Polónyi István Demográfia alapjai

Az előadások a következő témára: "Polónyi István Demográfia alapjai"— Előadás másolata:

1 Polónyi István Demográfia alapjai

2 Demográfia fogalmai 1 A demográfia szó a görög "démosz" (=nép, népesség) és a "grafeia"(=leírás) szavak összetételéből származik, tehát népességleírást jelent A demográfia egyszerűen fogalmazva a népesség számszerű alakulásában, különböző ismérvek (pl. nem, életkor, családi állapot, foglalkozás stb.) szerinti összetételében, területi elhelyezkedésében mutatkozó törvényszerűségeket vizsgáló tudomány

3 Demográfia fogalmai 2 A népesség, illetve népesedés tanulmányozása igen jelentős múltra tekint vissza. Az első ilyen törekvés - amelyről tudunk - a mintegy 4000 évvel ezelőtti kínai népesség-összeírás volt. De hasonló összeírásokról tudunk időszámításunk kezdete előtt Egyiptomban, Indiában, Izraelben és a görögöknél is. Rómában rendszeresen ötévente tartottak cenzusokat, - (a mai népszámlálás elődjét). A demográfia tehát ókori gyökerekre tekinthet vissza. A mai értelemben vett demográfiáról a XVII. század óta - főleg Graunt ( ) munkásságától - beszélhetünk

4 Demográfia fogalmai 3 A demográfiai elemzések, kutatások forrásai lehetnek elsődlegesek, azaz demográfiai - ill. népesedésstatisztikai - célból gyűjtött adatok . A népesedésstatisztika elsődleges forrásai közé a népszámlálást, a népesedésstatisztikai célú egyéb, mintavételes felvételeket, a népmozgalmi adatfelvételeket, a rendszeres vándormozgalmi adatgyűjtéseket sorolhatjuk Közvetett vagy másodlagos, azaz nem demográfiai célból gyűjtött, de erre a célra felhasználható, más statisztikák, egyéb adatok, információk A másodlagos forrás sokféle lehet, - esettanulmányok, monográfiák, nem közvetlenül népesedésstatisztikai célból végzett adatgyűjtések eredményei, vagy a határtudományok területéről származó vizsgálatok, publikációk adatai, megállapításai.

5 Demográfia fogalmai 4 A legfontosabb állapotfelvétel a népszámlálás, amely egy adott időpontban a népesség számát, állapotát, struktúráját rögzíti. Ugyancsak a népesség állapotát rögzítik egy adott időpontban a mikrocenzusok, azonban nem teljes körűek, csak a népesség egy meghatározott részére terjednek ki. Az állapotfelvételek azonban nem alkalmasak egyes népmozgalmi jelenségek folyamatos figyelemmel kísérésére, ezért a statisztikai hivatalok (ill. más szervek) rendszeres népmozgalmi adatgyűjtést végeznek, amelynek keretében egyes népmozgalmi eseményeket (házasság-kötések, születések, halálozások) és a vándormozgalmat figyelik meg

6 Népszámlálás A népszámlálás olyan - rendszeresen sorra kerülő - statisztikai megfigyelés, amelynek során egy ország területén élő népesség minden egyedére kiterjedő, egyidejű demográfiai, gazdasági, szociális adatokat gyűjtenek és értékelnek A népszámlálás legfontosabb jellemzői tehát: - a teljeskörűség, - egyidejűség, - rendszeresség, - egyéni jelleg - területi-meghatározás

7 Népmozgalmi statisztika
A népmozgalmi statisztika a népesedési folyamatokra vonatkozó alapadatokat szolgáltatja. Hosszú múltra tekinthet vissza, - általánossá viszont a XVI.-XVII. századtól kezd válni A keresztelések, és születések, a házasságkötések, és a temetések, halálozások nyilvántartását kezdetben az egyházi hatóságok végezték 1563-ban a tridenti zsinat kötelezővé tette a katolikus egyházkerületek részére a születések és házasságok nyilvántartásának vezetést, az 1600-as években pedig a halálozás nyilvántartását is. Később a polgári állam kialakulásával az anyakönyvek vezetését az állami hatóságok vették át Magyarországon a kötelező állami anyakönyvelést 1895-ben vezették be.

