Tanulási célú migráció és ingázás okainak vizsgálata Langerné Buchwald Judit Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézet

Tanulási célú ingázás és vándorlás Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása óta az iskoláztatás feltételei a tagállamok állampolgáraira egyaránt érvényesek Magyar diákok ugyanolyan feltelek mellett tanulhatnak ausztriai iskolákban, mint az osztrák tanulók Jelenleg kb. 2000 magyar diák osztrák (burgenlandi) iskolában teljesíti tankötelezettségét Tanulási célú ingázás: Magyarországon lakó, naponta ausztriai iskolába járó, ingázó tanulók Tanulási célú migráció: A család Ausztriába, határ menti településre költözése, hogy osztrák iskolába járhasson a gyermek

A vizsgálat kiindulópontja Nyíri Pál: : „az oktatás nemzetközivé válása folytán az egyes országok oktatási rendszerei globálisan versengő termékké válnak” (Nemzetállam, közoktatás és a migráció logikája In: 2000, Klnsz. 49.) Az osztrák oktatás a magyar iskolák konkurenciájává vált azáltal, hogy a határ mentén élő családoknak adott a lehetősége, hogy az ausztriai iskoláztatást a magyar alternatívájaként választhassák A vizsgálat célja: Milyen motívumok határozzák meg a szülők iskolaválasztással kapcsolatos döntését? Milyen kritika fogalmazódik meg a magyarországi iskolákkal kapcsolatban szülők választásában? Milyen az osztrák iskolák fogadókészsége? Eredményesebb-e az osztrák oktatás a nemzetközi felmérések eredményei alapján?

A vizsgálat módszerei Interjú szülőkkel, gyerekekkel Dokumentumelemzés: Az osztrák közoktatást szabályozó dokumentumok Oktatási törvények (Schulunterrichtsgesetz, Schulorganisationsgesetz, Schulpflichtgesetz) Tantervek (Lehrpläne für die allgemeinbildenden Schulen) magyar oktatást szabályozó oktatási törvények és tantervek Nemzeti köznevelési törvény Nemzeti alaptanterv Nemzetközi kompetenciavizsgálatok eredményei PISA: a közoktatás kereteit hamarosan elhagyó 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek TIMMS: a 4. és 8. évfolyamos tanulók képességeit vizsgálják négyéves ciklusokban matematikából és természettudományból PIRLS: a tanulók szövegértésének rendszeres vizsgálata ötévenkénti ciklusokban a 4. évfolyamon

A szülők iskolaválasztási motivációi Általános érvényű szülői motiváció: Társadalmi pozíciótól független szándék, hogy gyermek legalább olyan vagy jobb helyzetbe kerüljön felnőttként a társadalomban, mint amilyenben a szülő van. Minél jobb életesélyt adni gyermekeknek, aminek a megvalósítása pedig elsődlegesen az iskoláztatáson keresztül lehetséges, mert az iskolában elsajátított képességek és tudás meghatározó szerepű a majdani társadalmi pozíció tekintetében (Andor Mihály – Liskó Ilona: Iskolaválasztás és mobilitás 18-20) Miért ad nagyobb/jobb esélyt az ausztriai iskola? Német nyelv anyanyelvi szintű elsajátításának biztosítottsága Az idegen nyelvek (angol és plusz egy választható nyelv) magas szintű megtanulásának lehetősége Stresszmentesebb iskola

A szülők iskolaválasztási motivációi – idegen nyelv „A gyermeket kétnyelvűnek neveljük, így lehetősége van arra, hogy majd végigkalandozza a világot” Az anyanyelvi szintű német nyelvtudás birtokában pedig jobb lehetőségük lesz az elhelyezkedésre majd a munkaerőpiacon” „Az idegen nyelv oktatása magas színvonalon, intenzívebben zajlik az ausztriai iskolákban. A nyelvtanítás jellemzően beszédcentrikus, projekthetek formájában lehetőség van napi hat órában angol anyanyelvűekkel történő kommunikációra, nyelvgyakorlásra. „8. osztály végére a kiváló teljesítményt nyújtó tanulók nyelvtudása közel felsőfokú, de a közepes teljesítményű gyerek nyelvtudása is jó közepes szintű és anyanyelvi környezetben is használható angol nyelvtudással rendelkeznek.” „Bár az ausztriai iskolába járás többletköltséget jelent a család számára, mégis jobban megéri annál, mint ha különóráért vagy nyelvtanfolyamokért kellene fizetni azért, hogy jól megtanuljon a gyermek egy vagy több idegen nyelvet.”

