A külső- és a középfül anatómiája

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az agykoponya csontjai
Advertisements

nervus glossopharyngeus
„Zaj vagy zene?”. Rezgés vagy lengés Definíció: A rezgés vagy lengés olyan mozgást jelent amely ismétlődik egy egyensúlyi pont körül. A rezgés és lengés.
KIÜRÍTÉS. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A kiürítésre számításba vett útvonalon körforgó, toló, billenő és emelkedő zsalus rendszerű, valamint csak fotocella elven.
2011. évi zárás Készítette: Juhász Ágnes. 1. Zárást megelőző feladatok  Leltározás  Folyószámla egyeztetés (kapcsolt vállalkozásoktól egyenlegkérés)
Érzékszerveink A fül, hallás és helyzetérzékelés.
A zajártalom, mint a leggyakoribb foglalkozási betegség.
Elsőrendű és másodrendű kémiai kötések Hidrogén előállítása A hidrogén tulajdonságai Kölcsönhatások a hidrogénmolekulák között A hidrogénmolekula elektroneloszlása.
Bemutatkozás Fodor Noémi Gépészmérnök – mérnöktanár Környezetirányítási szakértő TAR-ZERT Auditor Minőségirányítási vezető.
EU pályázati programok A szervezet / változások 1.A pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése a projektfejlesztési, pályázati szakaszban.
BEST-INVEST Független Biztosításközvetítő Kft.. Összes biztosítási díjbevétel 2004 (600 Mrd Ft)
EN 1993 Eurocode 3: Acélszerkezetek tervezése
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság
Térkép készítése adataiból
A rehabilitációt segítő támogatások, jogszabályi változások
WE PROVIDE SOLUTIONS.
Kémiai receptorok.
A KINOVEA mozgáselemző rendszer használata
Az Európai Unió közlekedési politikája és a transzeurópai hálózatok
Változó testhőmérsékletű, fejlett , igazi szárazföldi gerinces „hűlő”
A „fény százada”.
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
Hangtan „Zaj vagy zene?”.
Felső végtag.
Ismétlés.
Munka és Energia Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
5. lecke TESTÜNK SZÖVETEI 8. osztály
Pontrendszerek mechanikája
Érzőrendszerek I Dr. Lukáts Ákos
a hegyoldalakat borító erdőket, és csodáltam a természet szépségét,
Humanmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet
Dr. Lukáts Ákos Szaglás és ízérzés Dr. Lukáts Ákos
A HUGYHÓLYAG ÉS AZ URETHRA FEJLŐDÉSE
GÉGE, GLARYNX Dr. Németh Anna 2015.
Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet
Közigazgatási alapvizsga a Probono rendszerben
Készítette: Kovácsné Balla Györgyi
A szájüreg falai, részei, a szájüregi nyálkahártya szerkezete
A garatívek fejlődése Dr. habil. Nagy Nándor Semmelweis Egyetem,
CONTROLLING ÉS TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT DEBRECENI EGYETEM
Térségek, sérvcsatornák az alsó végtagon
CAVUM NASI, SINUS PARANASALES
Könyökízület és a ráható izmok
Organum vestibulocochleare Auris interna, hallórendszer
Mozgástanulás és szabályozás
AVL fák.
1963-ban egy Derinkuyu-i lakos (Kappadókia tartomány, Anatólia közepén, Törökország) egy falat bontott le otthonában és meghökkenve fedezett fel a fal.
Az egészséges nő A HPV-ről és a méhnyakrák megelőzéséről
Merre tovább a középiskola után?
rendellenességei, betegségei
WE PROVIDE SOLUTIONS HS-Panel (SIP panel) házak,
Környezeti Kontrolling
Általános csonttan A végtagok szerkezete
Szegecs és szegecskötés
Vállalati fenntarthatóság
TÁRGYI ESZKÖZÖK ELSZÁMOLÁSA
Anatómiai, Szövet-és Fejlődéstani Intézet
Munkagazdaságtani feladatok
Organum vestibulocochleare Auris externa et media
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 8
Az articulatio temporomandibularis és a rágóizmok
VERSENY és SZOLIDARITÁS a gyógyításban
Binomiális fák elmélete
DÓRA DÁVID Egyetemi tanársegéd
Az agykoponya csontjai
Az ízület. Az ízület szerkezete, összetartó tényezői, az ízületekben lehetséges mozgások.
Érzékszervek.
A törzs csontjai.
A geometriai transzformációk
A légzés.
Előadás másolata:

A külső- és a középfül anatómiája 2016.10.26.. Dr. Csáki Ágnes

A hallás és egyensúlyozás érzékszerve (organum vestibulocochleare) Külső fül (auris externa) - Auricula - fülkagyló - Meatus acusticus externus dobhártya (határ) Tölcsér alakú, csőszerű, átl. 0,6cm Szerepe: a hanghullámok elvezetése a dobhártyáig, amelyek azt rezgésbe hozzák

Közép fül (auris media) - Cavum tympani (hallócsontocskákkal) -Tuba auditiva (Eustach kürt) Szerepe: a dobhártya rezgéseit közvetíti a belsőfül folyadékterei felé Nyomáskiegyenlítés

Belső fül (auris interna) - Labyrinthus osseus és membranaceus A hallás és az egyensúlyozás tulajdonképpeni receptorai

Külsőfül – fülkagyló (auricula) helix tragus anthelix incisura intertragica STB. antitragus lobulus auricularis Régebben apasági vizsgálatokban volt jelentőssége.

Auricula Helix Scapha Fossa triangularis Concha Antihelix Tragus Antitragus Incisura intertragica Lobulus

(lásd denevérek, macskák) Elasztikus rostos porc (cartilago auricularis) Csökevényes izmok (mm. auriculares) (beidegzés: n. VII.) Eredeti feladatuk, hogy a fülkagyló mozgatásával segítsenek a hang forrásának meghatározásában. (lásd denevérek, macskák)

Erek, nyirokerek, idegek Artériák: a. auricul. post. (a. carotis ext.) Rr. aur. ant. (a. temp. superficialis) Nirokelvezetés: N.ly. paroidei spf. Nn. ly. Retroauricularis N.ly. paroidei prof.

A külsőfül somatosensoros beidegzése n. V/3: n. auriculotemporalis n. X: r. auricularis (klinikum!) n. VII: n. auricularis posterior, r. auricularis (klinikum!: Facialis paresis - VZV) n. auricularis magnus (plex. cervicalis)

Külsőfül – külső hallójárat (meatus acusticus externus) 24 mm Rajta porcos- és csontost részt lehet elkülöníteni. Enyhén kanyarodik, de kiegyenesíthető a dobhártya megtekintéséhez (a fülkagylót hátra és felfelé kell húzni). gl. ceruminosa, tragi, gl. sebacea cerumen Meglehetősen gyakran begyullad, főleg kisgyermekkorban. isthmus

Dobhártyavizsgálat, otoscope Isthmus A meatus acusticus externus 9 éves korban éri el teljes hosszát.

Membrana tympani - dobhártya Pars tensa: a hangrezgéseket felfogja Pars flaccida (Schrappnell-membrán): nyomáskiegyenlítő Anulus fibrocartilagineus a sulcus tympanicusban Rétegei: kívül: bőr középső rétegben:lamina propria: stratum radiale, stratum circulare (pars flaccidán hiányzik) belül: nyálkahártya Beidegzés: N. V, VII, IX, X Plica mallearis post., ant. Stria mallearis Umbo A dobhártya kvadránsai Prominentia mallearis (processus lateralis) I elülső felső II elülső alsó III hátsó alsó IV hátsó felső

Prominentia mallearis plica mallearis posterior A dobhártya külső felszíne OTOSCOPOS KÉP Prominentia mallearis (processus lateralis mallei) Stria mallearis Pars flaccida plica mallearis posterior plica mallearis anterior Pars tensa Hallójárat hátsó fala umbo Hallójárat elülső fala UMBÓ STRIA MALLEARIS Fényreflex kúp Elülső-alsó quadráns Hátsó-alsó quadráns

A dobhártya helyzete (FRONTALIS METSZET) Külső hallójárat Dobüreg Jobb dobhártya Bal dobhártya A dobhártya hegyes szöget zár be a külső hallójárat alsó és elülső falával, és tompa szöget a hátsó és felső fallal.

