Kérődző állatok emésztési sajátosságai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kérődző állatok emésztési sajátosságai
Advertisements

1 Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását.
Seregi János, Holló István, Holló Gabriella „Ökológiai Gazdálkodás és a Jövő” Nádasdy Alapítvány Nádasdladány június 19. „Ökológiai Gazdálkodás.
A nitrogén és vegyületei Nobel Alfred Készítette: Kothencz Edit.
Ökológia állattenyésztésünk értékei és felhasználási lehetőségei versenyképességünk növelése céljából Seregi J. – Holló G. – Holló I. – Repa I. Mosonmagyaróvár,
Klikk a folytatáshoz!. Mi a vércukor? A vércukor a vérben lévő szőlőcukor, idegen szóval glukóz. A vércukor szintje egészséges embernél 4,5 - 6,5 mmol/l.
Ökológiai állattenyésztés. Komplexitás Termőföld függő termelő tevékenység! talajvédelmi szempontok állatlétszám meghatározás 170 kg N/ha/év túllegeltetés.
A Szociális Szövetkezeti forma bemutatása Tanai Tünde Rehabilítációs tanácsadó.
AZ EMÉSZTŐRENDSZER B.I.P. SZEMMEL Kerepesi Istvánné Ilona.
Szerves vegyületek. 21. lecke A lipidek Különböző kémiai összetételű és eltérő szerkezetű anyagok, de Különböző kémiai összetételű és eltérő szerkezetű.
Szénhidrátok. Szénhidrátok kémiai felépítése Névmagyarázat, Összegképlet, Hivatalos kémiai megnevezés Szénhidrátok biológiai jelentősége: Fotoszintézis,
ELTINGA és MTA KRTK KTI Horváth Áron április 7. Lakásárak, támogatások és energiahatékonyság.
1/12 © Gács Iván A levegőtisztaság-védelem céljai és eszközei Levegőszennyezés matematikai modellezése Energia és környezet.
ÁLLATI KÖRNYEZETVÉDELEM Adatok, lehetőségek és eredmények az állattenyésztés környezetvédelmi szerepéhez Seregi János, Holló Gabriella, Holló István, Zsarnóczay.
A PAPRIKA, MINT NÉPÉLELMEZÉSI CIKK TÁMOP B-14/ „Egészséges alapanyagok – egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés minőségi.
Dr. Szűcs Erzsébet Egészségfejlesztési Igazgatóság Igazgató Budapest, szeptember 29. ÚJ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE.
Csepregi Teréz Szociálpolitikai szakért ő Október 2.
Vetésforgó tervezése és kivitelezése. Vetésforgó Vetésterv növényi sorrend kialakításához őszi búza250 ha őszi árpa50 ha lucerna ebből új telepítés 300.
Open SKM Agency Kft. - „...a nyílt szabványok választása egyértelműen okos üzleti döntés...” „... az EU nem válhat a zárt forráskód rabjává,
Környezeti fenntarthatóság. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG JELENTÉSE A HELYI GYAKORLATBAN Nevelőtestületi ülés,
Biomassza Murai Péter Tóth Barnabás Erdős Boglárka Tibold Eszter.
Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hol tartunk…
Projekt módszer óvodai alkalmazásának egy lehetséges változata Encsen „Jó gyakorlat” bemutatása Sárospatak, Léportné Temesvári Ildikó és Zsiros.
A diszacharidok (kettős szénhidrátok) - olyan szénhidrátok, amelyek molekulái 2 monoszacharid egységből épül fel - képződésük: Q 1 -OH + HO-Q 2 ↔ Q 1 -O-Q.
© Gács Iván (BME) 1/26 Energia és környezet NO x keletkezés és kibocsátás.
Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben Konferencia és kiállítás november 9. Nagy létesítmények használati melegvíz készítő napkollektoros rendszereinek.
Zsírok, olajok Trigliceridek. Trigliceridek (Zsírok, olajok) A természetes zsírok és a nem illó olajok nagy szénatomszámú karbonsavak (zsírsavak) glicerinnel.
A fehérjék emésztése, felszívódása és anyagcseréje
21. lecke Az állatok táplálkozása
Az árakból hozzuk ki a maximumot!
EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS
Dohányzás,nikotin függőség
A Levegő összetétele.
Egészséges táplálkozás
Fehérjék szabályozása II
Merre tovább magyar mezőgazdaság?
WE PROVIDE SOLUTIONS.
Az egészséges táplálkozás
A napsugárzás jótékony hatásai:
Természeti erőforrások
Levegőszennyezés matematikai modellezése
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
A talajok szervesanyag-készlete
C, H, O,N, S, P,  organogén elemek
Operációkutatás I. 7. előadás
Hőstressz hatásai a tejelő teheneknél
Bevezetés Az ivóvizek minősége törvényileg szabályozott
Projektmunka Földrajzolok
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza
Hormonokról általában Hormonhatás mechanizmusa
Lipidek anyagcseréje.
A évi pályázati felhívás legfontosabb szabályai
Kognitív viselkedés-tréning cukorbetegek és veszélyeztetettek számára
AZ OKOSHÁZAK BEMUTATÁSA
Életfeltételek, források
A hatékony adományozás eszközei igazgató, Magyar Adományozói Fórum
Avagy vissza az őskorba!
Környezetvédelem a II/14. GL osztály részére
A légkör anyaga és szerkezete
A ragadozás hatása a zsákmányállatok populációdinamikájára
Új pályainformációs eszközök - filmek
Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
Egészséges élet – egy életen át I.
A Weende-i takarmányanalitikai rendszer
Háztartási termelés, család, életciklus
TIENS PROPOLISZ TABLETTA
Zsugorkötés Kötés illesztéssel zsugorkötés
Állandó és Változó Nyomású tágulási tartályok és méretezésük
TIENS FOKHAGYMAOLAJ KAPSZULA.
Áramlástan mérés beszámoló előadás
Előadás másolata:

Kérődző állatok emésztési sajátosságai előgyomrok mikrobák, protozoonok átalakítják a takarmány táplálóanyagait hatékony rostemésztés illó zsírsavak, tejsav, metán, széndioxid, ammónia termelődik kérődzés

Szénhidrátok emésztése A bontás sebessége: oldható szénhidrátok < keményítő < cellulóz, hemicellulóz: Képződő termékek: ecetsav (50-70%) rostdús takarmányozás aktivált ecetsav zsírsavszintézis energiaforrás propionsav (15-30%) abrakdús takarmányozás glükóz kedvez a fehérjeszintézisnek

vajsav (10-15%) oldható szénhidrátok ecetsav tejsav (2-5%) sok keményítő vagy cukor glükóz, glikogén laktacidémia a monogasztrikusokhoz képest kevesebb a felszívódó glükóz alacsonyabb a vér glükóz szintje jelentősebb az endogén szintézis aránya

Fehérje emésztés A bendőben lebontás és szintézis egyidejűleg folyik bakteriális fehérje a takarmányfehérjék amino csoportjából egyéb N-tartalmú anyagokból konstans az aminosav összetétele limitáló aminosava a metionin a szintézishez energia is kell by-pass fehérje a takarmányfehérje 30-40%-a takarmányonként változik az aránya nagy termelésű teheneknél lehet cél a növelése

Metabolizálható fehérje: a vékonybélből felszívódó aminosavak mennyisége (emészthető bakteriális fehérje + emészthető by-pass fehérje) MFE (energia függő metabolizálható fehérje MFN (nitrogén függő metabolizálható fehérje Nitrogén mérleg: MFN – MFE optimális N-mérleg tejelő tehén: +100 – +300 növendék kérődzők, hízómarhák: 0