A szülők iskolaválasztási motivációi – idegen nyelv Német nyelv elsajátítása anyanyelvi környezetben: Volksschule: Német nem német anyanyelvű tanulók számára kiegészítő tantervvel és oktatással segítik a némettanulását Neue Mittelschule és az Allgemeinbildende höhere Schule alsó tagozata: külön didaktika alapelvek a német tantervben a nem német anyanyelvű tanulókra vonatkozóan Külön német mint idegen nyelv órák a nem német anyanyelvű tanulók számára az első két évben Mind időtartamban mind óraszámban több időt szánnak Ausztriában az idegen nyelvek oktatására Ausztriában 1. évfolyamtól a kötelező gyakorlatok keretében, Magyarországon 4. évfolyamtól tanítják az első idegen nyelvet Második idegen nyelvet Ausztriában 5. évfolyamtól, Magyarországon 7. évfolyamtól Óraszámok első idegen nyelvből Ausztriában 3-4 óra/hét, Magyarországon 2-3 óra/hét 12. évfolyam végére Ausztriában 8 év nyelvtanulás után B2 szint, Magyarországon 9 év nyelvtanulás után B1 szint elérése a tantervben meghatározott cél.

A szülők iskolaválasztási motivációi – stresszmentesebb iskola Kiszámíthatóság, egyenletes terhelés Az írásbeli dolgozatok időpontját félév elején tantárgyanként előre meg kell határozni, témáját előtte egy héttel meg kell adni Egy tanévben négy nagyobb dolgozatot írnak Egy tanítási napon egynél több dolgozatot nem lehet íratni, egy héten belül is legfeljebb kettőt Nincs váratlan röpdolgozat, hagyományos felelés Jellemző a projektzáró előadás A tananyag gyakorlatorientált, és lényegesen kevesebb

Az osztrák iskolák fogadókészsége A nem állami fenntartású iskolák vehetik fel azokat a magyar tanulókat, akik nem rendelkeznek állandó vagy ideiglenes lakcímmel Ausztriában Szívesen fogadják a magyar tanulókat a csökkenő gyereklétszám miatt Külön tanterv és külön német mint idegen nyelv órák a nem német anyanyelvű tanulók számára Az értékelés alóli mentesség az első két tanévben a nyelvi hátrányokra tekintettel A magyar nyelv tanulásának lehetősége (második vagy harmadik idegen nyelvként) A magyar nyelv tanulása keretében a magyar kultúra közvetítése Magyarul is beszélő tanárok alkalmazása Segítő, támogató attitűd az osztrák tanárok részéről

Nemzetközi kompetenciavizsgálat eredményei PISA, TIMMS, PIRLS a szövegértés, a matematika és a természettudományok területén mérik a különböző korosztályú tanulók képességeit PIRLS és TIMMS Mindkét ország az adott mérés skálaátlagánál jobb teljesítményt ért el Magyarország jobb eredményt ért el PISA Ausztria jobban teljesített Magyarországnál

Összegzés Az idegen nyelvek tanítására fordított idő alacsony növelése szükséges Az idegen nyelvek oktatása nem elég hatékony és eredményes – színvonal emelése elengedhetetlen (pl. anyanyelvi beszélők bevonása) Az iskola stressz csökkentése a tanulók egyenletes terhelésével, a számonkérések és teljesítménymérések kiszámíthatóságával Hosszú távú következmény: Korai „agyelszívás” A szülők a problémamentes ausztriai továbbtanulás és munkavállalás lehetőségét adták meg gyermekeiknek A megkérdezett tanulók közül senki sem szeretne Magyarországon továbbtanulni és felnőttként Magyarországon dolgozni

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Langerné Buchwald Judit Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézet