A pedagógia alapfogalmai

http://feherkatalin.hanoi.hu

FOGALMAK Kultúra = az ember által megteremtett mesterséges környezet egésze Enkulturáció = a kulturális alapok elsajátítása Szocializáció = társadalmi lénnyé válás Nevelés = társadalmi lénnyé tétel Oktatás = tervszerű tanítás Individualizáció = egyedi lénnyé válás

A NEVELÉS Fogalma: A nevelés olyan értékátadó, értékrendszert kialakító, fejlesztő folyamat, melynek célja, hogy az egyént életfeladatai megoldására képessé tegye. Főbb jegyei: csak az emberre jellemző tevékenység történeti jellegű nemzeti jellegű tudatos, tervszerű, szervezet fejlesztő hatású bipoláris (kétirányú) folyamat

A NEVELÉS CÉLJAI A nevelési cél fogalma: A nevelési cél azt jelenti, hogy mit akarunk elérni, milyen értékekkel, képességekkel rendelkező emberré kívánjuk nevelni a tanulókat. A célkitűzés funkciója a nevelés perspektívájának megjelölése. (szubjektív, objektív célkitűzés) A nevelési célban mindig megfogalmazódik egy értékrendszer, melyhez ember- és életeszmény kötődik.

A NEVELÉSI CÉL TÖRTÉNETI VÁLTOZÁSAI Spárta: engedelmes, edzett katona. Athén: a test és a szellem harmonikus egysége, kalokagathia. Róma: „Vir bonus” Középkor:erkölcsös és vallásos élet, mely előkészület a túlvilági boldogságra. Reneszánsz: univerzális ember Felvilágosodás: hasznos ismeretek 19-20. század: erkölcsösség, műveltség, sokoldalúság

A NEVELÉS CÉLJA NAPJAIKBAN A nevelés célja: a művelt, szuverén, érdekeit objektíve érvényesíteni tudó, öntevékeny, magatartásában egyetemes értékeket követő személyiség kialakítása.

A NEVELÉSI CÉL ÉRVÉNYESSÉGE Egy nevelési cél akkor érvényes, ha törvényes ellenőrizhető megvalósítható, megfogalmazását a nevelési gyakorlat empirikus vizsgálata előzze meg.

ÉRTÉKEK A NEVELÉSBEN Az értékek olyan alapelvek, amelyek kifejezik, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak. - az értékek választáson alapulnak - önmagukban nem léteznek - egymással összefüggésben állnak - egységes rendszerré állnak össze = értékrend

ÉRTÉKRENDEK 1. Hagyományos keresztény értékrend 2. Puritán, felhalmozó értékrend 3. Fogyasztói értékrend

A NEVELÉS - ÉRTÉKKÖZVETÍTÉS Milyen értékeket közvetítsen az iskola? alternatívák nélküli plurális értéksemleges személyes értékvilágra összpontosító

NORMÁK A NEVELÉBEN A normák a viselkedés írott vagy íratlan szabályait jelentik, melyek megszabják magatartásunkat egy adott helyzetben. Típusai: - formális normák (jogszabályok) - informális normák (viselkedési szabályok) - egyetemes normák (mindenkire minden helyzetben vonatkozik) - speciális normák (csak egy bizonyos csoportra érvényesek)

AZ ÉRTÉK ÉS A NORMA VISZONYA Norma = a viselkedés szabályaira vonatkozik Érték = vélekedés arról, mi a jó, a rossz, a helyes vagy a helytelen Az értékek és normák szorosan összefüggnek

A NEVELÉS FELADATRENDSZERE olyan tevékenységek együttese, és azok hierarchizált rendszere, mely hozzásegíti a gyermeket személyisége teljes kibontakoztatásához.

KÉPZÉS - KÉPZETTSÉG Képzés: 1. Általános képzés -szakképzés - hivatásra való felkészülés 2. Az a tevékenység, melynek során ismereteket sajátítunk el, és azok a gyakorlati alkalmazása során bizonyos tevékenységek elvégzésére képessé válunk. Képzettség: meghatározott életpályára, szakmára, hivatásra való felkészültség.

