Gazdasági jog I.

Tematika Magánjog – jogügyletek Társasági jog Versenyjog Munkajog

Jogforrások Ptk. – 2013. évi V. törvény Mt. – 2012. évi I. törvény Tpvt. – 1996. évi LVII. törvény

Magánjog Alapelvek Személyi jog Családi jog Dologi jog Kötelmi jog Ember, mint jogalany Jogi személyek --------- társasági jog Családi jog Dologi jog Kötelmi jog Szerződési jog Kártérítési jog Öröklési jog

Alapelvek Mellérendeltség – egyenjogúság Jóhiszem és tisztesség Magánjog vs közjog Mind a személyi mind a vagyoni viszonyokban Jóhiszem és tisztesség A felek kötelezettsége E követelményt sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

Alapelvek (folyt.) Elvárható magatartás elve A polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására azonban hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.

Alapelvek (folyt.) A joggal való visszaélés tilalma Tilos a visszaélésszerzerű joggyakorlás ”Nem azt tehetek-e az enyémmel, amit akarok?” Ha a joggal való visszaélés nyilatkozat megtagadásában áll, és ez nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, ha az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. Jogviták bírói rendezése A magánjogi jogok érvényesítése – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bírói útra tartozik. Főszabályként nincs önhatalmú jogérvényesítés – kivételek (pl. óvadék)

Jogképesség Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. Jogképesség megilleti a jogi személyt is A jogképesség abszolút – nem korlátozható A jogi személy esetén kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet. Kezdete: fogantatás (élveszületés esetén) Vége: a halál pillanata (kegyeleti jog)

Cselekvőképesség Minden ember cselekvőképes: szerződést köthet és más jognyilatkozatot tehet Korlátozása: Ptk. által, vagy bírósági ítélettel Kiskorúság (cselekvőképtelenség – relativ semmis jognyilatkozat ill. korlátozott cselekvőképesség - törvényes képviselői hozzájárulással) Gondnokság alá helyezés Nyilatkozattal nem korlátozható

Személyiségi jogok Alapja az emberi méltóság: az élethez, a testi épséghez és az egészséghez való jog; a személyes szabadsághoz, a magánélethez, a magánlakáshoz való jog; c) a személy hátrányos megkülönböztetésének tilalma; d) a becsület és a jóhírnév; e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog; f) a névviseléshez való jog; g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog.

Üzleti titok Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. Azonos védelem: az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása, ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.

A személyi jog megsértésének szankciói Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján követelheti a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását (in integrum restuticiót); e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. Sérelemdíj: Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. Kártérítés: Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.

A jogi személyek A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. Jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet. Formakényszer: csak törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető. Elkülönült vagyon, ügyvezetés és képviselet Önálló és korlátozott felelősség a jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. Kivétel: visszaélés a korlátozott felelősséggel (Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.)

Jogi személy létesítése Létesítő okirat (szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban) Kógens törvényi rendelkezések – tartalomra és formára is A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni a jogi személy nevét; - névkizárólagosság, névvalódiság, típusmeghatározás székhelyét; - bejegyzett iroda a jognyilatkozatok fogadására, iratok elérhetőségére célját vagy fő tevékenységét; az őt létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét; részére teljesítendő vagyoni (pénzbeni és nem pénzbeni) hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; és első vezető tisztségviselőjét. Nyilvántartásba vétel

Jogi személyek fajtái Egyesület Gazdasági társaság (kkt., bt., kft., rt.) Szövetkezet Egyesülés Alapítvány

A dolgok A dolog: A birtokba vehető testi tárgy ami tulajdonjog tárgya lehet. Pénz, értékpapírok, dolog módjára hasznosítható természeti erőkre. Ingó és ingatlan Alkotórész: Ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. Tartozék: Ami nem alkotórész, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti.

Tulajdon és elemei A tulajdonjog kizárólagos : tulajdonos <-> mindenki más A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. Elemei (nem kizárólagosan): a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedése és a rendelkezés joga. A tulajdonosnak joga van minden jogosulatlan behatás kizárására. A tulajdon jog és kötelezettség egyszerre!!

A birtok Birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja. A birtoklás ténykérdés Lehet jogos vagy jogalap nélküli A dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut. - A birtoklás ténye védett jogi tény

A birtok (folyt.) A birtok átruházása: a dolog feletti tényleges hatalomnak az erre irányuló megállapodás alapján való átengedésével valósul meg. A birtok elvesztése: a birtokot a birtokos elveszti, ha a dolog feletti tényleges hatalom gyakorlásával véglegesen felhagy, vagy ha a dolog birtokát más szerzi meg. DE a birtok nem vész el azzal, hogy a birtokos a tényleges hatalom gyakorlásában időlegesen akadályoztatva van.