8 Népességfogalmak Több népességfogalom megkülönböztethető
Jelenlevő népesség Jogi (de jure) népesség Nemzetközi konvencionális népesség Állandó népesség Lakónépesség Magyarországon a II. József-féle évi összeírás volt az első modern népszámlálás. A magyart hivatalos statisztikai szolgálat 1867-ben történt megalapítása után 1869-ben tartották az első hivatalos magyar népszámlálást Keleti Károly tervei alapján. Azóta a népszámlálások általában 10 évenként követik egymást

9 A világ népességének történeti alakulása

10 A népesség szám alakulása a fejlett és a fejlődő világban

11 A világ 10 legnépesebb országa

12 Magyarország népessége és termékenysége

13 A népesség nem és életkor szerint
A férfi-nő arányt befolyásoló tényezők – a születési és a halálozási arány nemek szerinti különbsége, valamint a háborúk és a kivándorlás nemekre való különböző hatása 1000 fér-fira jutó nő Mo-n

14 Magyarország korfája 1999 január 1-én (ezer fő)

15

16 Termékenység 1 Élveszületési arányszám (natalitás), az évi élve-születések számát a lakosság évközepi számához viszonyítja. Általában 1000 főre vetítve fejezik ki.

17 Termékenység 2 az általános termékenységi arányszám, ami a születések számát a szülőképes korú női népességhez viszonyítja. (1000 nőre vetítve szokták kifejezni. Egy adott év korspecifikus élveszületési arányszámainak összegéből képezhető a teljes termékenységi arányszám, (1000 nőre vagy 1 nőre adják meg) Ez az egyik leggyakrabban használt termékenységi mutató.

18

19 Termékenység 3

20 Élveszületések száma Magyarországon

21

22 Házasság, házasság megszűnése
Nyers házasságkötési arányszám, - az 1000 főre jutó házasságkötés szám. A teljes házasságkötési arányszám az 1000 férfira (nőre) jutó házasságkötések száma. Nőknél 50, férfiaknál 60 éves korig.

23

24 Válások

25

26 Halálozás, halandóság születés előtti (praenatális) halálozás
élveszületés utáni (postnatális) halálozás neonatális halálozás (élveszületést követő első 27 napban) postneonatális halálozás (28 nap és az 1 éves kor között) nyers, vagy általános halálozási arány – elhaltak a népesség arányában Születéskor várható élettartam

27 Születéskor várható élettartam

28

29

30

31 Vándorlás A belső vándorlás - állandó jellegű, - ideiglenes vándorlás
- inga-vándorlás,

32 Kivándorlás – vándorlási egyenleg Magyarországon

33

34

35

36 Ki/beván-dorlás – az EU-ban

37 A világról még egyszer

38

39 A cigányságról

40 De ki is a cigány?

41

42

43

44

45 Oktatás és demográfia

46 A népesség előreszámítása során alkalmazott hipotézisek
Közepes változat a teljes termékenység 2020-ig 1,6-ra nő, majd ezen a szinten stagnál a születéskor várható élettartam 2050-ben férfiaknál: 75,5 év, nőknél: 82,5 év a vándorlási egyenleg mindvégig évi 14 ezer fő

47 Az iskolázási szempontból fontos korcsoportok létszámának alakulása 2055-ig

48 Az egyes korcsoportok létszámalakulását a 2000
Az egyes korcsoportok létszámalakulását a évi bázishoz viszonyítva és a 18 évesek

49 Az egyes korcsoportok létszámalakulását a 2000
Az egyes korcsoportok létszámalakulását a évi bázishoz viszonyítva és évesek

50 Gazdaság és demográfia

51 Gazdasági aktivitás gazdaságilag aktív akik munkát végeznek a gazdasági javak és szolgáltatások területén, egy meghatározott időszak alatt. Egy rövid megfigyelési időszak (az ILO ajánlása szerint egy hét) alatt akár egy órát is dolgozott, Egy hosszabb megfigyelési időszak (általában egy év) alatt a rendelkezésre álló idő bizonyos részét (a javaslat szerint több mint egy harmadát) munkával töltötte, Munkanélküliek (nem foglalkoztatottak), akik a megfigyelési időszakban "nem voltak állásban és egy órát sem dolgoztak, de "jelenleg munkára igénybe vehetők", azaz készek voltak fizetett alkalmazásban vagy önállóként dolgozni a megfigyelési időszakban, továbbá akik "munkát kerestek",