OKTATÁS - TANÍTÁS Oktatás: az ismeretek szerzésére, megértésére, alkalmazására irányuló, pedagógiai tevékenység. Tanítás: az egyének vagy csoportok tanulásának a tanár általi irányítása. A köznyelv az oktatást és a tanítást azonos értelemben használja. Az oktatás és tanítás az ismeretszerzésnek, a fejlesztésének, személyiségfejlődésnek alapvető feltétele, eszköze.

TANULÁS A tanulás : valamely tevékenység gyakorlása nyomán bekövetkező változás, mely által új vagy módosult tapasztalat (viselkedés, tudás) keletkezik. A tanulás fogalma a hétköznapi szemléletben, összekapcsolódik a tudatos, akarati erőfeszítéssel.

ISMERET Ismeret: a megismerő tevékenység eredményeként a valóságra, ill. annak valamely területére vonatkozóan kialakított fogalmak összessége. Az oktatás elméletében az ismeret kétféle értelmezése: 1. Objektív : a tantervekben meghatározott művelődési anyag 2. Szubjektív: a tanuló tudása

TÁJÉKOZOTTSÁG - JÁRTASSÁG - KÉSZSÉG - KÉPESSÉG Tájékozottság: kiinduló szint - megfelelő gyakorlással jártassággá fejleszthető Jártasság: a feladatmegoldó tevékenységnek az automatizálódás felé haladó összetevője, (átmeneti szint a tájékozottság és a készség szintje között.) Készség: a tudatos tevékenység automatizált komponense. Jellemzői: szilárd ismeretek alkotják az automatizáció a tevékenység sokszori megismétlésének következménye hasonló típusú tevékenységekre alkalmazható Képesség: mérhető tudás, olyan sajátosság, mely valamely cselekvés sikeres végrehajtását biztosítja. A képességeknek különböző fajtái vannak (fizikai, mentális, szenzoros, stb.)

TEHETSÉG Tehetségről beszélünk, ha egy egyén valamilyen tevékenységben, vagy tevékenységkomplexumban az átlagosnál magasabb szintű teljesítményre képes. Czeizel Endre szerint a kivételes tehetségű ember jellemvonásai: Magas általános értelmi képesség a) lényegmegragadás b) elmélyülés - elemző gondolkodás, c) szintetizáló képesség Eredetiség, amely megnyilvánul: -tartalomban, témában, -problémafeltárásban, -módszerben, -kifejezésmódban

INTELLIGENCIA Az intelligencia: adottság, mely segítségével ismereteket tudunk szerezni, ezeket képesek vagyunk hosszabb ideig tárolni, és szükség esetén célszerűen felhasználni. (Czeizel Endre) Az intelligencia: az egyénnek az az összetett képessége, amely lehetővé teszi, hogy célszerűen cselekedjék, racionálisan gondolkodjék, eredményesen illeszkedjen be környezetébe. Tehát az intelligencia általános értelmi képesség. (Wechsler)