Birtokvédelem A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. A védelem formái: Jogos önhatalom – arányosság – ultima ratio Birtokper (a birtokláshoz való jog alapján) Jegyző (a birtoklás ténye alapján)

Használat és hasznok szedése A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dolog hasznait szedni; viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.

Használat A tulajdonos tartózkodni köteles a szomszédok szükségtelen zavarásától, jogaik gyakorlásának akadályozásától. Ki a szomszéd? Meddig terjed a tulajdonjog?

Rendelkezési jog A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, azt biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy a tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon. Ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet.

Elidegenítési és terhelési tilalom Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog (pl. zálogjog) biztosítása érdekében a tulajdonos harmadik személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat alapíthat. Az ellenérték fejében jogot szerző jóhiszemű személyek jogszerzését az elidegenítési és terhelési tilalom nem korlátozza.

Tulajdonjog megszerzése Átruházás Hatósági határozat és árverés Kisajátítás Elbirtoklás Növedék Gazdátlan javak Találás Feldolgozás, átalakítás, egyesülés

Átruházás A dolog tulajdonosától lehet átruházással tulajdont szerezni – Nemo plus iuris ad alium transfere potest quam ipse habet. Kivéve kereskedelmi forgalom Ingók esetén az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a dolog birtokának átruházása szükséges. Ingatlan esetén az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

Hatósági határozat vagy árverés Aki a dolgot hatósági határozat vagy hatósági árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos.

Kisajátítás Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga kivételesen, közérdekű célra, azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében szerezhető meg. A kártalanítás nyújtására az köteles, aki a kisajátítás alapján a tulajdont megszerzi.

Elbirtoklás Fogalma: Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Nyugvása: Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra. Megszakadása: Az elbirtoklás megszakad, ha a) a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti; b) a tulajdonos a dologgal kapcsolatban tulajdonosi jogát gyakorolja; vagy c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, vagy egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza.

Haszonélvezet Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. Rendelkezési jog nem illeti meg a haszonélvezőt. Ha a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni. A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. A természetes személyt megillető haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn. Jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott időre, de legfeljebb 50 évre engedhető; a határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog 50 évig áll fenn. A haszonélvező viseli - a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével - a dologgal kapcsolatos terheket. A haszonélvezőt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek. Ha a dolog vagy annak jelentős része elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani. Ingatlan esetén szükséges az ingatlannyilvántartási bejegyzés.

Kötelmek Mi a kötelem? Kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. Fajtái: Dare, facere, non-facere, prestare

Kötelmek (folyt) Mi keletkezeti? szerződés, károkozás, személyiségi, dologi vagy más jog megsértése, egyoldalú jognyilatkozat, értékpapír, jogalap nélküli gazdagodás, megbízás nélküli ügyvitel, utaló magatartás, jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat.

Kötelmek (folyt.) Mi szünteti meg? A kötelem megszűnik a) a szolgáltatás teljesítésével; b) ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett; c) a kötelezett halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha kötelezettsége személyesen teljesíthető szolgáltatás nyújtására irányult; d) a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha a szolgáltatást - annak jellegénél fogva - kifejezetten részére kellett nyújtani; e) a feleknek a kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával; f) jogszabályban vagy bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott egyéb okból.

Jognyilatkozat Fogalma: A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat. Formája: szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető. A hallgatás nem beleegyezés! Csak a felek (illetve törvény) kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak. Pl. biztosítási szerződés létrejötte.

A jognyilatkozat alakja Főszabály: nincs alaki kötöttség! Csak akkor van alaki kötöttség ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel. Ekkor a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes. Módosítás: Ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehető meg érvényesen, a jognyilatkozat módosítása és megszüntetése is a meghatározott alakban érvényes! Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták. A jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta.

Értelmezési alapelv – akarati elv, nyilatkozati elv A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. A nem címzett jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kell. Jogról lemondani vagy abból engedni kifejezett jognyilatkozattal lehet. Ha valaki jogáról lemond vagy abból enged, jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.

Képviselet Főszabályként más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat.

Meghatalmazás A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. A meghatalmazás visszavonásig érvényes. Nem keverendő a megbízással, amely egy szerződéses jogviszony!

Időmúlás és elévülés Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni. Főszabályként a követelések öt év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékessé válásakor kezdődik.

Az elévülés joghatása Főszabályként az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti; az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet. A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti. Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni.  Hivatkozni kell rá!

Az elévülés nyugvása és megszakadása Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra. Az elévülést megszakítja a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határzatot hozott; vagy d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése. Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik.

