A világ mezőgazdálkodási irányzatai Előadó: Dr. Megyes Attila DE-ATC Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék Földműveléstani és Területfejlesztési.

Az előadások a következő témára: "A világ mezőgazdálkodási irányzatai Előadó: Dr. Megyes Attila DE-ATC Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék Földműveléstani és Területfejlesztési."— Előadás másolata:

1 A világ mezőgazdálkodási irányzatai Előadó: Dr. Megyes Attila DE-ATC Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék

2 Mezőgazdálkodási irányzatok Hagyományos/“iparszerű”: n n terméktömeg n n termésátlag n n jövedelemFenntartható/alkalmazkodó: n társadalmi-ökológiai-ökonómiai-technikai összhang optimalizálása n agroökológiai feltételek stabilitása n termékek minősége, jövedelem

3 Hagyományos gazdálkodás n ipar logikája, mint vezérideál n koncentráció, centralizáció (hatékonyságnövelés) n túl nagy mg. üzemek, táblák, állattartó telepek n a tér, a természeti környezet átalakítása n a gazdálkodás függetlenítése a környezettől n Természeti erőforrások helyettesítése mesterségesekkel (műtr., növényvédőszer, gépi munka stb.) n kényszerű ráfordítás növelés (mesterséges energia bevitele)  környezet degradálódása, önmagát gerjesztő folyamat

4 Hagyományos gazdálkodás Eredményei: n termésnövekedés n relatív csökkenő termésingadozás n kezdeti anyagi gyarapodás

5 Hagyományos gazdálkodás Problémák: 1. Közvetett, a termelési alapokat romboló jelenségek 2. Közgazdasági, piaci és társadalmi jelen- ségek 3. Az emberi létfeltételek közvetlen veszélyez- tetettsége

6 1. Közvetett jelenségek n Fizikai degradáció: talajszerkezet romlása, porosodás, tömörödés, vízháztartás szélsőségessé válása (vizenyősödés, láposodás, szikesedés  sivatagosodás, talajvízszintsüllyedés) n Kémiai degradáció: savanyodás (ésszerűtlen műtrágyázás, légköri svas üledék n Biológiai degradáció: A termőtalaj pusztulása, szervesanyag-tartalom, biológiai élet csökkenése, gyomosodás, rezisztencia, fajspektrum beszükülése n biodiverzitás csökkenése, genetikai alapok beszűkülése n a mg. területek és termékek ipari szennyezése

7 2. Közgazdasági, piaci és társadalmi jelenségek n Társadalmi költségek növekedése n erős függőség az energetikai piactól  agrárolló erőteljes nyílása n nagy kereskedelmi blokkok, védővámokra alapozó nemzetgazdaság n tömegáruk iránti kereslet csökkenése n társadalmi előítéletek az élelmiszerek minőségével szemben n növekvő társadalmi érzékenység a környezet iránt n etikai érzékenység a GMO termékekkel szemben

8 3. Emberi létfeltételek közvetlen veszélyeztetettsége n Élővizek, rétegvíz, talajvíz, ivóvízbázisok elszennyeződése n szermaradványok feldúsulása, metabolitok kiszámíthatatlansága n élelmiszerek beltartalmának felhígulása ï humán egészségkárosodás n természetes biotópok veszélyeztetettsége n tájképi elszegényedés, ingerszegény környezet, az ember belső és külső környezetének erős lepusztulása, szellemi és lelki “elsivatagosodás”

9 Fenntartható, értékörző mezőgazdaság n Kanadai Mg. Minisztérium n USA Kongresszusa n FAO/HOLLANDIA Konferencia

10 Fenntartható mezőgazdaság n Termőföld mint kitüntetett természeti erőforrás (feltételesen megújuló erőforrás) n Egymást követő generációk közti egyenlőség n A társadalmi és környezeti kockázat csökkentése n Gazdaságosság, termelékenység fenntartása n Az életminőség javítása

11 n Térfunkciók harmóniájára törekvő földhasználat, térszerkezet n Emberléptékűség: üzem-, táblaméret, táj, esztétika n Körfolyamatokra épülő ökoszisztémák n Táji, termőhelyi alkalmazkodás n Állateltartó képesség- állatlétszám harmonizációja Fenntartható mezőgazdaság

12 n Környezetminőség, tájjeleg, biodiverzitás megőrzése a mezőgazdasági területeken: –kultúrfaj-diverzitás –természetes fajok diverzitása –genetikai diverzitás –földhasználati diverzitás –művelési (üzemi méret, gazd. rendszer) diverzitás

13 A korszerű agrár-környezetvédelem teendői n A termőhelyi adottságok és a termeszteni kívánt növények termőhely igényeinek eddiginél sokkal jobb összehangolása n Jobb területi koordináció: az adott termőhelyi viszonyoknak megfelelő művelési ág és vetésszerkezet n A termeszteni kívánt növény alakítása az adott termőhelyi viszonyokhoz (tájfajták nemesítése) n Termőhelyi adottságok megváltoztatása az adott növény (fajta) termőhelyi igényeinek megfelelően (agrotechnika, melioráció) n A természeti viszonyokhoz igazodó, megfelelően homogén, megfelelő méretű és alakú mezőgazdasági táblák kialakítása, megfelelő infrastruktúrával (út, fasor, vízelvezető árkok, stb.)

14 A korszerű agrár-környezetvédelem teendői n A termesztési folyamat során keletkező szervesanyagok (növényi tarló és gyökérmaradványok, legelő állat ürüléke és vizelete, káros anyagokat nem tartalmazó hulladékok, stb.) minél szélesebb visszacsatolása a természetes anyagforgalom körfolyamatába n A talaj felszínére jutó víz talajba szivárgásának és talajban történő hasznos tározásának elősegítése (vetésszerkezet, vetésforgó, talajművelés, mélylazítás) n A növény igényéhez, tápanyag-felvételi dinamikájához és a termőhelyi adottságokhoz (időjárás, talajviszonyok) igazodó ésszerű és takarékos műtrágya-használat egyrészt a gazdaságosság, másrészt a környezeti mellékhatások kiküszöbölése, vízkészleteink tápanyag-terhelésének megelőzése érdekében