Bevezetés a munkaerőpiac gazdaságtanába Stratégiai emberi erőforrás menedzsment előadás Kun András István DE-GTK

Az előadás célja Bemutatni a vállalati emberi erőforrás menedzsment legfontosabb külső meghatározó tényezőjének, a munkaerőpiacnak a belső működését. Összekapcsolni a közgazdasági és a menedzsment ismereteket. Bevezetést nyújtani a munkagazdaságtan alapjaiba.

Az előadás felépítése A munkagazdaságtan fogalma Munkaerőpiac elemei A munkaerőpiac egyensúlyzavarai Munkaerő-piaci elméletek Oktatás és munkaerőpiac A munkapiac változásai

A munkagazdaságtan A közgazdaságtan azon területe, mely a munkaerőpiac működését és kimeneteleit, valamint szereplőinek magatartását vizsgálja: A munkaerőpiaci szereplők viselkedése a bérek, az árak, a profit és a munkaviszony nem pénzügyi vonatkozásainak hatására. Személytelen és az emberek nagy csoportjaira (reprezentatív szereplőkre) érvényes jelenségekkel foglalkozik. A neoklasszikus paradigma alapfeltevései: szűkösség, racionalitás, maximalizálás.

A munka(erő)piac fogalma Az a piac, amely a munkavállalókat allokálja a munkahelyek között és összehangolja a foglalkoztatási döntéseket. A munkaadók és a munkavállalók összessége alkotja. Lehet külső (vállalatok közötti) és belső (vállalaton belüli). A belső munkaerőpiacot gyakran adminisztratív szabályozók irányítják.

és segítő családtagjaik Népességkategóriák Teljes népesség (POP) Munkaerő állomány (LF) Munkaerő állományon kívüliek (NILF) Foglalkoztatottak (E) Munkanélküliek (U) Eltartottak Inaktív keresők Munkavállalók (bérből és fizetésből élők) Önfoglal-koztatók és segítő családtagjaik

Főbb munkaerő-piaci mutatók Részvételi hányad: LF/POP Foglalkoztatási hányad: E/POP Munkanélküliségi ráta: U/L Állás-betöltetlenségi hányad: V/(V+E) ahol V a be nem töltött álláshelyek száma

A munkaerő kereslete 1. Származékos kereslet: a vállalatok munkaerő kereslete attól függ, mekkora az árupiaci kereslet a termékük iránt (profitmaximalizálás). A munkaerő ára (a munkaerő bérleti díja): bér: reálbér = (nominális bér / árindex) béren felüli költségek (a munkavállaló számára nem jelent bevételt)

A munkaerő kereslete 2. A munkakeresletet meghatározó tényezők: maxπ =pQ-(wL+rK) ahol π = nyereség, p= termék ára, Q= volumen, w= munka ára (bér), L= munkaerő mennyisége, r= tőke ára, K= tőke mennyisége és az alkalmazott technológia (termelési fgv.), azaz a tőke (humán és fizikai) és a munka közti átváltás.  volumenhatás  helyettesítési hatás

A munkaerő-keresleti görbe W L Wr Munkaadói többlet DL

A munkaerő kínálata 1. A háztartások azért bocsátják áruba munkájukat, hogy az ellenértékként kapott béren javakat vásároljanak (kritika: motiváció). A népesség aktív tagjai alkotják: munkaerőállomány = foglalkoztatottak + munkanélküliek

A munkaerő kínálata 2. Befolyásolja: A népesség száma (POP) Szakmastruktúrája Rezervációs bér Az idő felhasználásának alternatívái: Piaci munka Háztartási munka Szabadidő Egyéb jövedelem Háztaráson belül határozódik meg

A munkaerő-kínálati görbe SL W Wr Munkavállalói többlet

Munkaerőpiaci egyensúly feltételei A munkaerő-kínálati görbe pozitív, a munkaerő-keresleti negatív meredekségű ( szocializmus) A bérek mindkét irányba rugalmasak A munkavállalóknak utalványozott bér a munkáltató számára a foglalkoztatás egyedüli költsége, a munkavállalók számára pedig az egyetlen nettó bevétel A szerződések teljesek és betartásra kerülnek A munkaszerződés felmondásából egyik félre sem hárul veszteség

Az egyensúlyhiány típusai 1. Munkanélküliség Adott részpiacon (szituációban) adott reálbérszint mellett DL< SL A kialakult bérszinten elhelyezkedni kívánók egy része nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát.