Tartozáselismerés és egyezség Tartozáselismerés – a bizonyítási teher megfordul: Ha a kötelezett a tartozását elismeri, a tartozás jogcíme nem változik meg, de a tartozását elismerő kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy tartozása az elismerő jognyilatkozat megtételének időpontjában nem vagy alacsonyabb összegben állt fenn, bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésen vagy érvénytelen szerződésen alapult. Egyezség A felek a kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel úgy is rendezhetik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak, vagy valamelyik fél egyoldalúan enged követeléséből.

Több kötelezett a kötelemben Osztott kötelezettség: Ha többen tartoznak és a szolgáltatás osztható a jogosult minden kötelezettől a ráeső részt követelheti. Egyetemleges kötelezettség: Ha többen tartoznak egy nem osztható szolgáltatással, a teljesítés bármelyik kötelezettől követelhető. Ekkor minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de ha bármelyikük teljesít, a jogosulttal szemben a teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége is megszűnik. A kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felelnek.

Több jogosult a kötelemben Több jogosult osztható szolgáltatás esetén: Ha egy osztható szolgáltatást többen követelhetnek, minden jogosult az őt megillető részt követelheti. Kétség esetén a jogosultak egyenlő mértékű szolgáltatás követelésére jogosultak. Jogosulti együttesség: Ha többen jogosultak nem osztható szolgáltatást követelni, valamennyiük kezéhez kell teljesíteni. A jogosultak egyetemlegessége Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy mindegyik az egész szolgáltatást követelheti, de a kötelezettet egyszeri szolgáltatás terheli, a kötelezettség minden jogosulttal szemben megszűnik, ha bármelyik jogosult kielégítést kap.

A teljesítés ideje Ha a szolgáltatás rendeltetéséből a teljesítési idő megállapítható, a szolgáltatást ebben az időpontban kell teljesíteni. Határnap tűzése esetén a szolgáltatást ezen a napon kell teljesíteni. Határidő megjelölése esetén a szolgáltatás a meghatározott időtartamon belül bármikor teljesíthető. Idő előtti teljesítés: a jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni, ha az lényeges jogi érdekét nem sérti, és a kötelezett az ezzel járó többletköltséget viseli.

A teljesítés helye Főszabályként a szolgáltatás teljesítésének helye a kötelezettnek a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye, székhelye, lakóhelye, szokásos tartózkodási helye.

Pénztartozás Fizetés: Pénztartozást pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházása vagy a jogosult fizetési számlájára való befizetés vagy átutalás útján lehet teljesíteni. Idő előtt: A jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni. Helye: A jogosultnak a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye, székhelye, stb.

Kamat Törvényes kamat: Pénztartozás után főszabáélyként kamat jár. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal. Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat. A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. Késedelmi kamat: Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező késedelmi kamatot köteles fizetni. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

Beszámítás Fogalma A kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. Korlátok Az elévült pénzkövetelést is be lehet számítani, ha a beszámítani kívánt pénzkövetelés elévülése a pénztartozás esedékessé válásának időpontjában még nem következett be. Végrehajtható okirattal vagy egyezséggel meghatározott, továbbá közokiratba foglalt pénzkövetelésbe ugyanilyen pénztartozást lehet beszámítani. Végrehajtás alól mentes pénzköveteléssel szemben olyan pénztartozást lehet beszámítani, amely a pénzköveteléssel azonos jogalapból ered. A beszámítás kizárt a) tartásdíj- és járadékköveteléssel szemben, a túlfizetés esetét kivéve; és b) a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben.

A szerződés Fogalma A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. Szerződési szabadság a szerződés megkötésére a szerződő félre a tartalomra a jogokra és kötelezettségekre. Tipikus és atipikus szerződések Ha jogszabály a szerződés valamely tartalmi elemét kötelezően meghatározza, a szerződés a jogszabály által előírt tartalommal jön létre.

Szerződési alapelvek Visszterhesség vélelme A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik - ellenszolgáltatás jár. Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. A fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett. A szerződés létrejöttének elmaradásáért a feleket kártérítési kötelezettség nem terheli.

A szerződés tartalma A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendez. A szerződés tartalmává válik minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. A szerződés tartalmává válik továbbá minden, az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, kivéve, ha annak alkalmazása a felek között - korábbi kapcsolatukra is figyelemmel - indokolatlan volna.

