A rekreáció és a szabadidősportok oktatásmódszertana Osztatlan Testnevelő tanár szak 2017. Dr. Lacza Gyöngyvér Egyetemi docens Testnevelési Egyetem Rekreáció tanszék

Elvárások Aláírás és a gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: órai részvétel (TVSZ nappali szakra vonatkozó előírásai szerint max. 20% hiányzás) sikeres zárthelyi dolgozat min. 60%-ra történő megírása Lacza Gyöngyvér 2 2

Kötelező és ajánlott irodalom Kötelező irodalom: Kovács Tamás Attila: A Rekreáció elmélete és módszertana, 2004. Budapest, Fitness Kft. http://tamop412a.ttk.pte.hu/TSI/Nadori-Dancs-Retsagi-Ekler-Gaspar%20-%20Sportelmeleti%20ismeretek/sportelmelet.html Ajánlott irodalom: Cooper, H. Kenneth (1987): A tökéletes közérzet programja, Budapest, Sport Csíkszentmihályi, Mihály - Jackson, A. Susan (2001) : Sport és Flow, Budapest, Vince Kiadó Fritz, Péter(2006,2011): Mozgásos rekreáció, Rekreáció Mindenkinek 1., Bába Kiadó Fritz Péter (2016): Szellemi rekreáció Földesiné, Sz. Gyöngyi - Gál, Andrea – Dóczi Tamás (2008): Társadalmi riport a sportról., Budapest, ÖM Sport Szakállamtitkárság, MSTT  Eurobarometer és egyéb releváns statisztikák Lacza Gyöngyvér 3

Ajánlott folyóiratok Magyar Sporttudományi Társaság: Magyar Sporttudományi Szemle KERT: Rekreáció Szaklap Rekreológia Lacza Gyöngyvér 4

A civilizációs kihívásokra adott válasz-tevékenység A rekreáció fogalma A munkavégző képesség helyreállítása (funkció) Felüdülés, felfrissülés, szórakozás (motiváció) A szabadidő eltöltés kultúrája (feladat) A minőségi élet (cél & eredmény) A civilizációs kihívásokra adott válasz-tevékenység Lacza Gyöngyvér 5

Mi nem a rekreáció fogalma? Nem sportrekreáció (de a rekreációs sport, mint alrendszer, mint részterület - igen) Nem csodamódszer a civilizációs ártalmak orvoslására Lacza Gyöngyvér 6

A rekreáció Eszmei & gyakorlati válasz-tevékenységrendszer a civilizációs fejlődés életminőséget rontó hatásaira Lacza Gyöngyvér 7

A rekreáció fogalom-története Latin szó ‘iskolai szünidő, pihenés, kikapcsolódás’ (Comenius: Nagy oktatástan) Lacza Gyöngyvér 8 8

Őskor Ősember időbeosztása: munka-pihenés Munka: nem szabályozott időkeret (élelemszerzés, biztonság megtetemtése stb.) Pihenés: a munkavégző képesség helyreállítása, azaz re-kreálása vallási-kultikus események, ünnepségek (Fogalom 1. értelmezés: a munkavégző képesség helyreállítása) Lacza Gyöngyvér 9

Ókor Ókor (antik kultúra): Az ókori filozófusok véleménye szerint csak a szabadidő révén válhatunk emberré, hiszen az emberi lét azt jelenti, hogy mi magunk rendelkezünk önmagunkkal, szabadok vagyunk. szabadidő fontos, a kultúra része a pihenőnap nem ritka jellemzőek a társadalmi különbségek (2. értelmezés:felfrissülés, felüdülés, pihenés)

Középkor Középkori ember időbeosztása: biológiai szükségletek-társadalmi kötelezettségek- szabadon felhasználható idő A középkorban a „ráérő idő” egyre inkább a vallási befolyás szférájává alakult. A hétköznapok, a szabadidő, az ünnepek, az emberi élet egészének legfőbb szervezőjévé az egyház válik. Megjelenik a kötelező pihenőnap: ‘a 7. nap szentsége’ Vallási ünnepek, vásárok, bálok stb. (2. értelmezés:felfrissülés, felüdülés, pihenés) Lacza Gyöngyvér 11

