 ország 80 tudósa Átfogó vizsgálatok a világ fejlődéséről, az ezzel kapcsolatos környezeti problémákról 1970. A Római Klub 1. Jelentése: „A növekedés határai” világmodell készítése (Massachusets Institute of Technologie-Meadows) Témakörök: A Föld népessége Az egy főre jutó élelmiszerkészletek Nyersanyagkészletek Az egy főre jutó ipari termelés A környezet szennyezettségi foka

A MEADOWS-FÉLE VILÁGMODELLEK 1. Normál világmodell (1970-es tendenciák folytatódnak) Az ipari termelés és az élelmiszertermelés 2010-ig nő, utána gyors hanyatlás

A MEADOWS-FÉLE VILÁGMODELLEK 2. Korlátozott gazdasági növekedés modellje szabályozott születésszám, új energiaforrások, korlátlan nyersanyagforrások: 2050 után lesz csak hanyatlás, és rohamosan növekvő környezetszennyezés

A MEADOWS-FÉLE VILÁGMODELLEK 3. Stabilizált világmodell azonnal megállítható népességnövekedés, 1990-től megáll az ipari termelés fokozása, megáll a környezetszennyezés: 2100-ig egyensúlyi állapot

Fenntartható fejlődés ’70-es évek: Olajárrobbanások Az ENSZ Közgyűlése 1983-ban felkéri Gro Harlem Brundtland asszonyt (norvég miniszterelnök) egy, a szükséges változás irányait kijelölő, átfogó program kidolgozására kérte fel. 1987: Brundtland-bizottság jelentése: Közös Jövőnk (elvek és követelmények) A fenntartható fejlődés röviden olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteinek a kielégítését anélkül, hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek a kielégítését. (Közös Jövőnk 1987) Egy kissé továbbfejlesztett definíció szerint a fenntartható fejlődés az emberi életminőség javulását jelenti úgy, hogy közben a támogató ökoszisztémák eltartóképességének határain belül maradunk. (World Resources Institute 1992)

A fenntartható fejlődés érdekében fenn kell tartani a természeti erőforrások által nyújtott szolgáltatásokat és meg kell őrizni a minőségüket. A természeti erőforrásoknak három csoportját szokás megkülönböztetni: megújuló természeti erőforrások /víz, biomassza stb./, nem megújulók /ásványok/, részben megújulóak (talajtermékenység, hulladék-asszimiláló kapacitás). A fenntartható fejlődés követelményei a következőkben összegezhetőek: a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével; a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadó képességének mértékével, amit a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg; a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg.

A Föld eltartóképessége 1. Az ökológiában egy adott terület eltartó képességén (carrying capacity): azt a legnagyobb populációt értik, ami adott területen hosszú távon képes megélni anélkül, hogy az adott terület károsodna. A Föld eltartó képessége hány ember számára nyújt elfogadható vagy kedvező életfeltételeket? A számítást megnehezíti a bizoytalanság: -a jövő generációk milyen nyersanyagokat fognak használni? -milyen fejlődési útra lépnek pl. a harmadik világ országai? Optimista szcenárió: a felfedezések az embertől származnak, és ha vannak elegen, akik adott cél érdekében gondolkodnak, megoldják a problémát (Julian Simon). Az optimista felfogás ellen szól, hogy eddig a gazdaság eltörpült a bioszférához képest, most viszont kezd meghatározóvá válni, eluralkodni a bioszférán. Az optimista felfogás hívei számára erkölcsi felmentést ad az a vélekedés, miszerint a mai generációk lehet, hogy kevesebb természeti erőforrást hagynak az elkövetkező generációkra, de ezáltal a következő generációk egy magasabb színvonalú technológiát és nagyobb tőkét kapnak.

A Föld eltartóképessége 2. Mi szól a pesszimista felfogás mellett? Leginkább a termodinamika első két törvénye ad aggodalomra okot. Ezek ugyanis a gazdaság fejlődését illetően véges lehetőségekről beszélnek. A termodinamika I. törvénye az un. megmaradási törvény, amely szerint minden termelésnövekedésnek két hatása van: energiát és anyagot igényel a környezettől és növeli a környezet hulladék asszimiláló kapacitásának terhelését. Ebből az következik, hogy a reciklálás csak enyhíti, de nem oldja meg sem a nyersanyagok szűkösségének, sem a hulladékok okozta környezetszennyezésnek a problémáját. A termodinamika II. törvénye, az energia áramlásának a törvénye az úgynevezett: entrópia törvény. Míg az első törvény a mennyiségi korlátot jelenti, a második törvény minőségi korlátot állít. Az entrópia az energia minőségét (felhasználható-e vagy sem) méri. Az entrópia a hasznosságnak a negatív mértéke. A környezet degradálódását az entrópia növekedésével jellemezhetjük. Mindebből az következik, hogy a Föld egy nagy entrópiájú, az emberi élet számára kedvezőtlen végállapot felé halad, ha zárt rendszernek tekintjük. Befolyásolni csak a haladás sebességét tudjuk, és ez a sebesség az, ami ma túlságosan sok aggodalomra ad okot.

A fenntartható fejlődés kilenc alapelve A fenntartható fejlődés elmélete és elvei a kedvezőtlen hatások csökkentésében kínálnak alternatívát. A fenntartható fejlődést mint lehetséges alternatívát sokan vitatják. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a fenntartható fejlődés alapelveinek a betartása hasznos az emberiség számára. Figyelem és gondoskodás az életközösségekről Az ember életminőségének javítása A Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése Az életet támogató rendszerek megőrzése A biodiverzitás megőrzése A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit Globális szövetséget kell létrehozni

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Azok a természeti adottságok, amelyeket az ember a termelés adott szintjén anyagi szükségleteinek kielégítésre hasznosít A természeti környezet azon ismert elemei, amelyek a természeti erők meghatározott fejlettségi szintjén gazdaságosan hasznosíthatók Természeti erőforrások kritériumai: Természetes eredet Anyagi javak termelésére használhatóak Adott fejlettségi szinten gazdaságosan hasznosíthatóak

Természeti erőforrás Aktuális természeti erőforrás (ténylegesen ismert és hasznosított) Potenciális természeti erőforrás (hasznosítása lehetővé válhat) Aktuálissá válhat: Emberi ismeretek Gazdaságosság Kulturális színvonal és szokások fejlődésével változásával Potenciális volt pl.: kőolaj földgáz termálvíz

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK JELLEG SZERINTI FELOSZTÁSA folytonos megújítható (megújuló) meg nem újítható (meg nem újuló) nap szél áramlások (apály, dagály) fosszilis tüzelőanyagok fémes anyagok nemfémes ásványok levegő (tiszta) víz (tiszta) talaj (termékeny) növények állatok

MEGÚJÍTHATÓ ≠ KIMERÍTHETETLEN Folytonos természeti erőforrás: A naprendszer, illetve a Föld kialakulása óta energiát adnak, illetve helyzeti vagy mozgási energiatartalommal rendelkeznek Meg nem újítható erőforrás: A földkéreg adott helyén, adott mennyiségben fordulnak elő és a kitermelt mennyiséget a természetes folyamatok nem (vagy a kitermeléshez képest nagyságrendekkel több idő alatt) töltik fel Megújítható természeti erőforrás: Az intenzív használat vagy kitermelés következtében kimeríthetőek, de természetes folyamatok révén újratermelődnek MEGÚJÍTHATÓ ≠ KIMERÍTHETETLEN