Otitis media Paracentesis: a dobhártya mesterséges átlyukasztása

Dobhártya perforáció

Otitis media- középfülgyulladás Preauricularis tályog Encephalitis Labyrinthitis Meningitis Petrositis Facialis paresis Mastoiditis Peritonsillaris tályog Sinus-Phlebitis (Sinus-Trombosis)

Középfül - Dobüreg (cavum tympani) Téglatest alakú, hat fala van A pyramisban helyezkedik el Antero-posterior átmérője hosszabb mint a medio-lateralis, és a pyramis hossztengelyével párhuzamos 4. Medialis és lateralis fala bedomborodik az üregbe, ezért biconcav lencséhez hasonló 5. Az üreg előre és hátra nyitott

Auris media - középfül - Cavum tympani Dobüreg falai: elülső:paries caroticus hátsó: paries mastoideus külső: paries membranaceus belső paries labyrinthicus felső: paries tegmentalis alsó: paries jugularis Medialis és lateralis fala bedomborodik az üregbe, ezért biconcav lencséhez hasonló

Középfül – hallócsontocskák Üllő (incus) Kalapács (malleus) Kengyel (stapes) Szerepük: megerősítve viszik át a dobhártya rezgéseit a belsőfül folyadékterei felé.

Kalapács – malleus Facies articularis Caput Processus lat. Processus ant. Manubrium

Üllő – incus Corpus Facies articularis Crus longum Crus breve

Kengyel – stapes Caput Crus ant. Crus post. A kengyel talpa az ovális ablakba illeszkedik. Basis

Ossicula auditus – hallócsontok Malleus (kalapács) Caput (1) Collum (3) Manubrium (5) Proc. lat. (4) Proc. ant. (2) Incus (üllő) Corpus (1) Facies articularis (2) Crus breve (3) Crus longum (4) Proc. lenticularis (5) Stapes (kengyel) Caput (2) Crus ant. (3) Crus post. (4) Basis (5)

Hallócsontok izületei Articulatio incudomallearis Articulatio incudostapedia malleus 4 incus 6. stapes 7. 5. Crus breve incudis Caput mallei Collum mallei Ligamentum anterius mallei Manubrium mallei Crus anterius stapedis Crus posterius stapedis Processus lenticularis incudis Caput stapedis Basis stapedis dobhártya

Hallócsontok felfüggesztése a dobüregben Prussak tér Ligamentum anulare stapedis

Hallócsontok működése Emelőként viselkednek, egymáshoz feszes izületekkel kapcsolódnak A mozgás tengelye a fossa incudist és a fissura petrotympanicat köti össze (sagittalis). Amikor a hanghullámok rezgésbe hozzák a dobhártyát, a hallócsontok a felfüggesztési tengely körül befelé mozdulnak el, a stapest benyomják az ovalis ablakba, ez előidézi a perilympha vibrációját. A stapes talpa kisebb, mint a dobhártya, a vibrációs erő meghusszorozódik. A hallócsontok növelik a vibráció erejét, de csökkentik amplitúdóját.

A hallócsontok mozgása

Emelőrendszer. A dobhártya nagyobb amplitúdóval rezeg mint a stapes, viszont az egyenlőtlen felületek miatt az utóbbi által kifejtett nyomás nagyobb. (az erőkarokkal is számolni kell) Folyadékot kell mozgásba hoznia, és ennek nagyobb a tehetetlensége.