A NEVELÉS ÉS OKTATÁS MÓDSZEREI, ESZKÖZEI

A nevelési módszer fogalma Nevelési módszer: a kitüzött nevelési cél elérésének érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a gyermekeket pozitív tevékenységre késztessük, a negatív hatásokat pedig kiküszöböljük. Nevelési eljárás: a módszer konkretizációját jelenti. Függ a pedagógiai érzéktől, a találékonyságtól, a nevelő aktivitásától. A módszert nagyon sok tényező határozza meg mind az oktatás, mind a nevelés folyamatában. Ezek: -a nevelési cél, -a nevelési feladat, -tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képessége, -a tanár személyisége, pedagógiai kulturáltsága, felké- szültsége, -a tanár vezetési stílusa, -a tanulók, a közösség életkora, sajátosságai, -a pedagógiai szituáció és annak tartalma. A nevelési módszerek osztályozása A módszerek alkalmazását az alábbi kérdésekre adott válaszok döntik el: )milyen körülmények között alkalmazzuk? )mik a feladataik? c ) hogyan alkalmazzuk? d ) mit érünk el velük? A nevelési folyamat optimális irányításának, s ezen belül a módszerek kialakításának központi kérdése .a nevelő hatások tervezése, majd .ezek megszervezése, továbbá .a ráhatások szabályozása, módosítása illetve .folyamatos ellenőrzése, értékelése. A nevelési módszerek legáltalánosabb jellemzői: a) a módszereknek a nevelés céljainak és feladatainak megvalósítását kell szolgáljni b) a módszer kiválasztásánál figyelembe kell venni a tanulók személyiségét, az egyéni és életkori sajátosságokat, c) a módszereknek rugalmasaknak kell lenniük, d) a módszerek mindig együttesen, rendszerként kell kifejteni hatásukat A módszerek alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Ez egyúttal a pedagógus módszertani kulturáltságának fokmérője is. Ágoston György a nevelés valamennyi feladatára alkalmazható módszereket sorol fel. Ezek: -a követelés, -a meggyözés, -a gyakorlás, -az ellenörzés, értékelés, -az elismerés, -a büntetés módszerei. Ez a nevelési módszerek hagyományos osztályozása. A mindennapi gyakorlat illetve pedagógiai tapasztalat azt jelzi, hogy a módszerek csoportosításának megfelelő módja, ha a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján rendszerezzük őket. .A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: .A tevékenység megszervezésének módszerei: az oktatás valamennyi módszere, példa, példakép állítás módszere, a bírálat, önbírálat módszere, a beszélgetés, a felvilágosítás módszere, az előadás, a tájékoztatás, a vita módszere. A nevelési folyamat eredményessége nagyban függ attól, hogy a pedagógus mennyire tudja a pozitív magatartásformákat értékként elfogadtatni a tanulókkal. A meggyőzés módszereinél a nevelés fő tényezője a szó, a szóbeli ráhatás. A meggyőzés azt jelenti, hogy kialakítjuk a növendékekben azokat a nézeteket, amelyek a magatartását meghatározzák. Fontos eleme az igazságkeresés. A szóbeli ráhatásnak nemcsak értelmi, hanem érzelmi mozzanata is van, és nemcsak a növendék tudatára hat, hanem az akaraterőre és a cselekedetekre is befolyással van. követelés, a megbízás, az ellenőrzés módszere, a verseny, a játékos módszerek, az oktatás, a gyakorlás módszere. A követelés nevelő értékét erősíti, ha -nyílt, világos, egyértelmü, félreérthetetlen, -reális, logikus, ésszerű, belátható, jogos, szükséges, -teljesíthető, -figyelembe veszi a tanulók életkorát és fejlettségi szintjét, -teljesítése erőfeszítést igényel. Az ellenőrzés, értékelés a tanulók, a közösségek egész élettevékenységére kiterjed. Ellenőrzéskor összemérjük az elvégzett munkát a tervezett eredménnyel. Az itt 'szerzett tapasztalat elemzése az értékelés. A két módszer szervesen feltételezi egymást. Altalános követelmény velük szemben: -objektív legyen, -rendszeres és folyamatos, -minél több tevékenységre terjedjen ki, -nevelő jellegű és ne ítélkező legyen. A gyakorlás a sokszor ismétlődő cselekvés folyamata. Célja, hogy az életkomak megfelelő jártasságot, készséget, szokást kialakítsa. A szokás funkciója az, hogy az érvényes, adekvát viselkedési szabályokat tipi- kus helyzetekben automatikusan alkalmazni tudjuk. 