Az egyensúlyhiány típusai 2. Munkaerőhiány Adott részpiacon (szituációban) adott reálbérszint mellett SL< DL A kialakult bérszinten a munkáltatók egy része nem vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál megfelelő munkavállalót.

Az egyensúlyhiány létrejöttének és megszűnésének modellezése 1. DL SL We Le Wr Egyensúlyban lévő munkaerőpiac és a gazdasági járadékok Munkaadói többlet Munkavállalói

Az egyensúlyhiány létrejöttének és megszűnésének modellezése 2. DL0 SL W0 L0 Wr DL1 L1 U Rövidebb oldal szabálya Egyensúlyhiány kialakulása: árupiaci recesszió hatására létrejött munkanélküliség HTV Lefelé rugalmatlan bérek okozta holtteher veszteség MAT MVT

Az egyensúlyhiány létrejöttének és megszűnésének modellezése 3. W0 Wr DL1 We Le Egyensúlyhiány megszűnése: reálbérek igazodása a lecsökkent kereslethez L1 L0 A bérszínvonal csökkenése megszünteti a holtteher-veszteséget  

Az egyensúlyhiány létrejöttének és megszűnésének modellezése 4. DL SL We Le Wm  LD LS U  Wr L Minimálbér vagy szakszervezetek hatása

Az egyensúlyhiány létrejöttének és megszűnésének modellezése 5. DL SL We Le Wm  LD LS U Wr L Minimálbér vagy szakszervezetek okozta járadék-átrendeződés és holtteher-veszteség

Az egyensúlyhiány létrejöttének és megszűnésének modellezése 6. DL SL0 W0 Wr SL1 L1 V Rövidebb oldal szabálya Egyensúlyhiány kialakulása: demográfiai csökkenés hatására létrejött munkaerőhiány és hatása L0

Az egyensúlyhiány létrejöttének és megszűnésének modellezése 7. DL W0 Wr SL L1 Munkaerőhiány megszűnése a bérszínvonal emelkedésével Le We

A munkanélküliség típusai 1. Önkéntes munkanélküliség: Akik a kialakult bérszint mellett nem keresnek aktívan munkát (pl. magasabb bérre várnak vagy a szabadidőt részesítik előnyben). Közgazdaságtani értelemben nem tekinthető munkanélküliségnek. Kényszerű munkanélküliség: A kialakult bérszint mellett aktívan munkát keresnek, de nem találnak. Ez a valódi munkanélküliség közgazdaságtanban.

A munkanélküliség típusai 2. Kialakulásának okai szerint: Kereslethiányos (ciklikus): gazd-i ciklusok Egy alttípusa: szezonális (éves ciklusok) Szerkezeti Szakmai vagy ágazati (foglalkozási) Földrajzi Súrlódásos (információs)

A munkanélküliség típusai 3. Természetes munkanélküliség: Teljes foglalkoztatás és Maximális kibocsátás mellett áll fenn Tartósan fennmaradó egyensúlyi állapot Csak súrlódásos és szerkezeti ( DL = SL ) Rátája pontosan nem meghatározható (mobilitási, kulturális, etnikai stb. hatótényezők folytonos változást okoznak), csak becsülhető.

A munkanélküliség típusai 4. A kép árnyalása: Foglalkoztatási és részvételi hányad, állásbetöltetlenség Munkanélküliség átlagos hossza (17,2 hónap), tartós munkanélküliek aránya Állásvesztők és elhagyók Pályakezdők és visszatérők aránya

A munkaerőpiaci elméletek 1. Ortodox neoklasszikus elmélet Az árupiachoz hasonlóként fogja fel Eltekint az emberi, társadalmi és intézményi sajátosságoktól (mechanikus modell) Szabad verseny: Aktív kapcsolat eladók és vevők között Sok eladó és vevő Piacra be- és kilépés könnyű Tökéletes és teljes informáltság A tőke és munkaerő korlátlanul helyettesíthetők egymással Kritikája: munkanélküliség és bérkülönbségek

A munkaerőpiaci elméletek 2. Javított neoklasszikus modellek: Választás elmélet (idő allokációs elmélet) Marginalista magyarázat Tökéletlen verseny elméletei A munkaerőpiac „felszeletelése” Emberi tőke elmélet Diszkriminációs elméletek

Az emberi tőke (szűkebb felfogás) Theodore W. Schultz, Gary S. Becker Az emberi tőke nem más mint a munkás képességeinek és készségeinek összessége, melyek termelékenységét növelik.