Újkor (-legújabb kor) A szabadidő társadalmi mértékben megnő (diszkrecionális idő) Pl. Usa: 1860-kb. 70 óra Ma: szabályozott munkaidő: 40 óra diszkrecionális jövedelem (3. értelmezés: a szabadidőeltöltés kultúrája) Lacza Gyöngyvér 12

Napjaink XX- XXI. Század Városiasodás Diszkrecionális idő, diszkrecionális jövedelem ( 4. értelmezés: Minőségi élet tana) Lacza Gyöngyvér 13

Életmódunk: Életterében Életmódjában beszűkült, alapvetően városi alapvetően ülő teljesítménykényszeres túlfogyasztó … Lacza Gyöngyvér 14

A rekreáció Eszmei & gyakorlati válasz-tevékenységrendszer a civilizációs fejlődés életminőséget rontó hatásaira Lacza Gyöngyvér 15

Rekreáció kultúra-tudat 1. Szabadidő tudat-kultúra 2. Egészség tudat-kultúra 3. Életmód tudat-kultúra 4. Környezet tudat-kultúra Lacza Gyöngyvér 16

A rekreáció területei Szellemi rekreáció Passzívak (néző, el/begfogadó) Aktívak (résztvevő) Hobby jellegűek (részt vevő, létrehozó) Lacza Gyöngyvér 17

Területei Fizikai rekreáció Hobbi Tánc és tánc-jellegű Turisztika Játék Rekreációs sport Turizmus Lacza Gyöngyvér 18

Szabadidő, leisure

A rekreációs tevékenységek alapvető feltételei Idő?? ?? Társaság Akaraterő??? ????? Pénz?? Lacza Gyöngyvér 20

Szabadidő, leisure Szabadidő: a társadalmi kötöttségeken, a fiziológiai szükségleken kívül fennmaradó idő = free time “A szabadidő az ún. időmérleg-vizsgálatokban használt terminológia alapján a társadalmilag kötött tevékenységeken (munka, tanulás, a hozzá tartozó utazás), valamint a fiziológiai szükségletek (alvás, étkezés, személyi higiéné) kielégítésén túl fennmaradó, szabad felhasználású időmennyiség” (Gáldi, 2011) Lacza Gyöngyvér 21

Leisure „megélt szabadidő” Élmény feltétele: Saját döntés, belülről jön Magáért a cselekvésért teszem Lacza Gyöngyvér 22

A szabadidő típusai Napvégi Hétvégi (Ünnepek, hivatalos szabadnapok) Év végi ‘Élet végi’ Lacza Gyöngyvér 23 23

Szabadidő kalkulátor Kinek hány óra ‘tiszta’ szabadideje van egy hétköznapi napon? Hány óra szabadidőnk van egy hétvégi szabad napon? Évente hány napot tölthetünk el szabad döntésünk alapján?

Mennyi szabadidőnk van? A szabadidős időkeretünk: 275 perc (Vitrai, Mihalicza, 2006) Lacza Gyöngyvér 25

Lacza Gyöngyvér 26

2010 27

Szabadidőtudat /Montaigne/ „Céltalan hajósnak nem kedvez a szél!” /Montaigne/ -megtervezett, tudatosított, átélt szabadidő Legyen tervünk! Életstratégiánk Legyenek rövid, közép, hosszú távú terveink. Pl. hétvégére, nyaralásra Legyen cselekvési tervünk: vegyük számba mire van szükség a megvalósításhoz Lacza Gyöngyvér 29 29

