A Zala megyei foglalkoztatási stratégia Aktualizálása Remete Zsuzsa Projektvezető Hétfa Elemző Központ

Foglalkoztatási stratégia A foglalkoztatási stratégia és akcióterv célja, hogy keretet adjon Zala megye foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési célú törekvéseinek összehangolásához, iránymutatásul szolgáljon a térségi szereplők, különösen pedig a létrejövő foglalkoztatási paktum tevékenységéhez, hozzájáruljon a megyei foglalkoztatási színvonal növeléséhez a helyi lakosság jólétének növelése érdekében. Munkaadói igényekre reagál Részletes helyzetelemzésen alapul Figyelembe veszi a területi különbségeket Széleskörű részvétel mellett kerül kidolgozásra Illeszkedik az országos és helyi fejlesztési célokhoz Reálisan megvalósítható Alapelvek

stratégia értékelésének, felülvizsgálatának menete Helyzetelemző statisztikai adatok és következtetések átgondolása 5 szakértői interjú 1 csoportos beszélgetés Munkaerőpiaci igényfelmérés éves megújítása: Munkaadói igényfelmérés újrafelvétele (72 válaszadó) Álláskeresői igényfelmérés újrafelvétele (58 válaszadó)

stratégia értékelési folyamat

Helyzetelemzés: Munkaerőpiaci jellegzetességek Gazdaságszerkezet – iparágak helyzete Aprófalvas település- szerkezet és elöregedés Közlekedés Alacsony és csökkenő munkanélküliség Inaktivitás szintjében bekövetkezett jelentős csökkenés Forrás: KSH

Álláskeresők száma és összetétele Forrás: NFSZ

Helyzetelemzés: Munkaerőpiaci Kihívások Bérszínvonal Beruházási hajlandóság Elvándorlás Közfoglalkoztatás Szezonalitás Hiányszakmák, szakmunkásképzés kihívásai Gyermekelhelyezés Forrás: NFSZ Forrás: KSH

Munkaadói igényfelmérés ismételt lekérdezésének fő eredményei Alapadatok: 72 kitöltő, minden járásból min. 8 érvényes kérdőív A válaszadók összetétele jól mintázza a megye gazdasági szerkezetét Üzleti környezetre vonatkozó várakozások bizakodók Munkaerő mennyiségi és minőségi rendelkezésre állása kihívást jelent 2017-ben a kérdésre válaszadók 75%-a tervez foglalkoztatás bővítést, 80% pedig foglalkoztatna hátrányos helyzetűeket Kiemelten fontosnak tartják a munkaadók a szakmunkásképzéseket, a válaszadók több, mint 2/3-a részt venne duális képzésekben

Munkaerőpiaci várakozások Járás Statisztikai állományi létszám, fő Várható változás, % 2017. I. félév végén 2017. III. n.év végén várható 2018. I. félév végén várható 2017. III. n.év végéig 2018. I. félév végéig Keszthely 2 082 2 109 2 122 1,3 1,9 Lenti 2 430 2 440 2 427 0,4 -0,1 Nagykanizsa 10 704 10 932 11 176 2,1 4,4 Zalaegerszeg 17 440 17 994 18 032 3,2 3,4 Zalaszentgrót 1 550 1 536 1 599 -0,9 Letenye 1 597 1 645 1 662 3,0 4,1 Zala megye 35 803 36 656 37 018 2,4 Magyarország   1,2 2,5 Forrás: 2017. III. Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási felmérés, Zala megyei Kormányhivatal

Álláskeresői igényfelmérés legfontosabb eredményei Alapadatok: 58 kitöltő, minden járásból min. 8 érvényes kérdőív, Első sorban hátrányos helyzetű álláskeresők lekérdezése Munkanélküliség fő oka: az alacsony bérek (34%) és a lakhelyen elérhető munkalehetőségek hiánya (26%) Válaszadók 72%-a hajlandó lenne tanulni, 40% nevezett meg valamilyen feltételt. A válaszadók ötöde nem lenne hajlandó utazni a munkahelyért. Az átlagos bérelvárások a megyei átlagbérnek megfelelők

Stratégia Célrendszer Az Európa 2020 Stratégia foglalkoztatási célkitűzéseinek megvalósítása Munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés támogatása Zala Megyében Zala megye népességmegtartó erejének növelése (kiemelten vidéki térségek) Az előző és a jelenlegi uniós ciklusban megvalósult fejlesztések támogatása Átfogó célok A megye munkaerő-tartalékainak mozgósítása Fenntartható gazdasági növekedést elősegítő, a megye ágazati adottságait támogató rugalmas képzési rendszer Gazdaság bővüléséhez szükséges minőségi munkaerő-kínálat megteremtése Foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése Kiemelt célok Munkáltatói igényekre alapozott képzési programok Kereslet által meghatározott foglalkoztatási célú fejlesztések Álláskeresők felkészítése és elsődleges munkaerő-piacra juttatása Foglalkoztatási együttműködések hatékony megyei hálózatának kialakítása, működtetése Operatív célok

Legfontosabb eredmények összefoglalása Pozitív folyamatok Kihívást jelentő folyamatok Általános foglalkoztatottsági szint nő Inaktivitás csökken Foglalkoztatásbővítést terveznek a vállalkozások Közmunka jelentősége csökken Munkaerőhiány (szakmunkások esetében) egyre erősebb Elvándorlás továbbra is probléma Fizetések nem zárkóznak a régiós átlaghoz

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!