Karbamid kiegészítés lehetősége a hepato-ruminális körforgalom útján karbamid jut a bendőbe NH2 C=O + H2O = 2 NH3 + CO2 a szintetikus karbamidot a bendő baktériumok szintén hasznosítják 1 g karbamid = 1,48 g MFN hirtelen gyors oldódása mérgezést okozhat ezért lassan oldódó formában forgalmazzák higroszkópos, oldódásakor hőt von el, rontja a takarmány ízletességét

csak szoktatás után, egészséges, kifejlett állattal etessük maximális adagja 30g/100 kg élőtömeg pillangósokkal együtt ne etessük a takarmányadag tartalmazzon könnyen hozzáférhető szénhidrátot és ként legcélszerűbb a táphoz keverten etetni olyan állatokkal szokás etetni, amelyek fehérjeszükségletét a bakteriális fehérje fedezi (10 liter/nap alatt termelő tehén, 300 kg-nál nagyobb hízómarha)

Zsír emésztés a takarmány zsírok a bendőben hidrolizálódnak a baktériumok hidrogénezik őket bakteriális zsír-, és zsírsavszintézis az esszenciális zsírsavak egy részét a protozoonok beépítik, megóvják a hidrogénezéstől a mikroba eredetű zsír a vékonybélben emésztődik nagy termelésű teheneknél indokolt lehet by-pass zsírkészítmények etetése

A ló emésztésének sajátosságai fejlett remese és vakbél élénk mikrobás tevékenység (rostemésztés, rostigény 12-16%) alapos rágás (800-1400 rágás/kg takarmány) kis gyomortérfogat (12-18 liter) gyors ürülés magas pH (3 – 5) korlátozott fehérjebontás mikrobás szénhidrát bontás

nincs epehólyagja, de jól emészti a zsírokat (10-15% zsírt is tolerál) illó zsírsav, gázképződés a gyomor kapu (cardia) nehezen nyílik meg (a ló nem tud hányni) a pilóruszi záróizom görcsbe rándulhat etetést követő hirtelen munkavégzéskor munka után hideg víz itatásakor gyomorrepedés nincs epehólyagja, de jól emészti a zsírokat (10-15% zsírt is tolerál) elégtelen a hasnyálmirigy - amiláz termelése a szénhidrátok akár harmada is eljuthat a vastagbélbe

ha túl sok keményítő jut a vastagbélbe vastagbél, vakbél cellulóz, hemicellulóz bontás illó zsírsavak képződnek, felszívódnak a gázokkal távozó veszteség kisebb, mint a kérődzőknél bakteriális fehérje (nem tud felszívódni) ha túl sok keményítő jut a vastagbélbe tejsavas fermentáció ozmotikus hasmenés savós patairha gyulladás

A nyúl emésztésének sajátosságai testtömegéhez képest nagy a gyomor és vakbéltérfogat cökotrófia (lágy bélsár evés) fehérje (a fehérje felvétel harmada) vitamin és ásványi anyag forrás fejlett remese és vakbél mikrobás tevékenység rostemésztésének hatásfoka gyengébb, mint a lóé vagy a kérődzőké.

A baromfi emésztésének sajátosságai rövid emésztőtraktus szín és forma alapján válogat a takarmányból íz-, és szagérzésük gyenge csőr (aprításra nem alkalmas) ivás gravitáció segítségével begy a táplálék tárolása felpuhítása galamboknál a fiókák táplálása (begytej)

jó hatékonyságú zsíremésztés gyenge rostemésztés mirigyes gyomor zúzó gyomor őrlés, keverés páros vakbél bakteriális tevékenység vizelet N felszívódás jó hatékonyságú zsíremésztés gyenge rostemésztés fejletlen nyirokrendszer a zsírsavszintézis döntően a májban kloáka

A sertés emésztési sajátosságai a táplálóanyagok emésztése a malacok korával változik fiatal malac tej emésztő enzimek tejcukor laktáz tejzsír lipáz tejfehérje rennin, tripszin hiányzik a pepszin és az amiláz a felnőtt állatra jellemző enzimtermelés a 6. – 8. hétre alakul ki korai választáskor erre tekintettel kell lenni

