3. A Kijevi Rusz és a magyarok Magyar őstörténet 2017/2018, 1. félév

Korai magyar–szláv kapcsolatok a történeti források tükrében Muszlim források Dzsajháni-hagyomány Szláv források Konstantín-legenda Orosz őskrónika Felhasznált forrásközlés: A honfoglalás korának írott forrásai. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, 7. Szerk. Kristó Gyula, Olajos Teréz és H. Tóth Imre közreműködésével. Szeged, 1995.

A Dzsajháni-hagyomány Ibn Rusztánál „[Állandóan] legyőzik azokat a szlávokat, akik közel laknak hozzájuk. Súlyos élelmiszer-adókat vetnek ki rájuk, és úgy kezelik őket, mint foglyaikat. A magyarok tűzimádók. Meg-megrohanják a szlávokat, és addig mennek a foglyokkal a parton, amíg a bizánciak országának egy kikötőjéhez nem érnek, amelynek K.r.h a neve. … Amikor a magyarok a foglyokkal K.r.h-be érnek, az elébük menő bizánciakkal vásárt tartanak. Azok [a magyarok] eladják nekik a rabszolgákat és vesznek bizánci brokátot, gyapjúszőnyegeket és más bizánci árukat.”

Orosz őskrónika (egyéb nevei: Régmúlt idők krónikája, Nyesztor-krónika, oroszul: Poveszty vremennih let) „Majd azután fehér ugrok jöttek, és örökölték a slovének földjét. Ezek az ugrok pedig Hérakleios császár idejében tűntek fel, akik haddal támadtak Hozdroj perzsa császárra. … Ezek után jöttek a pecsenegek, majd a fekete ugrok vonultak Kijev mellett, aztán pedig Oleg alatt…”

A Kijevi Rusz feltételezett határai és főbb központjai Przemysl-Szudova Visnya-Krylos

Kijevi leletegyüttesek „magyaros” tárgyakkal 1. Sír az egykori Aranykapu közelében (108. sír) 2. Sírok a Tized-templom építése (Kr. u. 989) előtti temetőből (25., 86., 105., 113. sír) 3. Öntőminták a Podolból (Váralja) 4. Sír „Vlagyimir városából”

Az Aranykapu melletti sír (108.) kardja

Öntőminták Kijev Podol nevű városrészéből

A „Vlagyimir városában” talált sír veretes tarsolya

Kié volt Kijev, Kijé? (És ki volt Kij?) „…a 8-9. századi Kijev gyatra kis településnek számított. Az Ős-Kijev egy 130X180 méteres belterületű, árokkal és paliszád-fallal védett kis erősség volt…” „…a honfoglalás előtt őseink Ős-Kijev kis erősségének kifosztásából bajosan gazdagodhattak volna meg. Lehetséges, hogy a kis erőd lakóinak nem ellenségei, hanem éppenséggel barátai vagy éppen védelmezői voltak…” „Egyáltalán nem lehetetlen hát, hogy az erősségben lakó s előtte temetkező magyar fegyveresek a kazár kagán szolgálatában álltak, de ha nem, akkor is valamilyen formában el kellett ismerniük a kazár kagán fennhatóságát.” Bóna István: A magyarok és Európa a 9‒10. században. Bp. 2000. 21‒22.

Csernyigovi leletegyüttesek „magyaros” tárgyakkal 1. „Fekete sír” 2. 10. századi temető a Sztrisnya partján

A csernyigovi „Fekete sír” kisebb ivókürtje

Veretes tarsoly a csernyigovi 15. kurgánból

A Kijevi Rusz területéről előkerült magyar jellegű leletek nem utalnak arra, hogy magyar népesség huzamosabb időn át élt volna ezen a területen. A magyarok először 850–900 között kerültek érintkezésbe a keleti szláv törzsekkel és a rajtuk uralkodó viking-szláv katonai elittel. Ez a kapcsolat az óorosz és a magyar állam megalapítása után is fennmaradt. Magyar zsoldosok szolgáltak ott, orosz zsoldosok pedig itt. A különböző harci technikák keveredhettek, amit az idegen fegyvertípusok elterjedése mutat mindkét területen. Kulturális keveredés is történt: a Kijevi Ruszban a magyarokra jellemző palmettás motívumok kerültek díszítésként pl. nagy, kétélű kardokra, kedveltek voltak a magyar típusú tarsolyok stb.