Az emberi tőke növelése Beruházás révén valósul meg: egészségügyi beruházások munka közbeni képzés formális oktatás felnőttképzés migráció

Az emberi tőke sajátosságai Elválaszthatatlan az embertől Emberekbe történő befektetéssel jön létre Öröklött és megszerzett részből áll Nem „látható”, csak hatása észlelhető Tőkepiaci finanszírozás nehézsége Kiterjesztése: kapcsolati tőke, fogyasztói tőke stb.

Diszkriminációs elméletek Fogalma: azonos termelékenységért eltérő bér Fajtái: Munkaerőpiac előtti diszkrimináció: Családi és társadalmi háttér Iskolázási lehetőségek Szerep-diszkrimináció (pl. nemek közt) Munkaerőpiaci diszkrimináció

A munkaerőpiaci diszkrimináció elméletei Politikai diszkrimináció A munkaadó „ízlésén” alapuló diszkrimináció (Gary S. Becker) Statisztikai diszkrimináció (Kenneth J. Arrow)

Az ízlésen alapuló diszkrimináció Gary S. Becker A munkaadó hasznosságát a profiton kívül az alkalmazott munkavállalók termelékenységtől független jegyei is befolyásolják: U=f(π,L1,…Ln)

maxU = (pQ-wbLb-wwLw-rK) + (sbLb+swLw) pl.: Fehérek és feketék Fehérek maxU = (pQ-wbLb-wwLw-rK) + (sbLb+swLw) ahol: p = árupiaci ár; Q = termelt termék mennyisége (Q=f(L,K)) wb,w = fizetett bér; Lb,w = fekete és fehér munkások száma r = tőke ára; K = tőke mennyisége sb,w= a fekete és a fehér munkások okozta hasznosság Ekkor a többi tényezőt változatlanul hagyva wb,w úgy határozódik meg, hogy ha sb<sw és a termelékenységük egyenlő, akkor wb<ww. Mert Lb,w=f(wb,ww).

A statisztikai diszkrimináció 1. Kenneth J. Arrow A munkaadó számára közömbös a munkaerő minden termelékenységen kívüli tulajdonsága (hagyományos értelemben nem diszkriminál)! A munkaerőpiacon információs aszimmetria van: a munkavállaló termelékenysége előre nem ismert, de utólagosan jól becsülhető.

A statisztikai diszkrimináció 2. A munkaadó az átlagosnál jobb várható termelékenységű munkavállalónak az átlagosnál magasabb, a rosszabbnak alacsonyabb bért fizet. A múltbéli tapasztalatok alapján bizonyos nem tökéletes előrejelzőkre támaszkodik a termelékenység becsléséhez: faj, nem, bőrszín, végzettség stb.

A diszkrimináció ellen ható piaci folyamat Mindkét munkavállalói csoport termelékenysége azonos, de bérezésük eltér A diszkriminálók bérköltsége nagyobb, mint a nem diszkriminálóké, de outputjuk egyforma A diszkrimináló vállalatok profitja csökken, a nem diszkriminálóké nő A diszkrimináló vállalatok kiszorulhatnak a piacról DE: nem biztos, hogy nem hajlandó a diszkrimináló erre az áldozatra

„Új” munkaerőpiaci elméletek Neomarxista-radikális munkaerőpiaci elméletek Institucionalista szegmentált munkaerőpiaci elméletek Duális szegmentált munkaerőpiaci elméletek Job-competition elmélet

Az oktatás gazdasági szerepe Emberi tőke felfogás Szűrő elméletek Az oktatás fogyasztása Szociológiai elméletek: Státuszverseny: oktatási spirálhoz vezet Társadalmi rétegek újratermelése Munkaerőpiaci szükségleten alapuló oktatástervezés (Jánossy Ferenc)

Emberi tőke Az oktatás növeli az egyéni termelékenységet, így a magasabb végzettségűek több bért kapnak, és nő a társadalmi össztermék is. Az oktatás egyénileg és társadalmilag is hasznos!

A szűrő elméletek 1. Michael A. Spence, Joseph E. Stiglitz, Kenneth J. Arrow Az oktatás funkciója tisztán információs (információs aszimmetria a munkaerőpiacon), Nem növeli az egyéni termellékenységet, de A magasabb termelékenység kompetitív előnyt jelent az oktatási rendszerben, így A magasabb végzettség magasabb bérhez vezet.