A malac emésztőenzimjei

kifejlett sertések: szénhidrát emésztés nyersrost emésztés amiláz (nyál, hasnyálmirigy) nyersrost emésztés a remesében mikrobás tevékenység) (lucerna liszt rostját 20 – 40 %-ban emészti) fehérjék emésztése sósav + pepszin (gyomor) tripszin, kimotripszin, elsztáz stb. (hasnyálmirigy) dipeptidázok (bélhámsejtek) vastagbél baktériumok (nem emésztett fehérjék)

zsírok lipáz, epe (vékonybél) micella képződés (monogliceridek, zsírsavak, koleszterin,zsírban oldódó vitaminok, epesavak) reészterifikáció (bélhámsejtek) a rövid szénláncú (12>) és telítetlen zsírsavak emésztése jobb, a hosszú szénláncú telítetteké rosszabb a vérben lipoproteinek formájában közlekednek (kilomikron, LDL, VLDL, HDL)

Zsírszerű anyagok felszívódása hasnyálmirigy epésbél éhbél csípőbél lipáz emésztetelen anyagok micella táplálék zsírok epesavak epesavak epehólyag foszfolipidek koleszterin észter máj fehérjék bélhámsejt kilomokron

Lipoproteinek máj LPL = lipoprotein lipáz VLDL = nagyon kicsi sűrűségű lipoprotein IDL = közepes sűrűségű lipoprotein LDL = kis sűrűségű lipoprotein HDL = nagy sűrűségű liporotein vékonybél perifériás szövtek perifériás szövetek kapilláris erei

A kutya és a macska emésztési sajátosságai húsevők (a kutya egyre inkább mindenevő) az emésztőtraktus befogadóképessége kicsi (koncentrált takarmányokat igényelnek) rostigényük 2 – 3 % igényesek a takarmány fehérjetartalmával és minőségével szemben

a zsírok fontos energiaforrások (25 – 40% az energia szükségletnek, 5 – 20%-a a tápnak) energiaegységük az ME, illetve a DE szükségleti értékeik a táp egységnyi mennyiségére, vagy egységnyi testtömegre vonatkoznak.

A kutya táplálóanyag igénye energia igény 12,5 – 15 MJ/kg a legnagyobb vemhesség (35. naptól kezdve), szoptatás, növekedés, munkavégzés esetén takarmányfelvételét az energia igényhez tudja igazítani fehérjeszükséglet 20 – 25% (létfenntartás) 30 – 40% (növekedés) növényi fehérjék állati fehérjék (halliszt, tojáspor, tejpor)

növekszik a fehérje szükséglet: szőrváltáskor (kéntartalmú aminosavak) vemhesség idején (30 – 35. naptól) tejtermelés alatt fizikai munkavégzéskor betegség alkalmával zsír igény (5 – 20%) energia vitamin forrás (karotin A vitamin) ízletesség a szőrzet állapota

linolsav igény 1% a telített zsírokat is jól emészti túl sok olaj, telítetlen zsírsav hasmenést okoz szénhidrát szükséglet kölykök laktóz idősebb kutyáknál csökken a laktáz aktivitás sok keményítő (burgonya, kukorica stb. ) fogyasztása puffadást, bélhurutot okoz)

A macska táplálóanyag igénye energia szükséglet (14 – 16 MJ/kg) (vemhesség, tejtermelés, növekedés idején nagyobb) fehérje szükséglet (30 – 40%) igényes a fehérje minőségével szemben aminosav szükséglete is nagyobb, mint a kutyáé arginin karbamid, cisztin taurin retina képződés epesav kiválasztás szaporodás

szénhidrátok zsír igény (20 – 30%) minimális az igény glükózt egyéb táplálóanyagokból képez sok szénhidrát hasmenés zsír igény (20 – 30%) energia, vitamin forrás, ízletesség a szőrzet állapota az A vitamint készen kell kapnia

Kutya és macska táp formátumok víztartalom tartósítás száraz táp 5 – 12% szárítás konzerv 70 – 80% sterilezés