3 .A magatartásra ható módszerek A pszichikus indíttatás alapján megkülönböztetünk ezen belül: a) ösztönzés, serkentés módszerei: -ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret, osztályozás, jutalmazás. b ) kényszerítő módszerek: -felszólítás, parancs, büntetés. c ) gátlást kiváltó módszerek: -felügyelet, ellenőrzés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás. Ösztönző módszerek Az elismerés utáni vágy, a megerősítés, a serkentés minden ember természetes igénye. Igy ezek a módszerek a gátlásos, bátortalan, önmagukat lebecsülő emberek tevékenységét segítik elsősorban. A jutalmazás rendeltetése, hogy meggyorsítsa és ösztönözze a fejlődést, a pozitív viselkedést és magatartást megerősítse. Ügyelni kell a mértékre. A kötelességből elvégzendő feladatot ne jutalmazzuk. Kényszerítő módszerek A követelés erősebb változata. Alkalmazására szükség van, ha: gyenge a tanuló akaratereje, fejletlen a közösség és csoport tudat, a követelményekkel szemben rendszeres szembenállás tapasztalható. Kiválthat dacot, ellenállást, meghunyászkodást. A büntetés kisegítő nevelési módszer. Nevelőereje gátló hatásában van. A meleg érzelmi légkörű nevelésben részesülő gyerekkel szemben ritkán alkalmazzák. A büntetés mindig egyénre szabott legyen, nem okozhat fizikai és morális szenvedést, arányban kell lennie a tilalomszegés mértékével, a tanulónak ismemie kell a büntetés okát. MÁSKÉPP A nevelési módszerek osztályozása során két alapvető módszercsoportot különítünk el. a direkt vagy közvetlen nevelési módszerek az indirekt vagy közvetett nevelési módszerek. Mind a közvetlen, mind a közvetett módszereken belül az alábbi három módszercsoportot különítjük el: .beidegző módszerek . .magatartási-tevékenységi modelleket közvetítő módszerek. 3. segítő, tudatosító hatások. 1. A beidegzés módszerei Ezek a módszerek a személyiség közösségfejlesztő és önfejlesztő aktivitásának megszervezését, beidegzését segítik elő. Közvetlen módszerek A követelés módszerével megfogalmazzuk az elvárt tevékenység- és magatartásformákat. A gyakoroltatás: az optimális magatartás- és tevékenységformák begyakoroltatására szolgál A segítségadás módszere: a helytelen beidegzések kialakulását szünteti meg. Az ellenőrzés módszere: a szokásformálás és begyakorlási folyamat fennmaradását biztosítja. Az ösztönzés módszere (elismerés, elmarasztalás, jutalmazás, büntetés) az elvárt tevékenység és magatartásformák gyakorlását motiválja, segíti a beidegződés folyamatát. Közvetett módszerek A közösségi tevékenység megszervezésének módszere biztosítja a közösség minden tagjának komplex, teljes értékű részvételét tevékenység folyamatában. A perspektívák megszervezésének lényege az orientáló célkitűzés. A célkitűzés legyen megfelelõ a közösség, és az egyén szükségleteinek, mert csak így fejti ki ösztönző hatását. A hagyományok kialakítása, a közösség összetartó erejét erősíti. A közvetett követelés módszere a beidegzési folyamatot támogató interakciók szervezését, irányítását szolgálja. Mindenképpen nevelő általi követelménytámasztást jelent. A közvetett ellenőrzés módszere rendszeres beszámoltatás formájában realizálódik. Az ellenőrző funkciót a közösség gyakorolja, de ennek alkalmait, feltételeit a nevelőnek kell megszerveznie. A közvetett ösztönzés csoportos elismerés vagy elmarasztalás, csoportos jutalmazás vagy megvonás. 2. A magatartási- tevékenységi modellek közvetítésének módszerei A különbözõ beidegzõdéseket, szokásokat ki kell egészíteni, meg kell erõsíteni megfelelõ magatartási és tevékenységi modellekkel, normákkal. Ki kell alakítani a példaképeket és eszményképeket is. Elfogadásuk esetén ezek szükségletként funkcionálnak, követésre ösztönöznek Az elbeszélés módszerének lényege, hogy élményszerû formában közvetítsen viselkedési tapasztalatokat, mintákat. A tények, jelenségek bemutatásának módszere segíti a normák, értékek, elvek megvalósulását, mindezt élményszerû, körülmények között. A példa- és eszményképformálás, kialakítás céljára jól használhatók a mûvészetekben megfogalmazott és kidolgozott minták. Személyes példaadás: A nevelõ tevékenysége, magatartása folyamatos élmény- és tapasztalatforrás a tanulók számára, így hatékonyan közvetíthet ilyen mintákat. A nevelõ személyes részvétele a közös tevékenységben hatékony mintája lehet a közösségfejlesztõ tevékenység- és magatartásformáknak. Pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése 3. A tudatosítás módszerei A bonyolultabb cselekvési helyzetekben szükséges a magatartási módok