Hallócsontocskák in situ Lig. mallei sup. Plica mallearis ant. (Proc. ant. mallei) Plica mallearis post. (Chorda tympani) (Recessus membranae tympanicae ant., post.) Lig. mallei ant. Lig. incudis sup. post. Recessus membr. tymp. sup. (Prussak-tér) (Collum mallei és pars flaccida ill. lig. mallei sup. és lig. mallei lat. között) Crus longum incudis Cholesteatoma M. tensor tympani Manubrium mallei M. stapedius Membrana stapedialis Basis stapedis Lig. anulare stapedis (Otosclerosis)

A dobüreg oldalsó fala belülről Ligamentum mallei superius Crus breve incudis Epitympanum Caput mallei Ligamentum anterius malei Chorda tympani Crus longum incudis Mesotympanum Manubrium mallei Hypotympanum Prussak tér

3 emelet: Epitympanon (Recessus epitympanicus, atticus) - dobhártya felett Aditus ad antrum (Cellulae mastoidei) (caput és collum mallei, incus) Mesotympanon – promontorium és umbo között a legszűkebb Hypotympanon – dobhártya alatt

Epitympanon Incus Caput mallei Chorda tympani operáció! Tuba auditiva

Lateralis fal (paries membranaceus) Manubrium mallei Recessus epitympanicus Anulus fibrocartilagineus chorda tympani Membrana tympanica

Medialis fal (paries labirinthicus) Prominentia canalis semicircularis lateralis fenestra vestibuli Prominentia canalis facialis Semicanalis m. Tensoris tympani Ostium tymp. Tubae auditivae Sinus tympani promontorium Sulcus promontorii n. tympanicus (IX) fenestra cochleae (Membrana tymapany secundaria)

Felső fal (paries tegmentalis) Tegmen tympani ( canalis facialis) n. Petrosus major et minor A tegmen tympani vékony fala könnyen átszakadhat, ilyenkor az agyhártyák benyomulhatnak a dobüregbe.

Elülső fal (paries caroticus) m. Tensor tympani Tuba auditiva Canalis caroticus (aa. Caroticotympanici) Fejlődési rendellenességként az a. carotis interna néha a dobüreben található

Elülső fal Paries caroticus Tuba auditiva Canaliculi caroticotympanici Musclus tensor tympani Tuba auditiva Canaliculi caroticotympanici Paries caroticus

Fülkürt (tuba auditiva) A jobb és a bal előre egymásfelé konvergál A fal hátsó része csontos, elülső része porcos és hártyás A porc medialis ajka idézi elő a torus tubariust A torus nyálkahártyájában nyiroktüsző akkumuláció képezi a tonsilla tubariát Respirációs epithelium béleli, a kinociliumok az epipharynx felé csapkodnak Megnyitásában három izom vesz részt: m. salpingopharyngeus, m. levator és m. tensor veli palatini Funkciója: a dobüreg „szellőztetése”, nyomáskiegyenlítés a dobhártya két oldalán

Tuba auditiva – Eustach-kürt Ostium pharyngeum tubae Ostium tympanicum tubae Pars ossea (Canalis musculotubarius) Pars cartilaginea – Pars membranacea M. tensor veli palatini M. levator veli palatini Funkció: nyomáskiegyenlítés (nyelésnél nyílik a garati ostium) Gyulladások az orrgaratból átterjedhetnek a dobüregre!

Alsó fal (paries jugularis) Canaliculus, nervus tympanicus (fossula petrosa)

Hátsó fal (paries mastoideus) Antrum mastoideum (Cellulae mast.) Fossa incudis Eminentia pyramidalis (m. stapedius) ( canalis facialis) Canaliculus chordae tympani A processus mastoideusba terjedő középfülgyulladás nehezen kezelhető.

Mastoiditis acuta

Hátsó fal (paries mastoideus) canalis facialis

Chorda tympani

Dobüreg elölről

A dobüreg tartalma A hallócsontok és függesztő szalagok Idegek (VII., IX. ágai,szimpatikus rostok) Izmok : M. tensor tympani (V/3) M. stapedius (VII)