A szűrő elméletek 2. Egyéni szint: Az oktatás költséges, de minél termelékenyebb valaki, annál kevésbé Így a termelékenyebbek végzettsége magasabb lesz, amennyiben A munkaadók ezt felismerve magasabb bért fizetnek a magasabb végzettségűeknek (szűrés nélkül mindenki átlagbért kap)

A szűrő elméletek 3. Társadalmi szint: Az oktatás költséges (az input nő) És nem is növeli a társadalmi szintű kibocsátást, mert nem növeli az egyéni termelékenységet (az output változatlan) Az oktatási beruházás tehát társadalmilag káros!

Munkaerőpiaci szükségleten alapuló oktatástervezés (Jánossy Ferenc) Munkahelystruktúra (rövid távon adott): a meglévő fizikai tőke és gazdasági szerkezet Foglalkozási struktúra: milyen tevékenységeket igényel a munkahelystruktúra Szakmastruktúra: mihez értenek az emberek Az oktatási rendszer rövid távon meg kell feleljen a munkahelystruktúrának, hosszú távon pedig lehetővé kell tegye annak fejlesztését

Munkapiaci változások Demográfiai változások Globalizáció – regionalizáció – lokalizáció Tudásalapú gazdasági folyamatok Hálózatosodás – outsourcing Klaszteresedés Munka és munkavégzés változásai Képzés és oktatás változásai

Az atipikus munka típusai I. Független szerződők: szabadúszók, önállóan (szervezettől függetlenül) szerződnek olyan tevékenységre, melyre a munkaszerződés keretében való munkavégzés is gyakori „Hívásra házhoz megyek” munkások: csak akkor hívja őket a munkaadójuk dolgozni, éppen szükség van rájuk Alkalmi munkákat közvetítő ügynökség által közvetített dolgozók: a munkaerő-kölcsönző alkalmazásában állnak, fizetést is tőlük kapnak, de munkát ott végeznek, ahova kiközvetítik őket. Az ilyen munkavégzésből a legrövidebb idejű munkákat végzők tartoznak ide Szerződő vállalatok által biztosított dolgozók: a szerződő vállalt részére dolgoznak, és (általában egyetlen) megrendelőnél dolgoznak.

Az atipikus munka típusai II. Részmunkaidős foglalkoztatottak: a napi átlag nyolc óránál kevesebbet dolgozók. Távmunkások: feladataikat többnyire otthon végzik. Lehetnek független szerződők de vállalati alkalmazottak is. A munkahelyen csak ritkán jelennek meg. Tipikus területei: újságírók, szerkesztők, műszaki rajzolók, designerek, tervezők, adathalmaz-feldolgozás, problémamegoldás, szakértés stb. „Melegváltás az íróasztalnál”: olyan irodai dolgozók, akik idejük legnagyobb részében irodán kívül (terepen) dolgoznak, így egy íróasztal mellett többen is elhelyezhetőek, mivel ott csak megbeszélések, üzenetek felvétele céljából jelennek meg. Munkarendjüket maguk szervezik. Tipikus foglalkozások: ügynök, tanácsadó, tréner… Illegális foglalkoztatottak: gyakorlatilag felszámolhatatlan jelenség, bár kétséges, hogy teljes felszámolása nem csökkentené-e a gazdaság alkalmazkodóképességét…

Foglalkoztatáspolitikai alapfogalmak (Polónyi Istvántól átvéve)

A foglalkoztatáspolitika fogalma (1) a foglalkoztatásra vonatkozó elvek, célok a munkaviszonyban állók foglalkoztatásának céljai, elvei a munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítésével, ellátásával összefüggő elvek, célok a munkaerő kínálatára, keresletére, ill. ezek összehangolására ható célok, elvek meghatározása. a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, az abban való részvétellel kapcsolatos elvek és szabályok meghatározása, a különböző foglalkoztatási formákkal kapcsolatos célok, elvek Feladata a foglalkoztatás és a munkanélküliség szintjére vonatkozó előrejelzések, intézkedések meghatározása; a foglalkoztatás elősegítésének formáira, anyagi forrásainak felosztására vonatkozó elvek kialakítása, a foglalkoztatási eszközök alkalmazására a foglalkoztatás intézményi és szervezeti rendszerére vonatkozó célok, elvek meghatározása.