és meggyõzõdések általánosítottabb, differenciáltabb ösztönzõ tevékenysége is. Ezt szolgálják a tudatosítás módszerei. Elõadás, magyarázat, beszélgetés Ezt a módszert akkor alkalmazzuk, amikor a normák, eszmék, értékek elemzése, megismerése egy meghatározott rendszerben folyik. Ez történhet alkalomhoz, adott szituációhoz kötött tudatosítás formájában, amikor egy-egy pozitív vagy negatív esemény megbeszélésére, értelmezésére, elemzésére kerül sor. A tantárgy anyagához kapcsolódó tudatosítás során a tananyag értelmezése és az abból levonható következtetések megfogalmazása történik. A tanulók önálló elemzõ munkája: Ez a módszer azt jelenti, hogy az adott feladatot a tanulók önállóan dolgozzák fel. Elemzik, értékelik és értelmezik a különbözõ fogalmakat, normákat, eszméket, értékeket. Ez segíti a normák, értékek, eszmék rendszerré szervezõdését, meggyõzõdéssé válását. A vita a kölcsönös információcserét jelenti. Ennek során összefüggések elemzésére, következtetések megfogalmazására, kerül sor. Vezetési stílusok A pedagógus vezetési stílusa nagyban befolyásolja az osztályban kialakult légkör milyenségét. A vezetõ három típusát szokás megkülönböztetni. aautokratikus vezetõ, ddemokratikus vezetõ, llaissez-faire vezetõ. Az autokratikus vezetõ legjellemzõbb tulajdonsága, hogy egyedül vezet, döntéseit egyedül hozza. A csoport tagjai alig vagy egyáltalán nem vehetnek részt a döntésekben, ill. azok elõkészítésében. Módszerére az utasítás, a parancs a legjellemzõbb. Az ebben a stílusban nevelkedõ gyermekek visszahúzódóak lesznek, önállótlanok és nagyfokú bennük az elfojtás. A demokratikus vezetõ, az elõbbivel ellentétben, sok alkalmat ad a döntés elõtt a dolgok megvitatására. Döntése meghozatalában mindig figyelembe veszi csoport véleményét. Módszere elsõsorban a kompromisszum keresése a vita, a meggyõzés révén. Ebben a csoportban a gyermek elmondhatja véleményét. Nyitottak lesznek a problémák és azok megoldása iránt. A laissez faire vezetés inkább a nem vezetés megtestesítõje, ill. a vezetés hiányát jelzi. A francia eredetû szó jelentése: hagyjuk a dolgokat menni a maguk újtár. A csoportra inkább az anarchia a jellemzõ. Az esetek többségében a csoport tagjaiból kivált informális vezetõk hozzák meg a döntéseket. *** Nagyon autokratikus az a nevelõ, aki nemcsak parancsol, hanem magatartásával, szavaival, metakommunikációjával is hatással van a gyerekekre: (fenyegetõ, gúnyolódó, megszégyenítõ, gyanúsító) Autokratikus azokban az esetekben a nevelõ, ha parancsoló. Gyakran rendreutasít, a gyermekek ellenvetéseit, indokait nem veszi figyelembe: büntetõ, sablonos Aktívan beavatkozó, ha a gyermek szükségleteit, fejlettségét veszi figyelembe a nevelõ. Indokolja a helytelen cselekedeteket és segít a hibák kijavításában: javíttató, erkölcsi normákra hivatkozik, oktató, büntetõ Passzívan beavatkozó, ha valójában lemond a nevelésrõl, "majd magától úgy is megoldódik a dolog" elvet vallja: elnézõ, jóságos, panaszkodó A nevelési helyzetek, szituációk, problémák, esetében többféle megoldást használhatunk. A következõkben ötféle tipikus nevelõi megoldási mód jellemzõit soroljuk fel Agresszív megoldás: Gyakori a gyanúsítgatás, a rágalmazás, a megalázó büntetés, a metakommunikációs megfélemlítés. Gyakran védtelenek ebben az esetben a gyermekek és kénytelenek elviselni a felnõttek hatalmaskodását. A korlátozó pedagógiai megoldások során a felnõttek túlzottan beavatkoznak a folyamatba. Az utasítás, a felszólítás, a parancs, a büntetés, a tiltás a leggyakoribb módszer. Együttmûködõ megoldás lényege, hogy a nevelõ érvényt szerez a gyermekek jogainak, igényeinek, szükségleteinek, fejlettségi szintjének. Jellemzõje az érdeklõdés, a megértés, a segítség. Pozitív érzelemmel viszonyul a gyermekhez, elvárásaik, kérdéseik egyértelmûek, következetesek. Pedagógiai tehetetlenség jellemzi a .passzív, lusta, felkészületlen nevelõket. Érzelem nélküli típusú nevelõt nem érdeklik a gyermekek. Hidegen, mereven korlátozza a magatartásukat. Lekezeli, kigúnyolja a gyermeket. Természetesen az egyes nevelési-vezetési stílusok, megoldásmódok ennyire jól körülhatárolhatóan nem jelennek meg. Egy-egy stílus dominanciája lesz meghatározó a nevelési folyamatban, mely a különbözõ helyzetekben, szituációkban majd konkrétan megvalósul, kiegészül.

A módszert meghatározó tényezők -a nevelési cél, -a nevelési feladat, -tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képességei, -a tanár személyisége, pedagógiai kulturáltsága, felkészültsége, -a tanár vezetési stílusa, -a tanulók életkora, sajátosságai, -a pedagógiai szituáció és annak tartalma.

A módszerek kiválasztásának szempontjai a) a módszereknek a nevelés céljainak és feladatainak megvalósítását kell szolgálni b) a módszer kiválasztásánál figyelembe kell venni a tanulók személyiségét, az egyéni és életkori sajátosságokat, c) a módszereknek rugalmasaknak kell lenniük, d) a módszerek mindig együttesen, rendszerként kell kifejteni hatásukat. A jó módszer mindig eljárások kombinációja!

A nevelési módszerek osztályozása 1. A nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei - az oktatás valamennyi módszere, - példa, példakép állítás módszere, - bírálat, önbírálat módszere, - beszélgetés, a felvilágosítás módszere, - előadás, a tájékoztatás, a vita módszere. A tevékenység megszervezésének módszerei - követelés, a megbízás, az ellenőrzés módszere, - a verseny, a játékos módszerek, - az oktatás, a gyakorlás módszere.

A nevelési módszerek osztályozása 2. A magatartás formálásában betöltött szerepük alapján Az ösztönzés, serkentés módszerei - helyeslés, - bíztatás, - elismerés, - dicséret, - osztályozás, - jutalmazás A kényszerítő módszerek - felszólítás, - parancs, - büntetés A gátlást kiváltó módszerek - felügyelet, - ellenőrzés, - intés, - fenyegetés, - tilalom

MONOLOGIKUS MÓDSZEREK OKTATÁSI MÓDSZEREK MONOLOGIKUS MÓDSZEREK Előadás: olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Magyarázat: olyan monologikus tanári módszer, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő. Elbeszélés: olyan monologikus, szóbeli közlési módszer, amely egy-egy jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatására szolgál.

OKTATÁSI MÓDSZEREK DIALOGIKUS MÓDSZEREK Megbeszélés: dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek során a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot. Vita: dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek az ismeretek elsajátításán túl célja a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése. A vitában a tanulók viszonylag nagyfokú önállóságot élveznek, a pedagógus a háttérből irányít.

EGYÉB MÓDSZEREK Szemléltetés: (demonstráció, illusztráció) olyan szemléletes oktatási módszer, amelynek során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik. Projektmódszer: a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg. Kooperatív oktatási módszer: a tanulók (4-6 fős) kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában. Szimuláció:olyan oktatási módszer, amelyekben a tanulók tapasztalati tanulás révén fogalmakat, eseményeket, jelenségeket sajátítanak el, tevékenységeket gyakorolnak be.

TANESZKÖZÖK Fogalma: az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését elősegítő tárgy. Csoportosítás: 1. nemzedék: a valóság tárgya, képek, térképek, makettek, modellek, grafikus ábrázolások 2. nemzedék: előállításuk, sokszorosításuk gépekkel történik. - nyomtatott taneszközök; tankönyvek, munkafüzetek, fényképek 3. nemzedék: audiovizuális eszközök - magnó, rádió, diavetítő, TV, és információhordozóik - diakép, hangfelvétel, film stb. 4. nemzedék: ember és gép között kapcsolat jön létre, a tanuló önállóan is tud tanulni segítségükkel: oktatógép, programozott tankönyv, oktatócsomag, nyelvi labor, számítógépes oktatóprogramok.