Magyarország újjáépítése

Az előadások a következő témára: "Magyarország újjáépítése"— Előadás másolata:

1 Magyarország újjáépítése
Az újjáéledő ország Magyarország újjáépítése

2

3 Az újjáépítés megindulása
1711 után megindulhatott a felzárkózás Eu-hoz » Az ország részei eltérő szinten voltak: egykori királyi Mo. → legfejlettebb egykori török hódoltság → legelmaradottabb Erdély → köztes helyzet (lassúbb fejlődés) » a mezőgazdaság volt a gazdaság központja » az ország helyzetét a mez.gazd. viszonyai határozták meg

4 Magyarország mezőgazdasága a XVIII. sz-ban

5 A mezőgazdaság változásai XVIII. sz.
A nagybirtokokon megerősödik a majorsági gazdálkodás (Ny-Mo → új mgazd-i eljárások meghonosítása) Istállózó állattartás Új, nemesített állatfajták (merinói juh, új sz.marha) Vetésforgó Kapásnövények (burgonya, kukorica, dohány) Szőlőtermesztés a nagybirtokokon (szőlődézsma) Hatása: » megindul a gazdasági felzárkózás » népesség és termelés növekedése

6 Az ipar helyzete XVIII. sz. első fele: a fejlődés egyedüli helye a nagybirtok 1754 vámrendelet » kettős vámhatár (merkantilizmus) hatásai → birodalmi munkamegosztás A védővámok megvédték a magyar gazdaságot a külföldi áruk versenyétől A belső vámhatár erősítette a magyar különállást, de Kiszolgáltatta a gazdaságot a birodalmi érdekeknek A magyar ipari fejlődést sokáig visszavetette Fő indoka a nemesi adómentesség volt » XVIII. sz. a magyar ipar céhes keretek között működik » a parasztság önellátó gazdálkodást folytatott

7 Kettős vámhatár 1754

8 A manufaktúraalapítás tényezői Magyarországon

9 A bányászat A XVIII. sz. gazdaságában kiemelt szerepet tölt be
Modern (tőkés) vállalkozások jönnek létre Új nyugati szintű technológiák csak itt (gépek) Selmecbánya (1735) állami bányatisztképző intézet (útépítések, hidak építése, mocsarak lecsapolása) - arany- és ezüstbányászat (Felvidék, Erdély) - sóbányászat (Máramaros, Erdély) - réz majd vasércbányászat (Szepesség)

10 Magyarország ipara a XVIII. sz-ban

11 Kereskedelem és közlekedés
1. Közvetlen belső kereskedelem » vásárok 2. Távolsági kereskedelem » (örmények, görögök, szerbek → zsidóság) kivitel: nyersanyag » mezőgazdasági termékek (élő állat, gyapjú, bor, gabona, dohány) behozatal: késztermékek » ipari termékek » a magyar külkereskedelmi mérleg pozitív A XVIII. sz. a nagy csatornaépítések kora Európában → mocsarak lecsapolása, vízi-távolsági ker. (Duna) A szárazföldi kereskedelem korlátozott (szekér)

12

13 Magyarország külkereskedelme a XVIII. század közepén