A foglalkoztatáspolitika fogalma (2) a munkakínálat és a munkakereslet egyensúlyát jelentő teljes foglalkoztatottság megvalósulásának elősegítésére irányuló politika. Fő területei: munkapiaci politika, = a munkakínálat s a munkakereslet volumenének és összetételének a befolyásolása, a munkaügyi kapcsolatok , vagyis a munkaviszonyok szabályozása, a munkabérek befolyásolása, a munkaadók és a munkavállalók közötti érdekegyeztetés. A foglalkoztatáspolitikai célok megvalósításában különösen fontos szerepet játszik a foglalkoztatáspolitika és az oktatáspolitika összehangolása, mivel a szakképzés fejlesztésében meghatározó szerepe van a munkakereslet elemzésének. A munkapiaci egyensúly, ezen belül különösen a strukturális munkanélküliség alakulásban pedig meghatározó szerepet játszik a szakoktatásból és a felsőoktatásból kilépők képzési szintek és szakirányok szerinti összetétele – képzési struktúra

A foglalkoztatáspolitika fogalma (3) A foglalkoztatáspolitika a munkaerőpiac olyan külső szabályozó rendszere, amelyik a munkaerőpiacot úgy igyekszik befolyásolni, hogy ezáltal: rugalmasabb és harmonikusabb legyen annak működése, segítse elő a munkaerő-piaci egyensúly létrejöttét, vagy legalábbis annak lehető legteljesebb megközelítését, a minél teljesebb de racionális foglalkoztatást, egyúttal érvényesüljenek a társadalmi-szociális funkciók A foglalkoztatáspolitika tehát az a kormányzati törekvés, amely megkísérli összehangolni a munkaerő-piac gazdasági és társadalmi-szociális összefüggéseit.

A foglalkoztatáspolitika kapcsolatai a gazdaságpolitika: formálja a gazdaság növekedési pályáját, ösztönzi vagy fékezi a termelést és a beruházást, ezzel alakítja a munkaerő-keresletet is, a monetáris és fiskális politika: az árszínvonal, a vállalkozások és a háztartások jövedelmi folyamatainak szabályozásával, a munkaerő árának alakításával ösztönzi vagy korlátozza a foglalkoztatást, a népesedéspolitika: befolyásolja a demográfiai folyamatokat, a korosztályok nagyságát és gazdasági aktivitását, és ezzel a munkaerő-kínálat alakulását, az oktatáspolitika: befolyásolja a munkapiacra lépés időpontját, alakítja munkaerő képzettségét, ezzel a mobilitási képességet, a jövedelempolitika: szabályozza a vásárlóerőt, a kereseti nívót, ezen át a munkavállalási hajlandóságot ill. a foglalkoztatási szándékot, a szociálpolitika: az elesettek, önhibájukon kívül munka nélkül maradottak megélhetésének biztosításával tehermentesítheti a foglalkoztatáspolitikát, a jog: meghatározza a foglalkoztatási, szerződés-kötési, felmondási szabályokat, garanciákat teremthet a munkaerő-piaci szereplők számára, a szociális partnerség: az érdekegyeztetés rendszerével segítheti a feszültségek feloldását, a munkapiaci partnerek együttműködését

A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA ESZKÖZEI (Polónyi Istvántól átvéve)

A foglalkoztatás politika környezete és eszközei A foglalkoztatáspolitika eszközrendszere A foglalkoztatáspolitika eszközrendszerét aktív és passzív eszközök alkotják Az aktív eszközök, amelyek a foglalkoztatottság növelését célozzák. A munkahelyek és foglalkoztatási lehetőségek létrehozásának elősegítésére irányuló jogi, pénzügyi, beruházási stb. konstrukciókat lehet ide sorolni, amelyek a munkaadók foglalkoztatási képességének, hajlandóságának és lehetőségének elősegítését célozzák. A passzív eszközök, amelyek a munka nélkül maradt emberek segélyezését szolgálják. Ez azért passzív, mert nem tudja közvetlenül befolyásolni foglalkoztatást. (Persze közvetve azáltal tudja, hogy ösztönözheti a munkakeresést.)