52 A 15-64 éves férfiak és nők gazdasági aktivitása az OECD országokban 1950-98

53 A különböző női korcsoportok gazdasági aktivitása az OECD országokban 1950-1998

54 A különböző férfi korcsoportok gazdasági aktivitása az OECD országokban 1950-1998

55 A 15-64 éves férfiak és nők gazdasági aktivitása posztszocialista országokban 1950-1998

56 A 15-64 éves férfiak és nők gazdasági aktivitása Magyarországon 1950-2000

57 A nők gazda-sági akti-vitása 1910-1994

58 A férfiak gaz-dasági akti-vitá-sa 1910-1994

59 A cigány lakosság foglalkoztatási jellemzői Magyarországon a 90-es évek közepén

60 A magyar népesség iskolázttsága

61 Demográfiai elméletek
A népszaporodás alakulásának biológiai elméletei (Malthus, Doubleday, Boserup, Pearl) A demográfiai átmenet elmélete (Notestein,) Közgazdaságtudomány és a népesedéselméletek (Cannan, Sauvy, Pressat, Easterlin, Liebenstein, Caldwel, Becker) Szociológiai elméletek (Dumont, Banks)

62 Demográfiai elméletek - a demográfiai átmenet elmélete
Az első szakasz – agrártársadalmak, magas termékenység okai a gyermek gazdasági érték, s egyben az asszonyi élet beteljesedése. A második szakasz – urbanizáció kezdete a halandóság a közegészségügy némi jvulása nyomán jelentősen csökken, de a termékenység változatlan szintű, - így népességrobbanás. A harmadik szakasz – technológiai forradalom nyomán a halandóság tovább csökken, a termékenységi szint süllyed, mert a gyermek gazdasági teher, s a minőség válik fontossá – a népesség növekedés lassul. Az utolsó, negyedik szakasz jellemzője, hogy a halandóság és a termékenység is alacsony szinten állandósul.

63 Demográfiai elméletek - a demográfiai átmenet elmélete

64 A termékenység alakulásának ciklusos változásiról szóló elmélet – a hullámzás elmélet. (Easterlin)
A családok gyermekvállalása racionális megfontolás A gyermekekre, s javakra, szolgáltatásokra vonatkozó preferenciák fiatalkorban, a szülői házban alakulnak ki. amikor kisebb kohorszok kerülnek munkaképes korba, növekszik a munkaerő iránti kereslet, magasabbak a jövedelmek,  magasabb lesz a termékenység, hisz kedvező helyzet a gyermekvállalásra. Amikor népes korosztályoknál nagy a munkaerő-kínálat, (relatíve) alacsonyabbak a jövedelmek, csökken a termékenység

65 A új háztartás-gazdaságtan megközelítése (Becker)
a gyermekvállalás a család racionális döntéseinek sorozata ezt a gyermekekkel kapcsolatos kiadások nagysága és a családi jövedelem befolyásol a szülők gyermek utáni vágya "mennyiségi" és "minőségi". a gyermekek "minősége" a rájuk költött kiadások következménye, a szülő korlátozza gyermekei számát annak érdekében, hogy jobban iskoláztathassa őket. A gyermek utáni vágy összefügg a tartós fogyasztási cikkek utáni kereslettel, - a bérből és fizetésből élők ha autót, lakást, vagy más tartós fogyasztási cikket akarnak vásárolni, akkor mérsékelniük kell gyermekeik számát

66 Népesedéspolitika Lehet: Direkt Indirekt vagy Restriktív expanzív
az állam, vagy valamilyen emberi közösség törekvése a népesedési folyamatok és struktúrák valamely célkitűzés szerint megváltoztatására. Lehet: Direkt Indirekt vagy Restriktív expanzív minőségi