Tájfajták jelentősége Fülöp Tihamér – biológus –Szatmárnémeti.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Globalizáció Globalizáció:
Advertisements

A konfliktusok és kezelésük
Lehetnek számunkra hasznosak a mikrobák?
A világ mezőgazdálkodási irányzatai Előadó: Dr. Megyes Attila DE-ATC Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék Földműveléstani és Területfejlesztési.
Globális probléma Hatása minden kontinensre kiterjed
Globalizáció társadalmi összefüggései - kulturális globalizáció
MEGŐRIZHETŐEK-E ELTŰNŐ FÉLBEN LÉVŐ TÁJFAJTÁK FALUSI KERTEKBEN?
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Nemzetközi körkép az Élelmiszer Önrendelkezésről
A szakmai program megvalósítását a „Pannon búza fajták és fajtajelöltek nemesítése, termesztési és élelmiszeripari feldolgozási rendszerének fejlesztése.
A Föld mezőgazdasága.
A Magyar Természetvédők Szövetsége az Éghajlatváltozási Stratégiáról Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége Föld Barátai Európa.
II. TERMÉSZETI ÉS TÁJI JELLEMZŐK
Negyedik előadás Március 11
Bedő Zoltán MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár
Környezetértékelési módszerek
A környezetvédelem története és alapfogalmai
Természeti erőforrások védelme
Erdővagyon-gazdálkodási Intézet Erdészeti politikai és Ökonómiai Tanszék ERDŐVAGYON-GAZDÁLKODÁS Mészáros Károly egyetemi tanár.
Helyi szintű környezeti és társadalmi kihívások a globális folyamatok tükrében Múlt és jelen, a kilábalás lehetőségei Leidinger Dániel, tanácsadó Aquaprofit.
Versengő tézisek a fenntartható fejlődésről: a piaci és az alternatív gazdasági modell Boda Zsolt MTA PTI, BCE, Védegylet.
Ökológia Fogalma:Az élőlényeknek a környezetükhöz való viszonyát vizsgáló tudomány. Vizsgálatának tárgya: Az ökoszisztéma, az élőhely ( biotóp) és azt.
Az agrárium lehetőségei 21. században Lehetséges irányok.
Az alternatív energia felhasználása
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola
AZ ÁTALAKULÓ ÉLELMISZER-GAZDASÁG FŐBB TERÜLETI, TÁRSADALMI, KÖRNYEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEI Prof. Dr. Villányi László Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi.
A konfliktusok és elhárításuk
SZIE Gödöllő GTK Agrár- és Regionális Gazdaságtani Intézet
EU KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A CSATLAKOZÁS MAGYAR VONATKOZÁSAI Dr. Fogarassy Csaba
Intézményi CO 2 menedzsment – Magyarország lehetőségei az emisszió kereskedelemben avagy a Karbon-hitelezés megvalósításának lehetősége a CO 2 csökkentést.
Dr. Varga Csaba – Piskolczi Miklós
Génmanipulált növények biztonsága Smeller Margit
Takács Géza elnök Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Gyermely, február 14.
Biotikus környezeti tényezők
Globális problémák.
Jordán László növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettes
Környezetileg káros támogatások a mezőgazdaságban
Mérnökökológia Musa Ildikó BME VKKT.
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolata a fenntartható fejlődés érdekében Kaposvár 2009 április 28. Sándor István Földművelésügyi és Vidékfejlesztési.
TANÁR KIS EMESE. A mezei növények termesztése A növénytermesztés a mezőgazdaság egyik ága,amellyel az ember ősi idők óta foglalkozik.
Az emberi rombolás jelei 3. A fajok kihalása január 22, Szolnok Gadó György Pál.
Ökológiai fenntarthatóság – veszélyek és kiutak
C.E.P.M. - Bruxelles, 12 janvier 2005 C.E.P.M. - Bruxelles, 12 janvier 2005 A GM növények termelésének helyzete a világon és az EU-ban...
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Az egészségesség, mint fejlesztési irány lehetőségei - Hogyan fejlesztenek a hazai élelmiszeripari KKV-k? Dr. Polereczki Zsolt Kaposvári Egyetem – GTK,
1. BEVEZETÉS. EMBER,ENERGIA, KÖRNYEZET
A mezőgazdasági növények sokfélesége a közvetlen értékesítésben Valorisation de la biodiversité cultivée dans les circuits courts Kiss Csilla, Védegylet.
„Ajak a jövő települése” a munka tükrében
Kulturális örökség és a fenntartható jövő egyik modellje
A MEZŐGAZDASÁG FÖLDRAJZA
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Fenntartható tápanyag-gazdálkodás –energianövények
Az IKR zrt által forgalmazott II
Biokiskert méreg nélkül. Mit érdemes termelni? Általában megbízható: gabonafélék, hagyma, káposzta, burgonya, brokkoli, padlizsán, spenót, póréhagyma,
Növények tanításának módszertana. A növények tanításának algoritmusa 1. 1.Név – Magyar tudományos – Magyar szinonim nevek – Latin név (ha érdekes) Pl.
Az elsivatagosodás.
Magyarország újjáépítése
ÜLTETVÉNYSZERŰ FATERMESZTÉS (tantárgyi bemutató előadás)
Talajok konkrét természetvédelme
Az éhezés.
Megújuló energia a megújuló borsodi ártéren
A magyar és az osztrák szaktanácsadási rendszer összehasonlító vizsgálata a gazdálkodók körében végzett kérdőíves felmérés által VÉR ANDRÁS - CSER.
ASPERGILLUS FLAVUS ÉS FUSARIUM SPP. ELŐFORDULÁSA HAZAI KERESKEDELMI FORGALOMBAN KAPHATÓ FŰSZERPAPRIKA MINTÁKBAN Készítette: Lehotkai Péter
Seregi J., Zsarnóczay G., Kovács Á., Holló G., Matiuti M.
Tájfajták jelentősége a XXI. században Fülöp Tihamér – biológus/ falugazdász –Szatmárnémeti.
A szolgáltatási szféra és az infrastruktúra
Globalizáció.
A mezőgazdasági termelés
Előadás másolata:

Tájfajták jelentősége Fülöp Tihamér – biológus –Szatmárnémeti

Jelenkor növénytermesztése folyamatos emberiség növekedés milliárd várható természetes élőhelyek csökkenése az eltartó kapacitás növelésének érdekében mennyiségi növekedésért folytatott versenyben lemarad minden, ami nem illeszthető be a jól programozható ipari technológiába

Jelen kór növénytermesztése fő szempontok a betakaríthatóság, szállíthatóság, tárolhatóság, feldolgozhatóság, homogenitás (szín, forma és méret) jelenlegi megtermelt növények élelmiszerminőségének rendszeréből hiányzik az íz, az illat, az esztétikum és ezek harmóniája a felhalmozódott vegyszerek megszabott értékhez kötöttek

Mit nevezünk modern fajtának? jelenleg a kereskedelemben forgalomban levő fajták többségét egyöntetű homogén főként égövekre szelektáltak korszerű nemesítési eljárásokkal állítják elő (pl.: keresztezés, hibridizáció, GMO stb.)

Mit nevezünk modern fajtának? elismerésük törvényben szabályozott jelenlegi iparszerű növénytermesztés igényeihez lettek kialakítva kevésbé alkalmasak vegyszermentes önellátó gazdálkodásra a növényekről gyűjtött mag újra nem vethető(hibrid, rossz csírázóképesség, eltérő hozam, időbeni leromlás)

Mit nevezünk tájfajtának? tájfajtának nevezzük azt az ősi típusú fajtát, mely a modern fajtáktól eltérő a mai fogalmakkal inkább fajtakeverékként értelmezhető. az adott táj biotikus és abiotikus tényezőihez alkalmazkodtak

Mit nevezünk tájfajtának? szebb egyedekről szedett vetőmag továbbvitelével kerültek a termesztésbe az adott helyen stabilitásra törekednek egy adott tájegységben elterjedt a helyi emberek ismerik és kötődnek hozzájuk alkalmasak vegyszermentes önellátó gazdálkodásra minden évben újra vethető( alacsonyabb de megbízható hozam)

Tájfajták jelentősége a modern fajták létrejöttében minden jelenlegi kereskedelemben forgalmazott növényfaj a helyi/régi/tájfajtákból jött létre(Magyaro. 50%) a földön jelenleg kb.(ENSZ-FAO) 7000 ehető növényfaj 30 növényfaj közélelmezés globálisan 3 növényfaj adja a 60%-át(kukorica,búza,rizs )

Tájfajták jelentősége a modern fajták létrejöttében

Magyar búza példája búza minden tájegység rendelkezett saját fajtával(pl. Székács, Bánkúti stb.) szakszerű nemesítés 1864-ben Mokry Sámuel evangélikus lelkész számos világhírű bőtermő rezisztens fajta magas szár (több használatú) 1960-as évekig voltak használatban

Magyar búza példája

60’ évektől megváltozik a mezőgazdaság rosszul reagálnak a műtrágyára még magasabb lett a száruk eldől nehezen betakarítható géppel a nagyüzemi termelésre nemesített külföldi fajták szinte teljesen kiszorítják

Magyar búza példája

Miért tűnnek el a tájfajták? kevésbé alkalmas az intenzív művelésre rosszul reagálnak a műtrágyára kevésbé piacképes a külső: standardizált méret, forma, szín(Distinctness, Uniformity, Stability-vizsgálat) kisebb átlagterméshozam (de stabil) társadalmi igények megváltozása

Miért tűnnek el a tájfajták? falú közösségek felbomlása a vetőmag megfogásának időtartama a modern fajták egyszerűbb beszerzése a kiskerti művelés visszaszorulása az idősebb gazdálkodó generáció eltűnése nem kapható a vetőmag a boltokban(törvényes szabályozás, vetőmag cég lobby)

Tájfajták jelentősége magas genetikai diverzitás: -gyors adaptációs képesség -magas ellenálló képesség magas esztétikai, bel-tartalmi és kulináris érték

Tájfajták jelentősége az adott tájhoz és művelési formához való alkalmazkodás extenzív termelésre kiváló egyedei szabadon termékenyülhetnek egymással (szabadelvirágzású fajták) gazda saját maga tarthatja fenn a fajtáit (pozitív szelekció)

Hol találhatunk tájfajtákat napjainkban? Már a helyi fajták és tájfajták 75 % eltűnt Kiskertekben idősebb gazdáknál Génbankokban Civil szervezeteknél Alternatív gazdálkodást (pl.: vegyszermentes-, ökológiai-, biogazdálkodást stb.) gyakorló személyeknél

Miért fontos megmentenünk a tájfajtáinkat? 1.Egészséges táplálék forrás jelentenek( 70% emberiség rosszminőségű táplálék) 2.Kiutat jelent egy estleges globális természeti és gazdasági katasztrófa esetén (Pl. Spitzbergák Nemzetközi Magbunker fajta- ICARDA Szíria fajta) 3. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGÜNK RÉSZE

Köszönöm a figyelmet