Aktív foglalkoztatási eszközök 1 Aktív támogatási eszközrendszer, célja: segély helyett munkát biztosítani Munkahelyteremtés támogatása a) Általános munkahelyteremtés (munkaadók részére a meg nem kezdett beruházáshoz – eszközök vásárlása, felújítás – hosszú távú munkavégzéshez. Visszatérítendő támogatás, fél éves türelmi idővel.) b) Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására alkalmas munkahelyteremtés (megváltozott munkaképességű személyek munkaviszonyban történő foglalkoztatásának elősegítése, esélyeik növelése, rehabilitációs munkahelyek támogatása – el nem kezdett fejlesztési program támogatható – visszatérítendő, vissza nem térítendő támogatás, illetve a kettő kombinációja). Bértámogatás (munkanélküli járadékban részesülő munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése – a vállalkozói tevékenység megkezdése előtt kérelem benyújtása – szaktanácsadás, tanfolyam költsége, hitelbiztosítás). Önfoglalkoztatás támogatása (a munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése egyösszegű, visszatérítendő, kamatmentes tőkejuttatással).

Aktív foglalkoztatási eszközök 2 Munkahelymegőrzés támogatása a) Egyes munkavállalói rétegek részmunkaidőben történő foglalkoztatása esetén igényelhető támogatás (létszám megtartása, létszámleépítés elkerülése érdekében) b) Átmeneti likviditási gondokkal küzdő munkaadók támogatása a foglalkoztatottak létszámának megőrzése érdekében (létszám megtartása, létszámleépítés elkerülése érdekében). Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása (a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek munkába helyezési esélyeinek növelése, alkalmazásuk esetén a MK a munkaadó által fizetendő járulékokat átvállalja) Fiatal munkanélküliek támogatása a) Munkatapasztalat szerzés támogatása (elhelyezkedési lehetőségek javítása) b) Foglalkoztatási támogatás (a pályakezdők végzettségüknek megfelelő munkakörben való foglalkoztatásának elősegítése).

Aktív foglalkoztatási eszközök 3 Közhasznú foglalkoztatás (átmeneti vagy hosszan tartó elhelyezkedési gondokkal küzdő munkanélküliek munkába állításának elősegítése, a lakosságot és a települést érintő feladatok ellátása során). Munkaerőpiaci képzés (képzés, átképzés, preventív jellegű képzés) Közhasznú szervezetek támogatása (az általuk a munkanélkülieknek szervezett álláskeresés, pályaválasztást segítő, munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtó programok megvalósításának elősegítése). Az intenzív álláskeresés támogatása (a munkanélküli támogatása az önálló munkahely keresésben). Szociális földprogram

A foglalkoztatáspolitika aktív eszközei – egy másik csoportosítás A munkaerőpiac mobilitási feltételeinek javítása a. A kínálat szakmai-képzettségi struktúrájának a kereslethez igazítása b. A térbeli mobilitás lehetőségének, feltételeinek javítása c. Az információ-ellátottság javítása d. Matching (munkapiac szereplőinek találkozása) e. A munkavállalási készség javítása, az érdekeltség erősítése A versenyképesség növelése a. A vállalkozások versenyképességének, fejlődésének támogatása b. Beruházás, adó, TB, adminisztráció c. Foglalkoztatást ösztönző bérpolitika e. Innováció, műszaki fejlesztés f. Az infrastrukturális feltételek javítása g. Fellépés a fekete piaccal szemben A munkahelyek megtartása Munkahelyek létrehozása, a foglalkoztatás bővítése a. A munkahelyteremtés elősegítése, ösztönzése, támogatása b. A gazdaságfejlesztési programok, területfejlesztési lehetőségek kihasználása c. A kistérségek foglalkoztatási szerepe

Outplacement Fajtái: egyéni outplacement olyan személyre szabott szolgáltatáscsoport, amely főként (bár nem kizárólagosan) a felső- és középvezetőknek segít feltérképezni karrierlehetőségeiket, hogy újragondolva pályájukat, céljukat, szakmai fejlődésüket elősegítse elhelyezkedésüket. vállalati outplacement ezzel szemben nemcsak a vezetésről, illetve a menedzsmentről, hanem az alacsonyabb szinten tevékenykedő alkalmazottakról is gondoskodik. Nagyobb ívű elbocsátási hullámoknál alkalmazzák, Folyamata: Az outplacement során a HR osztály általában valósággal meghasonul, hiszen a munkavállaló mellett a vállalat érdekeit is képviselnie kell. A megoldást sok esetben egy tapasztalt outplacement-szakember, illetve tanácsadó cég jelenti, amely rutinjával képes objektíven szemlélni a teljes elbocsátási folyamatot, valamint kezelni a fellépő konfliktusokat Előkészítés Elemzés és célkitűzés Állásmarketing Lezárás

