A dajkák feladata a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelésében Dajkakonferencia Dr. Bakonyi Anna

Példák Hétköznapi eltérések otthon: Készülés az óvodára, otthoni tervek, szokások Eszi - nem eszi, alszik - nem alszik, stb. Cumi- és egyéb tárgyak bevitele Ünnepek otthon és a környezetben Kié a felelősség: apa, testvér, nagyszülők szerepe Mese: mit nézünk, mit hallgatunk „Kütyük” a mindennapi életben Programok, „különórák” Készülés az iskolára, elvárások „Más” gyerek a csoportban Örökbefogadott kisgyermek és még sok egyéb…

Társadalmi integráció - differenciáltság A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és belső kapcsolatok, érintkezési formák (zárt, nyílt család) Érdekek Munkahelyi közösség szintje Egyéb közösségek szerepe Testi/lelki állapot, egészségi fok (stb.)

Társadalmi inklúzió A kisebbségi létezés okai, összetevői: Társadalmi okokból fakadó kisebbségek: - etnikai kisebbségek - külföldi állampolgárságból adódó kisebbségek Szociális okokból fakadó kisebbségek: - szegénységből kialakult kisebbségi lét (HH-HHH) - romahelyzet - a kettő nem azonos Sérülésből fakadó kisebbségek: - organikus sérülések, autizmus - tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarok Tehetséges gyerek: - keveredhet a többivel Vegyes

Köznevelési törvény meghatározás kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

Inklúzió, differenciálás, integráció A másság viszonyfogalom: ki, kihez képest más? A befogadást erősítő tényező: mindenki más Inklúziós index – intézményi sajátosságok inklúzió= szemlélet differenciálás= módszer integráció= helyzet Esélyegyenlőség- különböző feltételek teremtése

Kik a mások az óvodában valójában? Mindenki Sajátos nevelési igényű gyerekek Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek Tehetséges gyerekek Jó képességű gyerekek Szórt képességű gyerekek Sajátos kultúrából érkező gyerekek Otthonról jött gyerekek Bölcsődéből, vagy más ellátásból jött gyerekek 3 éves kor után érkező gyerekek (eddig) 4. éve óvodába járó gyerekek Neurotipikus, „átlagos” gyerekek

Összehasonlítás Társadalmi okokból kisebbségi létforma: A gyerek kirekesztődésének, vagy másságának „okozója” a szülő Képességekből fakadó kisebbségi létforma: A szülő kirekesztődésének, vagy másságának „okozója” a gyerek

HHH A szegénység és a fejlődés összefüggései: A kisgyermekkori, sikerek, kudarcok meghatározókká válnak A kezdeti érzelmek döntőek a szocializációban is Az agy plaszticitása az első 3 évben a legjelentősebb A nyelvi szocializáció is kisgyermekkorban alapozódik meg Az értelmi fejlődés minősége is az óvodai élet során alakul

SNI Sérülésből fakadó megnyilvánulások: érzékszervi érintettség autizmus spektrum zavara tanulási zavarok figyelemzavaros szimptómák magatartási, beilleszkedési zavarok szindrómák, különleges betegségek lassú fejlődés vegyes tünetek érzékenységek, allergiák Intervenció okai, szükségessége: A megküzdési folyamat, krízishelyzet, trauma Sokk, düh, depresszió, alku, hárítás, elutasítás, tagadás, helyzetteremtés, aktivitás, lezárás, újrakezdés…láncolata

Tehetség Kreativitás, eredetiség, divergens gondolkodás- ötlet teli, intuitív, gyors Kitartó, kíváncsi, kudarctűrő, kezdeményező Egy, vagy több területen kiemelkedő: - intellektuális- gondolkodási képesség és verbalitás (később: nyelvi) - művészi- zene, mozgás, ábrázolás és vegyes - szociális - társas viszonyok rendszerében kiemelkedő aktivitás - vegyes - több területen kiemelkedő Részképesség zavaros Szokatlan, furcsa magatartás Lehetőségek: gazdag tevékenység, nem kiemelni, hanem kibontakoztatni

XXI. Századi sajátosságok A művészetek kiemelt szerepe: zene, mozgás: közösségteremtő erő kézművesség: „élményesszencia” általi megnyilatkozás mese, báb, dráma: kettős tudat, szabad önkifejezés Az infokommunikációs világ szerepe: - elkerülhetetlenül jelen van a Z és az Alfa generáció - mit, mikor, kinek, mennyit, mivel, miért

Miben és hogyan segíthetnek a dajka nénik? 1. A terem elrendezésében - egyszerre több tevékenység zajlik, párhuzamos tevékenységszervezés - a „más” gyereknek legyen neki való tér, játszó és tanuló hely Beszélgetés a gyerekekről - melyik gyerek milyen, miben, mennyire kell segíteni - szabad véleménynyilvánítás, megbeszélés, javaslat tétel Differenciált segítségnyújtás a gondozásban kinél kell csak kicsit, kinél jobban bekapcsolódni kivárás, türelem étkezés, mosdóhasználat, WC/szobatisztaság, fésülködés, öltözködés, alvás megosztott figyelem a többi gyerekre is mintát adni a bánásmódban engedni, hogy a többi gyerek is segítsen az arra rászorulóknak a „más” gyereknél jelen lenni - vagy éppen a többieknél

Miben és hogyan segíthetnek a dajka nénik? 2. Bekapcsolódás a játékba - a játék kiemelt szerepe a szabad játékba, vagy a fejlesztő játékba - útmutatás szerint Bekapcsolódás a tanulásba - cselekvő és differenciált tanulás - a többség, vagy a „más” gyerek munkájába- útmutatás szerint Az SNI gyerekkel és szüleikkel - egyéni figyelem, megértés, segítés A HHH gyerekekkel és szüleikkel - a fejlesztésben részvétel, vagy a fejlesztés alatt a többiekkel A tehetséges gyerekekkel és szüleikkel - a kiemelt képesség támogatása, a beilleszkedés erősítése Az önállóság támogatása - a próbálkozások segítése - főként a gondozásban

Miben és hogyan segíthetnek a dajka nénik? 3. Segítség nyújtás a tanuláshoz szükséges eszközök készítésében saját ötletek szerint iránymutatás alapján Segítségnyújtás helyzetek, berendezés előkészítésében Kirándulások, séták alkalmával - fokozott figyelemmel jelen lenni - előre megbeszélni a helyszínnel kapcsolatos sajátosságokat Bármilyen külön feladat adódik, azokat észrevenni, segíteni - részvétel, segítés, támogatás (mosás, feltörlés, átöltöztetés stb.)

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! bakonyianna@gmail.com +36-30-284-3240