Társulások jellemzői
Fajgazdagság Fajok száma Fajokhoz tartozó egyedek száma Fentiekből számolt – fajgazdagság (diverzitás) Tajga erdő vs. esőerdő
D (0,1) között – szélsőérték (nem létezik) Változása fontos jelzőszám 1992 Rio de Janeiro – Biodiverzitás védelme (Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján (Föld csúcs) született meg a Biológiai Sokféleség Egyezmény az Éghajlatváltozási Keretegyezmény, valamint elfogadták a fenntartható és tartamos erdőgazdálkodás alapelveit, illetve meghatározták a sivatagosodással foglalkozó nemzetközi megállapodás kidolgozásának szükségességét. Ezek közös alapelveit a „Riói Nyilatkozatban” rögzítették.) - Wikipedia
Térbeli szerkezet 1. Szintezettség – vertikális (függőleges irányú) - eltérő magasság - eltérő környezeti igény - minden szinten más környezeti feltételek vannak + gyökér, talaj (avar) szint, mohaszint
A szintezettség kialakitója a fényért való versengés
2. Mintázat – horizontális (vizszintes) elrendeződés - vizért és tápanyagokért folytatott versengés eredménye - erőforrások nem egyenletesen oszlanak el
Társulások változásai 1. Aszpektus – periódikusan visszatérő - képi változás - a szerkezet nem változik (ugyanazok a fajok, esetleg nem látszanak….) - pl.: évszakos változás vagy pl.: planktonok éjszaka a felszin közelében, nappal lent mozognak
2. Szukcesszió – folyamatos, meghatározott irányú változás - lassú - megváltozik a szerkezet, fajösszetétel(!) - egyfajta fejlődés
Társulások váltják egymást - Pionír társulás – elsőként megjelenő - sorban egyre összetettebb, fajgazdagabb, szintezettebb….. - - Zárótársulás – adott területen (éghajlaton) elképzelhető legösszetettebb társulás Ny-Mo. lombos erdő, Alföldön erdős-sztyepp
A társulások szukcessziójával együtt változik a talaj
Kopár sziklafelszín folyamatai Pionír társulás – elsődleges megtelepedők - zuzmók, moszatok, baktériumok - talaj nincs, aprózódás (!!!) Mállás során oldható ásványok jelennek meg Többféle növény használja Elpusztult anyagaik helyben kialakítják az első egyszerű talajt Def.: A felszín legfelső, termékeny része Amikor megjelennek a humuszvegyületek
Humusz – megköti a vizet és a sókat kialakítja a talaj szerkezetét Betelepülnek az első egyéves lágyszárúak nyílt sziklagyep Egyre több növény + állatok zárt sziklagyep Vastagodik a talaj – elegendő a cserjéknek lejtősztyepprét Végül zárótársulás – pl.: karsztbokor erdő, cseres tölgyes…. Ekkor a legjobb a talaj! is