DEMOGRÁFIA (Polónyi István diái)

Demográfia alapfogalmai 1 A demográfia szó a görög "démosz" (=nép, népesség) és a "grafeia"(=leírás) szavak összetételéből származik, tehát népességleírást jelent A demográfia egyszerűen fogalmazva a népesség számszerű alakulásában, különböző ismérvek (pl. nem, életkor, családi állapot, foglalkozás stb.) szerinti összetételében, területi elhelyezkedésében mutatkozó törvényszerűségeket vizsgáló tudomány

Demográfia fogalmai 2 A népesség, illetve népesedés tanulmányozása igen jelentős múltra tekint vissza. Az első ilyen törekvés - amelyről tudunk - a mintegy 4000 évvel ezelőtti kínai népesség-összeírás volt. De hasonló összeírásokról tudunk időszámításunk kezdete előtt Egyiptomban, Indiában, Izraelben és a görögöknél is. Rómában rendszeresen ötévente tartottak cenzusokat, - (a mai népszámlálás elődjét). A demográfia tehát ókori gyökerekre tekinthet vissza. A mai értelemben vett demográfiáról a XVII. század óta - főleg Graunt (1620-1678) munkásságától - beszélhetünk

Demográfia fogalmai 3 A demográfiai elemzések, kutatások forrásai lehetnek elsődlegesek, azaz demográfiai - ill. népesedésstatisztikai - célból gyűjtött adatok . A népesedésstatisztika elsődleges forrásai közé a népszámlálást, a népesedésstatisztikai célú egyéb, mintavételes felvételeket, a népmozgalmi adatfelvételeket, a rendszeres vándormozgalmi adatgyűjtéseket sorolhatjuk Közvetett vagy másodlagos, azaz nem demográfiai célból gyűjtött, de erre a célra felhasználható, más statisztikák, egyéb adatok, információk A másodlagos forrás sokféle lehet, - esettanulmányok, monográfiák, nem közvetlenül népesedésstatisztikai célból végzett adatgyűjtések eredményei, vagy a határtudományok területéről származó vizsgálatok, publikációk adatai, megállapításai.

Demográfia fogalmai 4 A legfontosabb állapotfelvétel a népszámlálás, amely egy adott időpontban a népesség számát, állapotát, struktúráját rögzíti. Ugyancsak a népesség állapotát rögzítik egy adott időpontban a mikrocenzusok, azonban nem teljes körűek, csak a népesség egy meghatározott részére terjednek ki. Az állapotfelvételek azonban nem alkalmasak egyes népmozgalmi jelenségek folyamatos figyelemmel kísérésére, ezért a statisztikai hivatalok (ill. más szervek) rendszeres népmozgalmi adatgyűjtést végeznek, amelynek keretében egyes népmozgalmi eseményeket (házasság-kötések, születések, halálozások) és a vándormozgalmat figyelik meg

Népszámlálás A népszámlálás olyan - rendszeresen sorra kerülő - statisztikai megfigyelés, amelynek során egy ország területén élő népesség minden egyedére kiterjedő, egyidejű demográfiai, gazdasági, szociális adatokat gyűjtenek és értékelnek A népszámlálás legfontosabb jellemzői tehát: - a teljeskörűség, - egyidejűség, - rendszeresség, - egyéni jelleg - területi-meghatározás

Népmozgalmi statisztika A népmozgalmi statisztika a népesedési folyamatokra vonatkozó alapadatokat szolgáltatja. Hosszú múltra tekinthet vissza, - általánossá viszont a XVI.-XVII. századtól kezd válni A keresztelések, és születések, a házasságkötések, és a temetések, halálozások nyilvántartását kezdetben az egyházi hatóságok végezték 1563-ban a tridenti zsinat kötelezővé tette a katolikus egyházkerületek részére a születések és házasságok nyilvántartásának vezetést, az 1600-as években pedig a halálozás nyilvántartását is. Később a polgári állam kialakulásával az anyakönyvek vezetését az állami hatóságok vették át Magyarországon a kötelező állami anyakönyvelést 1895-ben vezették be.

Népességfogalmak Több népességfogalom megkülönböztethető Jelenlevő népesség Jogi (de jure) népesség Nemzetközi konvencionális népesség Állandó népesség Lakónépesség Magyarországon a II. József-féle 1784-87. évi összeírás volt az első modern népszámlálás. A magyart hivatalos statisztikai szolgálat 1867-ben történt megalapítása után 1869-ben tartották az első hivatalos magyar népszámlálást Keleti Károly tervei alapján. Azóta a népszámlálások általában 10 évenként követik egymást

Termékenység 1 Élveszületési arányszám (natalitás), az évi élve-születések számát a lakosság évközepi számához viszonyítja. Általában 1000 főre vetítve fejezik ki.

Termékenység 2 az általános termékenységi arányszám, ami a születések számát a szülőképes korú női népességhez viszonyítja. (1000 nőre vetítve szokták kifejezni. Egy adott év korspecifikus élveszületési arányszámainak összegéből képezhető a teljes termékenységi arányszám, (1000 nőre vagy 1 nőre adják meg) Ez az egyik leggyakrabban használt termékenységi mutató.

Halálozás, halandóság születés előtti (praenatális) halálozás élveszületés utáni (postnatális) halálozás neonatális halálozás (élveszületést követő első 27 napban) postneonatális halálozás (28 nap és az 1 éves kor között) nyers, vagy általános halálozási arány – elhaltak a népesség arányában Születéskor várható élettartam

Demográfiai elméletek A népszaporodás alakulásának biológiai elméletei (Malthus, Doubleday, Boserup, Pearl) A demográfiai átmenet elmélete (Notestein,) Közgazdaságtudomány és a népesedéselméletek (Cannan, Sauvy, Pressat, Easterlin, Liebenstein, Caldwel, Becker) Szociológiai elméletek (Dumont, Banks)

Demográfiai elméletek - a demográfiai átmenet elmélete Az első szakasz – agrártársadalmak, magas termékenység okai a gyermek gazdasági érték, s egyben az asszonyi élet beteljesedése. A második szakasz – urbanizáció kezdete a halandóság a közegészségügy némi jvulása nyomán jelentősen csökken, de a termékenység változatlan szintű, - így népességrobbanás. A harmadik szakasz – technológiai forradalom nyomán a halandóság tovább csökken, a termékenységi szint süllyed, mert a gyermek gazdasági teher, s a minőség válik fontossá – a népesség növekedés lassul. Az utolsó, negyedik szakasz jellemzője, hogy a halandóság és a termékenység is alacsony szinten állandósul.

Demográfiai elméletek - a demográfiai átmenet elmélete

A termékenység alakulásának ciklusos változásiról szóló elmélet – a hullámzás elmélet. (Easterlin) A családok gyermekvállalása racionális megfontolás A gyermekekre, s javakra, szolgáltatásokra vonatkozó preferenciák fiatalkorban, a szülői házban alakulnak ki. amikor kisebb kohorszok kerülnek munkaképes korba, növekszik a munkaerő iránti kereslet, magasabbak a jövedelmek,  magasabb lesz a termékenység, hisz kedvező helyzet a gyermekvállalásra. Amikor népes korosztályoknál nagy a munkaerő-kínálat, (relatíve) alacsonyabbak a jövedelmek, csökken a termékenység

A új háztartás-gazdaságtan megközelítése (Becker) a gyermekvállalás a család racionális döntéseinek sorozata ezt a gyermekekkel kapcsolatos kiadások nagysága és a családi jövedelem befolyásol a szülők gyermek utáni vágya "mennyiségi" és "minőségi". a gyermekek "minősége" a rájuk költött kiadások következménye, a szülő korlátozza gyermekei számát annak érdekében, hogy jobban iskoláztathassa őket. A gyermek utáni vágy összefügg a tartós fogyasztási cikkek utáni kereslettel, - a bérből és fizetésből élők ha autót, lakást, vagy más tartós fogyasztási cikket akarnak vásárolni, akkor mérsékelniük kell gyermekeik számát

Népesedéspolitika Lehet: vagy Direkt Indirekt restriktív expanzív az állam, vagy valamilyen emberi közösség törekvése a népesedési folyamatok és struktúrák valamely célkitűzés szerint megváltoztatására. Lehet: Direkt Indirekt vagy restriktív expanzív minőségi

Köszönöm a figyelmet!

Ajánlott irodalom Ehrenberg, R. G. – Smith, R. S. (2003): Korszerű munkagazdaságtan. Panem, Budapest. Polónyi István (2001): Az oktatás gazdaságtana. Osiris, Budapest. Galasi Péter (1994): A munkaerőpiac gazdaságtana. Aula Kiadó, Budapest.