Nemzetközi magánjog II. 11. Rész A külföldi jog alkalmazásának a mellőzése A közrend

A közrend fogalma 1. A nemzetközi magánjog alapelve, hogy ha a fórum kollíziós szabályai külföldi jog alkalmazását rendelik, akkor a fórumnak alkalmaznia kell a felhívott külföldi jogot. Meghiúsulhat azonban a külföldi jog alkalmazása: A külföldi jog tartalmától független okból (pl. vissza- és továbbutalás) A külföldi jog tartalmától függő okból = ha a külföldi jog tartalma olyan hatást gyakorolna, amely összeegyeztethetetlen a fórum jogrendszerének alapvető értékrendjével, alkotmányos elveivel, azaz a közrenddel.

A közrend fogalma 2. Közrend fogalma: A nemzetközi magánjognak az a jogintézménye, amelynek célja a fórum jogrendszere alapvető értékrendjének védelemben részesítése és ennek érdekében a kollíziós szabály által alkalmazandónak rendelt külföldi jog érvényesülését megakadályozza. Francia jog: ordre public Német jog: öffentliche Ordnung Angol jog: public policy Csak kivételesen alkalmazható eszköz, csak végső esetben vehető igénybe akkor, ha a sérelem nyilvánvaló, konkrét és kirívóan súlyos.

A közrend tartalma A közrend tartalma nem állandó és csak nehezen körülírható olyan általános fogalmakkal, mint alapvető erkölcsi értékek, jó erkölcsök, társadalmi igazságosság – ezek tartalma sem határozott. A legbiztosabb igazodási pontot az alkotmányos rendelkezések jelentik. Az Alkotmány hosszabb időre meghatározza egy társadalom alapvető értékrendjét = elsődleges iránytű a közrend sérelmének mérlegelése során.

A közrend jogintézményének történeti aspektusai 1. Statútumelmélet: a fórum szempontjából hátrányos statútumok megkülönböztetése (statuta odiosa) – ezek a szerződési szabadság korlátait jelentették. Johannes Voet: különbség van megengedett és meg nem engedett szerződési akarat között – a felek megállapodása nem módosíthatja a közjogot és nem sértheti a közérdeket. Code Civil 6. cikk: a felek megállapodása nem ronthatja le a közrendre és a jó erkölcsre vonatkozó törvények hatályát. BELSŐ KÖZREND: a belső jog intézménye – nem a külföldi jog alkalmazásától, hanem a felek ellentétes megállapodásától védte a jogrendszer alapértékeit.

A közrend jogintézményének történeti aspektusai 2. Code Civil 3. cikk (1) bek.: „A rendre és biztonságra vonatkozó törvények mindenkit köteleznek, aki az ország területén tartózkodik.” KÜLSŐ KÖZREND: lois d’ordre public – olyan normák, amiket belföldön mindenkire alkalmazni kell. Ebben a felfogásban a közrend nem a kollíziós kapcsolás alóli kivétel, hanem egy önálló kapcsolóelv volt (egyoldalú kollíziós norma). Savigny: nála a közrend nem kapcsolóelv, hanem kivétel. A Sitz-tan által kijelölt jog nem vonatkozik a szigorúan kényszerítő, pozitív természetű törvényekre (pl. poligámia tilalma, deliktuális jog, zsidók ingatlanszerzési korlátai) – Bizonyos külföldi szabályok nem vehetők figyelembe (pl. rabszolgaság).

A közrend jogintézményének történeti aspektusai 3. Franz Kahn: a pozitív közrendbe tartozó törvények köre nem definiálható általános jelleggel. Fenntartási záradékra van szükség, amit szükség esetén elő lehet venni, ha a felhívott külföldi jog közrendet sértene. Angolszász felfogás: A külföldi szabálynak a belföldi társadalmi-gazdasági életviszonyokra kifejtett tényleges hatását vizsgálja (effektív hatás elmélete). XX. Sz. közepe: az imperatív szabályok megjelenése – ezek nem azonosak a közrenddel, de a céljuk ugyanaz. A belső kapcsolódás követelménye (német elmélet): Az is lényeges, hogy a tényállás kapcsolódása a fórum jogrendszeréhez mennyire szoros.

A közrend jogi szabályozása 1. Kódex 10.§ : „(1) A magyar közrendbe ütközik és ezért mellőzni kell az e törvény értelmében irányadó külföldi jog alkalmazását, ha annak eredménye nyilvánvalóan és súlyosan sértené a magyar jogrendszer alapvető értékeit és alkotmányos elveit. (2) Ha a közrend sérelme másképp nem hárítható el, a külföldi jog mellőzött rendelkezése helyett a magyar jog rendelkezéseit kell alkalmazni.” A közrend sérelme sokszor úgy is elhárítató, hogy egyszerűen nem alkalmazzuk (figyelmen kívül hagyjuk) a külföldi jog szabályát. Ha ez nem lehetséges, a magyar jogot kell alkalmazni.

A közrend jogi szabályozása Közrend az uniós jogban: Kivételes lehetőség a kijelölt jog alkalmazásának a megtagadása, ha az „nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen” a fórum közrendjével. Róma I Rendelet 21. cikk Róma II Rendelet 26. cikk Róma III Rendelet 12. cikk Öröklési Rendelet 35. cikk

Feltétlen alkalmazást kívánó szabályok 1. Imperatív szabályok: pozitív értelemben védik a fórum jogának értékrendjét. Egy részük általános társadalmi közérdeket testesít meg (pl. versenyjog, kulturális javak védelme, környezetvédelmi előírások), mások egy társadalmi csoport (pl. fogyasztók, munkavállalók) érdekeit védik. Pl. a kártalanítás nélküli kisajátítás tilalma, a jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmissége, illetve a fogyasztó peres vagy más jogi úton történő igényérvényesítési lehetőségeit korlátozó szerződés semmissége.

Feltétlen alkalmazást kívánó szabályok 2. A magyar jog feltétlen érvényesülést kívánó (imperatív) szabályait az irányadó jogra tekintet nélkül alkalmazni kell (Kódex 13.§ (1) bekezdés). Más állam jogának feltétlen érvényesülést kívánó szabályait csak akkor vehetők figyelembe, ha azok a tényállással szoros kapcsolatban vannak és annak megítélése szempontjából meghatározó jelentőségűek (Kódex 13.§ (2) bekezdés).

Kisegítő szabályok Általános kitérítő klauzula (8.§): Ha az ügy körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ügy a törvény szerint irányadó jognál lényegesen szorosabban kapcsolódik egy másik joghoz, kivételesen ezt a másik jogot lehet alkalmazni. A bíróság erről köteles az alperesi ellenkérelem bírósághoz érkezésétől számított 30 napon belül dönteni. Ez a szabály nem alkalmazható jogválasztáskor. Általános kisegítő szabály (9.§): Ha a törvény nem tartalmaz szabályt valamely jogviszonyra nézve, a legszorosabb kapcsolat szerinti állam joga alkalmazandó.