Ajánlat Aki szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve marad. (Ajánlati kötöttség)Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja. Ha az ajánlattevő kötöttségének idejét nem határozza meg, az ajánlati kötöttség megszűnik a) jelenlevők között tett ajánlat esetén, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el nem fogadja; b) távollevők között tett ajánlat esetén annak az időnek az elteltével, amelyen belül az ajánlattevő - az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel - a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta; c) a másik fél általi visszautasítással. Megszűnik az ajánlati kötöttség, ha az ajánlattevő ajánlatát a másik fél elfogadó jognyilatkozatának elküldését megelőzően a másik félhez intézett jognyilatkozatával visszavonja. A hatályossá vált ajánlat nem vonható vissza, ha az ajánlat tartalmazza, hogy visszavonhatatlan, vagy az ajánlat az elfogadásra határidőt állapít meg. Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni. Az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni. Az ajánlattal való egyetértést kifejező jognyilatkozat elfogadásnak minősül akkor is, ha lényeges kérdésnek nem minősülő, azt nem érintő kiegészítő vagy eltérő feltételt tartalmaz. A kiegészítő vagy eltérő feltételek ebben az esetben a szerződés részévé válnak, kivéve, ha a) az ajánlat az elfogadás lehetőségét kifejezetten az ajánlatban szereplő feltételekre korlátozta; vagy b) az ajánlattevő késedelem nélkül tiltakozik a kiegészítő vagy eltérő feltételekkel szemben. Késedelmesen megtett elfogadó jognyilatkozat esetén a szerződés nem jön létre. Az elfogadó jognyilatkozat késedelmes megtétele ellenére létrejön a szerződés, ha az ajánlattevő erről késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet.

Előszerződés Ha a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, és megállapítják e szerződés lényeges feltételeit, a bíróság e feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja. Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az előszerződésre az annak alapján megkötendő szerződés szabályai megfelelően irányadóak. A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a) az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené; b) a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható; c) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és d) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.

ÁSzF Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerződési feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől. E feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta. Az a feltétel, amely a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosítja, akkor válik a szerződés részévé, ha azt a fogyasztó - külön tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta.

Szerződés érvénytelensége Semmisség A semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség; a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli. Ha a semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellentétes. Megtámadhatóság A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik. A megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható.

Semmisségi okok Jogszabályba ütköző szerződés Színlelt szerződés Alaki hiba Jóerkölcsbe ütköző szerződés Uzsorás szerződés Vételi jog biztosítékként való kikötése Tisztességtelen fogyasztói szerződési kikötés Lehetetlen szolgáltatás Értelmetlen, ellentmondó kikötés

Megtámadási okok Tévedés lényeges körülmény tekintetében Megtévesztés és jogellenes fenyegetés Feltűnő értékaránytalanság Tisztességtelen általános szerződési feltétel

Az érvénytelenség jogkövetkezményei Az érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha a) az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető; vagy b) az érvénytelenség oka utóbb megszűnt. A szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha az érvénytelenségi okot a felek utólag kiküszöbölik, vagy annak más okból való megszűnése esetén a szerződési akaratukat megerősítik. In integrum restitutio: Érvénytelen szerződés esetén bármelyik fél kérheti a nyújtott szolgáltatás természetbeni visszatérítését, ha maga is természetben visszatéríti a számára nyújtott szolgáltatást. Ha a szerződés nem nyilvánítható érvényessé, és a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, a bíróság elrendeli az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését.

Részleges érvénytelenség Ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek erre a részére kell alkalmazni. A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés akkor dől meg, ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.

Szerződés hatálya Feltétel és időhatározás Ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé, a szerződés hatálya a feltétel bekövetkeztével áll be. Ha a felek a szerződés hatályának megszűntét bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé, a feltétel bekövetkeztével a szerződés hatályát veszti. A feltételre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha a felek a szerződés hatályának beálltát vagy megszűntét valamely időponthoz kötötték. Beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződés Ha a szerződés hatályosságához jogszabály harmadik személy beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását teszi szükségessé, a beleegyezéssel vagy a jóváhagyással a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg válik hatályossá. A hatálytalan szerződés joghatása Ha a szerződés hatálya nem állt be, vagy a szerződés hatályát vesztette - ideértve azt az esetet is, ha a szerződéshez a harmadik személy beleegyezése vagy a hatóság jóváhagyása hiányzik, vagy azt megtagadták - a szerződés teljesítése nem követelhető.

Szerződés teljesítése Kárveszély átszállása Minőség (alkalmasság, minta, jogszabályi követelmények) Dokumentáció Többletszolgáltatás és akadály

Pénztartozás teljesítése Pénztartozás teljesítésének ideje Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Előteljesítés fogyasztói szerződésben Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a pénztartozás idő előtti teljesítését kizáró és az olyan kikötés, amely a fogyasztóra az idő előtti teljesítésből közvetlenül fakadó költségeken kívüli terhet ró.

Vagylagos és osztható szolgáltatás teljesítése Ha a kötelezettség több szolgáltatás közül bármelyikkel teljesíthető, a választás joga a kötelezettet illeti. Ha a jogosultat illeti meg a választás joga, és a választással késedelembe esik, a választás joga a kötelezettre száll át. Osztható szolgáltatás esetén a jogosult részteljesítést is köteles elfogadni.