Szabadidő-fogyasztási típusok Passzív-típus (low brow, lumpen) Nem csinál semmit pl. kocsma,tv (időfolyatók) Rekreatív (családi) Stabil, megállapodott életvitel, céljuk a felüdülés, könnyű műfajok (tömegkultúra) Akkumulatív (mindenevő, értelmiségi típus) Minden érdekli, nem elkötelezett semmi iránt, „felfelé törekszik, divatkövető (habzsolók) Inspiratív (high brow, entellektüel) Magasabb kultúra, önmaguk fejlesztése (elit-evők) Lacza Gyöngyvér 30

Egészség, életminőség

Számomra egészségesnek lenni magába foglalja...         1. élvezni a családdal és a barátokkal való együttlétet         2. tekintélyes életkort megérni         3. az idő nagy részében boldognak lenni         4. állással rendelkezni         5. szinte soha nem szedni tablettákat vagy egyéb gyógyszereket         6. a magasságomhoz képest ideális testsúllyal rendelkezni         7. rendszeresen testgyakorlást végezni, sportolni         8. békében élni önmagammal         9. soha nem dohányozni         10. soha nem szenvedni semmi komolyabbtól, mint influenza vagy hasfájás Lacza Gyöngyvér 32

Vagy?       11. nem összezavarni vagy aránytalanul szemlélni dolgokat (reálisan felmérni az egyes helyzeteket)         12. képesnek lenni könnyen alkalmazkodni az életemben bekövetkező nagyobb változásokhoz,      mint amilyen például egy költözés vagy egy új munkahely         13. csak mértékkel vagy egyáltalán nem fogyasztani alkoholt         14. élvezni a munkámat túl sok stressz nélkül         15. testem minden része jó működőképes állapotban legyen         16. az idő java részében jól kijönni más emberekkel         17. "megfelelő" ételeket enni          18. a relaxáció vagy kikapcsolódás valamely formáját élvezni

Fogalmi áttekintés Egészség ‘a betegség hiánya’, biomedicinális szemlélet, kuratív felfogás 1900-as évek pszichoszociális, lélektani felfogás: egyes betegségek hátterében lelki tényzők állnak 1950-es évektől bio-pszicho-szociális szemlélet, test és lélek működését a környezet is befolyásolja Lacza Gyöngyvér 34

Totális értelmezés WHO szerint: A testi, lelki, szociális és szellemi jól-lét, jó-közérzet, nem csupán a betegség hiánya. A működési egyensúlyra törekvés eredménye. Az egészség és a betegség között fokozatos átmenet van! Lacza Gyöngyvér 35

Az egészség dimenziói biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége Lacza Gyöngyvér 36

Egészséges életmód Gyűjtsük össze együtt: Kerülendő Követendő tennivalók.... Lacza Gyöngyvér 38

Egészséges életmód követendők Egészséges táplálkozás Fizikai aktivitás Pihenés Problémamegoldás Stresszoldó technikák Pozitív hozzáállás  Szociális terület működési szintje, társas kapcsolatok, környezetei egészség Káros szenvedélyektől való mentesség Lacza Gyöngyvér 39

Egészségtudat Preventív szemlélet, minőségi élet feltétele Egészség fogalmának ismerete Egészségkultúra Felelősség magamért Preventív szemlélet Védőoltások, szűrések Rizikófaktorok, betegség esetén választevékenységek, szakemberhez fordulni stb. Lacza Gyöngyvér 40

Fittség Az egészség megemelt működési szintje Állapotként a fizikai és mentális teljesítőképesség optimális szintje Rekreációs irányzat, mozgalom (testközpontú) Lacza Gyöngyvér 41

Egészség, életminőség számokban

A rekreáció és a civilizációs fejlődés A civilizációs fejlődés nagy fordulópontjai: Ipari Forradalom (1750-80) találmányok (gőzgép)- Iparosodás, városiasodás, Tudományos és Technikai Forradalom (1900) Robbnómotor, elektromosság-közlekedés forradalma, távközlés-kényelmesedő élet Informatikai Forradalom (1975) Számítógép, mobiltelefon- ülő életmód, stressz Lacza Gyöngyvér 43

A civilizációs fejlődés hatásai Janus-arcú civilizáció Áldások Urbanizáció Közlekedés gépesítés mezőgazdaság fejl. Ártalmak Fizikai aktivitás csökkenése-Ülő életmód stressz Túlfogyasztás Környezeti ártalmak Lacza Gyöngyvér 44

Civilizációs betegségek Keringési Daganatos Mozgásszervi Idegrendszeri Lacza Gyöngyvér 45

Civilizáció és életmennyiség Várható élettartam a tizenkilencedik század közepe óta folyamatosan nő a várható élettartam. Az élet meghosszabbodását elsősorban a gyermekbetegségek visszaszorítása eredményezte. WHO szerint egészségi állapotunkra az egyes faktorok az alábbi százalékos arányban fejtik ki hatásukat: 25 %-ban öröklött tulajdonságok 18 %-ban az egészségügyi ellátás 37 %-ban az egyén egészségmagatartása, életmódja 20 %-ban környezeti hatások Lacza Gyöngyvér 46

A születéskor várható élettartam az európai országokban a 21 A születéskor várható élettartam az európai országokban a 21. század első éveiben Lacza Gyöngyvér Forrás: Human Development Report 2005, UNDP. 47 Forrás: Human Development Report 2005, UNDP.

A születéskor várható élettartam Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és az Európai Unióban Lacza Gyöngyvér a) Az EVSZ HFA adatbázis adatai. 48

A születéskor várható élettartam Közép-Kelet Európában (2011) Lacza Gyöngyvér Forrás: Human Development Report 2005, UNDP. 49 Forrás: Human Development Report 2005, UNDP.

Várható egészség A várható egészség mutatatók azt fejezik ki, hogy egy adott életkorú egyén remélhetően hány egészséges életévet fog még leélni. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a várható élettartamot felosszuk jó, illetve rossz egészségben eltöltött évekre. Magyarországon: 18 éves nő várhatóan még közel 59 évet fog élni, ebből azonban csak közel 43,5 olyan évre számíthat, amelyben nem jelentenek számára nehézséget a mindennapi társadalmi tevékenységek. 18 éves férfiak esetében a várható mintegy 50 évből átlagosan 38,5 lesz korlátorzottságtól mentes.

A legfontosabb haláloki főcsoportok halálozási arányaibana) b) bekövetkezett csökkenések viszonylagos részesedése az általános halálozási arány csökkenésében, illetve ezek hozzájárulása a születéskor várható élettartam meghosszabbodásához az 1993 és 2004 közötti időszakban az össznépességbenc) Az EVSZ „európai népességé”-nek kormegoszlására standardizálva. A KSH adatai 100 000 lakosra jutó halálozások száma. Lacza Gyöngyvér 51

A népesség kormegoszlása Lacza Gyöngyvér 54

Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009

Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009

Lacza Gyöngyvér 58

On Sport and Physical Activity Eurobarometer 2014 On Sport and Physical Activity

A sportról készült Eurobarométer felmérés nagyfokú mozgáshiányt állapított meg az EU-ban “A sportról és a testmozgásról szóló legutóbbi Eurobarométer felmérés szerint az európai uniós polgárok 59%-a sosem vagy csak ritkán sportol, míg 41%-uk legalább hetente egyszer végez testmozgást. Európa északi részén az emberek fizikailag aktívabbak, mint a déli vagy a keleti országokban. Svédországban a válaszolók 70%-a állította, hogy hetente legalább egyszer sportol. Svédországot a rangsor felső sávjában Dánia (68%), Finnország (66%), Hollandia (58%) és Luxemburg (54%) követi. A lista legalján Bulgária szerepel, ott a megkérdezettek 78%-a sosem sportol. Máltán (75%), Portugáliában (64%), Romániában (60%) és Olaszországban (60%) sem sokkal jobb a helyzet. “

Legnépszerűbb aktív rekreációs tevékenységek Séta, kirándulás, túrázás Fitnesz (aerobic, erősítés, gimnasztika) Kerékpározás Labdarúgás Jogging, futás Úszás (Földesiné-Gál-Dóczy, Társadalmi riport a sportról 2008) Lacza Gyöngyvér 71

Kik sportolnak nagyobb arányban?! A NŐK!!! A magasabb iskolai végzettségű nők 51,4 %-a sportol rendszeresen A FÉRFIAK jelentősen elmaradnak - A legtöbbet sportoló férfiak a legalacsonyabb végzettségűek (Földesiné-Gál-Dóczy, Társadalmi riport a sportról 2008) Lacza Gyöngyvér 72

Kik sportolnak nagyobb arányban? A megyeszékhelyeken lakók Kisebb városokban lakók Budapestiek Községekben, falvakban lakók (Földesiné-Gál-Dóczy, Társadalmi riport a sportról 2008) Lacza Gyöngyvér 73

Nemztetközi Ajánlások a fizikai aktivitásra 2016- Nemztetközi Ajánlások a fizikai aktivitásra

Mit takarnak az alábbi fogalmak? rekreációs sport tevékenység aerob testedzés fizikai aktivitás magas intenzitású sport tevékenység alacsony intenzitású sport tevékenység

A fizikai aktivitás piramisa (egészséges felnőttek részére)

WHO ajánlások a fizikai aktivitással kapcsolatban

10 tény a fizikai aktivitással kapcsolatosan A fizikai aktivitás hiánya a 4. vezető kockázati tényező a globális mortalitás szempontjából globálisan (6 %) Magas vérnyomás (13%) Dohányzás (9%) Magas vércukor szint (6%) 2. A rendszeres fizikai aktivitás segít az egészség megőrzésében A fizikailag aktív személy: Kisebb eséllyel kap infarktust, stroke-ot, lesz cukorbeteg , mellrákos és depressziós (stb.) Kisebb eséllyel esik el és kap combnyaktörést illetve küzd gerinc problémákkal Jobban tudja tartani a súlyát

10 tény a fizikai aktivitással kapcsolatosan 3. A fizikai aktivitás nem összekeverendő a sporttal Fizikai aktivitás minden olyan tevékenység, amelyet az izomrendszer végez és energiát éget Ebbe bele tartozik a sport, edzés és más fizikailag aktív tevékenységek úgymint a játék, séta, házimunka, kertészkedés, tánc stb. 4. Az alacsony és a magas intenzitással végzett fizikai aktivitásnak egyaránt pozitív hatása van az egészségre

10 tény a fizikai aktivitással kapcsolatosan 5. 5-17 éves korban Minimum 1 óra fizikai aktivitás ajánlott naponta. Több mint 60 perc mozgás további jótékony egészségre gyakorolt hatással jár. 6. 18-64 éves kor között Minimum 150 perc alacsony intenzitású tréning ajánlott hetente, vagy minimum 75 perc magas intenzitású fizikai aktivitás vagy ezek kombinációi. Minden tevékenység minimum 10 percig kell, hogy tartason.

10 tény a fizikai aktivitással kapcsolatosan 7. 65 év feletti korosztály A felnőttekre és az idősebb felnőttekre ugyanazok az ajánlások vonatkoznak. Idősebb korban a fizikai aktivitás különösen ajánlott a mozgékonyság megőrzése, az egyensúly érzék fenntartása és az esések elkerülése érdekében Minimum 3 alkalommal/hét 8. Ezek az ajánlások minden egészséges felnőtt számára javasoltak.

10 tény a fizikai aktivitással kapcsolatosan 10. A támogató környezet és közösség segíthet az emberek aktivizálásában 9. Bármennyi fizikai aktivitás végzése jobb, mint a semmi.

Mely betegségek kialakulásának kockázati tényezőit csökkenti a fizikai aktivitás? Kardiovaszkuláris megbetegedések 2. típusú diabétesz Daganatos megbetegedések (pl. mell-, méh-, prosztata-, vastagbél daganat) Kórós elhízás Csontritkulás Pszichés megbetegedések (pl. depresszió) Időskori szellemi hanyatlás Alzheimer-kór

A fizikai aktivitás egyéb pozitív hatásai Segít a stresszkezelésben, stresszoldásban Segít a pozitív énkép, testkép kialakításában Javítja az önbizalmat Aktívizálja az agyi működést Segít a különböző testi, lelki traumákkal való megküzdésben Időskorban segíti a közösséghez kapcsolódást, elősegíti az értékesség érzését

A fizikai aktivitás jótékony hatása az élethosszra Heti 75 perc, tehát naponta csak 10 percnyi tempós séta már 1,8 évvel növeli az élettartamot 40 év felett Heti 150 perc séta már 3,4 évvel Heti 450 perc pedig már 4 és fél évvel hosszabb életet jelenthet!

Hogyan segíthet az Egészségügyi hálózat Hogyan segíthet az Egészségügyi hálózat? Jó gyakorlatok a Európából: ‘ Fizikai aktivitás receptre’ Dánia: “A háziorvosokat arra bátorítják, hogy számos, életvitellel kapcsolatba hozható betegség esetében testmozgást írjanak elő, akár az adott betegség tényleges diagnosztizálásakor, akár a betegség kialakulásának megelőzése céljából.” Svédország: “Östergötland megyében az alapellátást biztosító orvosok már jó ideje írnak elő testmozgást a betegek számára. Egy értékelés során azt találták, hogy 12 hónap elteltével 49%-a azoknak, akik számára testmozgást írtak elő, arról számolt be, hogy betartotta az orvosi utasítást, és további 21% végzett rendszeresen testmozgást.” (Az EU testmozgásra vonatkozó iránymutatásai, 2008)

Mit és hogyan javasoljunk? 0. lépésként javasoljuk sport/rekreációs szakember felkeresését! Továbbá javasoljunk teljeskörű orvosi és fizikai állapotfelmérést. Javasoljuk az alapelvek betartását.

Alapelvek a(z) (újra)kezdéshez.. Ajánlott aktivitás egészséges felnőttek részére: heti 5 alkalommal minimum 30 perc közepes intenzitású fizikai aktivitás Ajánlott aktivitás egészséges időskorúak részére részére: heti minimum 3 alkalommal 20-30 perc alacsony vagy közepes intenzitású fizikai aktivitás Kezdjük könnyű fizikai aktivitással pl. gyaloglás, kerékpározás Fokozatosan növeljük az időtartamot, a terhelést Végezzünk bemelegítést és levezetést Ügyeljünk a folyadékpótlásra

Mi befolyásolja az életminőséget? Gyűjtsünk szempontokat!

Mi az életminőség? Életmód: Olyan általános és komplex szociológiai kategória, amely az anyagi és a szellemi oldal szétválaszthatatlan egysége. Az életmód ezen cselekvések szokásos formáinak egysége.” (Szántó, 1967) Viselkedési minták összessége, amelyek annak a csoportnak a szociális és kulturális normáival vannak szoros kapcsolatban, amelyhez az egyén tartozik, vagy tartozni szeretne. Lacza Gyöngyvér 90

Mi befolyásolja az életminőséget? Biológiai alapú szükségletek Pszichés beállítottság Társadalmi kötöttségek/körülmények Tárgyak/Környezet Emberi kapcsolataink minősége Lacza Gyöngyvér 91

Kiegészítés Ezek Kovács Tamás szerint (2004) mára kiegészültek az alábbiakkal: Szabadidőtudat (szemlélet) A (külső) megjelenésbeli és megnyilvánulásbeli igényesség.

A rekreáció társadalmi beágyazottsága rekreációs tevékenység-rendszerünk, soktényezősen meghatározott befolyásolja: mikor és milyen helyzetbe születtünk, milyen tanulási és munkakörülményeket nyújt a mikro- és makrokörnyezet, akárcsak az infrastrukturális, egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatások színvonala.

A rekreáció társadalmi beágyazottsága

A rekreáció múltja, Rekreációs irányzatok

A rekreáció múltja Kezdetek, Őskor népei: az maradt életben, aki gyorsabb, erősebb, ügyesebb volt, ezért a nevelés és a kiválasztódás is erre épült az ősközösség szintjén kultikus eseményeket a rituális ünnepségeket játékokat, táncokat. a törzsi szertartások, felnőtté, harcossá avatás, bátorság-próba maszai törzs - hajdan ők voltak az egyik legharcosabb törzs Afrikában. A felnőtté váló ifjúnak be kellett mutatnia, alkalmas-e harci szolgálatra vagy sem – „puszta kézzel kellett megölniük egy oroszlánt”. Marlock-szigeten másfajta próba volt szokásban - a boksz. „A bokszkesztyű hatalmas cápafogakkal ékesített fegyver volt, mellyel könnyen halálos sebet is ejthettek a küzdők egymáson”.

Ókor maga a rekreációs tevékenység természetesen az avatási próbákon kívül is megjelenik, elsősorban a vallási és az egyéb ünnepi alkalmakhoz kapcsolódva Ókor: a vallási ünnepek szórakoztató értelemben a rómaiaknál jelenik meg: gladiátor játékok, lakomák fürdőkultúra

Középkor Kereszténység elterjedése Európában ‘Szabályozott szabadidő’ megjelenése 7. nap szentsége-vasárnapok Vallási ünnepek szentsége Ma hány szabadnapunk van ebből eredően??

Rekreáció a Középkorban lovagi tornák is többek voltak, mint a harci fölkészülés tréningjei -rekreáció vallási ünnepekhez kötődő szokások és események a termékenységi szertartásokon át a generációk során öröklődő népszokásokig búcsú, Húsvétolás Majális bálok, busójárás, lakodalom, halotti tor, stb.

A rekreáció és a civilizációs fejlődés A civilizációs fejlődés nagy fordulópontjai: Ipari Forradalom (1750-80) találmányok (gőzgép)- Iparosodás, városiasodás, Tudományos és Technikai Forradalom (1900) Robbnómotor, elektromosság-közlekedés forradalma, távközlés-kényelmesedő élet Informatikai Forradalom (1975) Számítógép, mobiltelefon- ülő életmód, stressz Lacza Gyöngyvér 100

Ipari Forradalom

Ipari Forradalom Ipari forradalom (1750-1780) A manufaktúráktól a gépesített iparhoz vezető korszak. Centruma: Anglia, szimbóluma: a gőzgép (James Watt, 1769). Technikai vívmányai: a fonó- és a mechanikus szövőgép, a kokszot alkalmazó acélipar, valamint a gőzhajó (R. Fulton, 1807) és a gőzmozdony (G. Stephenson, 1814). A gépesítés a tömegfogyasztási cikkek előállításában kezdődött - ruházat. A textilipar lett a húzóágazat. A gyapjút a gyapot váltotta föl. Először a fonást, aztán a szövést is gépesítették. A szállítás tömegesítése – gőzhajó, a vasból készült hajótestek (1840-tól) elterjedésével vált tömegessé.

Újkor A civilizációs fejlődés előrehaladtával halmozódtak a negatív hatások. A civilizációs ártalmak manifesztálódására utal a következő idézet: Guts-Muts: a fizikai degradációt jól összeválogatott testgyakorlatok kívánta megelőzni: „Vannak vézna napszámosok vékony combokkal és lábikrákkal - mert nem használják a lábukat; sovány karokkal és kezekkel - mert kizárólag nőknek való munkát végeznek; beesett mellkassal és görbe háttal - mert állandóan ülnek... Egyszóval a mozgáshiány következtében testük, ha még nem is ment egészen tönkre, de máris erősen deformálódott.” „Mások - az emberfeletti erőfeszítés következtében - merevek, nehézkesek, ügyetlenek, nyomorékok.” A szokások változását, a rekreatív események módosulását az életmód-változás indukálta. A termelési módban és a társadalmi létformákban lezajló forradalmak sajátos kihívásként jelentkeztek, amire választevékenységet kellett (kellene) adni.

Rekreációs válaszok ipari- és kereskedő városok polgárainak rekreációs jellegű sporttársulásai: Ki a városból, vissza a természetbe! alpinisztika, evezés, kerékpár, korcsolya, turisztika 19. század közepétől az arisztokrácia exkluzív jellegű sportklubjai (lovas, golf, krikett, vívás) mellett A város élhetővé tétele Parkok, játszóterek építése

Ipari forradalom- I. VH Ki a városból mozgalom! Vallási szervezetek 1944. George Williams, YMCA, YWCA Játszóterek, táborozás Alpinista Egyesületek Alpine Club London Osztrák, svájci alpinista szervezetek 1888. Mo.-i Kárpát Egyesület Hamburg evezős egyletek 1891. Párizs-Rouen kerékpár verseny Lacza Gyöngyvér 106

Vallási szervezetek Az 1844 - George Williams által az IF miatt tömegesen életmódot váltó fiatalok fölkarolására alapított protestáns ifjúsági szervezetet - YMCA (Young Ments Christian Association) A 19. század végére világszerte elterjedt (mintegy 50 országban) a vallási nevelésben a sport és játéktevékenységet is felhasználva. Hamarosan létrejött a „leány-tagozata” is. az YWCA (Young Women's Christian Association). Kezdetben a templom mellett létesített játszóterekkel versenypályákkal és üdülőparkokkal igyekeztek az egyházhoz csábítani a fiatalokat. Később a fiatalok táboroztatásában találták meg a városi életmód ellensúlyozásának kiváló eszközét - Maccabi - napjainkra elsősorban versenysport irányt vett.

Ki a városból! Vallási szervezetek Az 1844 - George Williams által az IF miatt tömegesen életmódot váltó fiatalok fölkarolására alapított protestáns ifjúsági szervezetet - YMCA (Young Ments Christian Association). A 19. század végére világszerte elterjedt (mintegy 50 országban) a vallási nevelésben a sport és játéktevékenységet is felhasználva. Hamarosan létrejött a „leány-tagozata” is. az YWCA (Young Women's Christian Association). Kezdetben a templom mellett létesített játszóterekkel versenypályákkal és üdülőparkokkal igyekeztek az egyházhoz csábítani a fiatalokat. Később a fiatalok táboroztatásában találták meg a városi életmód ellensúlyozásának kiváló eszközét - Maccabi - napjainkra elsősorban versenysport irányt vett.

Cserkészet Robert Baden-Powel Angolszász országok Erkölcsi nevelés Táborozás, túrázás Wandervogel mozgalom : német nyelvterületek Lacza Gyöngyvér 109

A város élhetővé tétele Parképítési mozgalom Hyde park, Central Park, Városliget 1885. American Assiociation for Physical Education and Recreation Törvény-játszóterek építéséről 1881. Emil Hartwick : Miben szenvedünk?c. könyve Rekreációs programokkal elejét vehetjük a civilizációs ártalmaknak Lacza Gyöngyvér 110

Városi parkok Ki ismer híres, nagy Parkokat? Európa USA Ázsia Magyarország

Városi parkok Magyarországon Budapest parkjai: Városliget Margit-sziget Népliget Normafa.. Milyen parkokat ismerünk még?

A Világ legzöldebb, legélhetőbb városai Koppenhága Vancouver Stockholm Barcelona

Európa Legélhetőbb városai Az európai országok városainak rangsora: 1. Koppenhága 2. Stockholm 3. Oslo 4. Bécs 5. Amszterdam 6. Zürich 7. Helsinki 8. Berlin 9. Brüsszel 10. Párizs 11. London 12. Madrid 13. Vilnius 14. Róma 15. Riga 16. Varsó 17. Budapest* 18. Lisszabon 19. Ljubljana 20. Pozsony