Dobüregi izmok működése M. tensor tympani kb. 2 cm hosszú (beidegzés V/3.). Ina derékszögben megtörik a processus cochleariformison és a manubrium malleihez tapad. A kalapácsot befelé húzva előfeszíti, érzékenyíti a dobhártyát. de: túl hangos zajok ellen is véd, ilyenkor erősen megfeszülve korlátozza a dobhártya mozgását. M. stapedius kisebb, mint a m. tensor tympani (beidegzés VII). Ina előre fut az eminentia pyramidalisban és a stapes nyakához tapad. Hátrahúzza a stapest, kibillenti az ovális ablakból, így a stapes kitérését és az oscilláció mértékét redukálja,véd a túl hangos zajok ellen Acusticus reflex hyperacusis Mindkettőnek védő funkciója van, és nincs antagonistája. Mindkét izom reflexesen működik, aktiválódásukhoz idő kell: ágyúlövés ellen nem védenek. Elsősorban a mélyebb hangokat szűrik ki, így javítva a jel/zaj arányát.

A dobüreg idegei n. stapedius n. tympanicus r. auricularis n. X. n. petrosus major VII IX n. auricularis post. n. VII. X n. petrosus minor n. VII. plexus caroticus (symp.) chorda tympani

Perifériás arcidegbénulás (Bell’s paresis)

A dobüreg erei Erek: A. tympanica anterior (a. maxillarisból) A. tympanica posterior (a. auricularis posterior→a. stylomastoideaból) A. tympanica superior (a. meningea mediából) A. tympanica inferior (a. pharyngea ascendensből) aa. caroticotympanicae (a. carotis internából) V. tympanica anterior (plexus pterygoideusba) V. tympanica posterior (v. stylomastoidea → v.retromandibularisba) V. tympanica superior (v. meningea media → sinus sphenoparietalisba) V. tympanica inferior (plexus pharyngeusba) A dobüreg erei

Klinikai vonatkozások A külső és középfül betegségei okozhatnak vezetéses halláscsökkenést és süketséget is. Otosclerosis egy progresszív betegség, vezetési süketséget okoz. Csont képződik a stapes és az ovalis ablak körül. A sta- pes talpa rögzül, nem közvetíti a vibrációt a perilymphára. Otitis media különösen gyakori kisgyermekeknél. Otitis media acuta Krónikus otitis media,ill. trauma okozta dobhártya-perforáció

Külső fül fejlődése Auricula: 3 mesenchymaszaporulat az első kopoltyúívből 3 mesenchymaszaporulat a második kopoltyúívből

Középfül fejlődése 1 Kopoltyúívek külső kopoltyúbarázda: ectoderma belső garattasak: endoderma Cavum tympani: első garattasak lateralis része Tuba auditiva: első garattasak medialis része Membrana tympani: első kopoltyúbarázda ectodermalis hámja első garattasak endodermalis hámja közti mesenchyma Meatus acusticus externus: első kopoltyúbarázda hámja

Középfül fejlődése 2 Hallócsontok: malleus (lig. mallei anterius) és incus: első kopoltyúív porcából stapes: második kopoltyúív porcából hallócsontok mesenchymába ágyazottak a 8. hónapig Izmok: m. tensor tympani: első kopoltyúívből m. stapedius: második kopoltyúívből

Irodalom Szentagothai J, Réthelyi M: Funkcionális anatómia, Medicina, 1989 Sobota - Atlas of Human Anatomy, 20th edition, Urban and Schwarzenberger, 1993 Guyton, Arthur C - Textbook of medical physiology, 11th edition, Elsevier Inc., 2006 Thieme Atlas of anatomy 2010 Klinikai felvételek: http://images.md/ A radiológiai felvételek a következő oldalról származnak: http://rad.usuhs.mil/medpix/index.html

Vestibulum, sacculus can. Semicirc. Belső hallójárat Canalis facialis Vestibulum, sacculus can. Semicirc. Belső hallójárat Cochlea, n. cochlearis nodiolus Antrum mastoideum Stapes, fenestraibuli vest. Malleus caput promontorium Külső hallójárat középfül m. Tensor tympani, tendo Membrana tympani

Külső fal - Dobhártya (membrana tympanica) Plica mallearis ant. Plica mallearis post. (chorda tymp.) Prominentia mallearis Pars flaccida Stria mallearis Umbo membr. tymp. fénykúp Pars tensa