Erdély és Horvátország a magyar feudális történelemben Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D. gosztonyi@ajk.elte.hu

Különleges államalakulatok Erdély Horvátország Szlavónia Dalmácia

1490: Hunyadi Mátyás halála Erdélyi Fejedelemség 1490: Hunyadi Mátyás halála Főnemesség és köznemesség közötti küzdelem kiújulása 1504: II. Ulászlót szélütés éri + Corvin János halála  Szapolyai János erdélyi vajda a „trónra (ön)jelölt” II. Ulászlónak 1504. január 9-én vagy január 10-én volt egy szélütése, ami rövid időre megfosztotta beszédképességétől, és még februárban is fekvőbeteg volt.

nincs uralkodói szentesítés! 1505: rákosi végzés nincs uralkodói szentesítés! II. Ulászló várva várt fiú örököse nagy nehézségek és szenvedések árán született csak meg. Már a királyné várandóssága sem volt olyan zökkenőmentes, mint a korábbi, hiszen gyakran kényszerült ágyban maradni, annyira gyenge volt testileg, melyet egykorú velencei leírások is megerősítenek. Lajos koraszülötten jött a világra. Csak úgy tudták életben tartani, hogy disznók felhasított gyomrába helyezték, így tartva stabilan a hőmérsékletét. Ez volt Lajos herceg inkubátora, így a korabeli orvostudomány zseniális leleményének és II. Ulászló kiváló orvosainak köszönhető, hogy fia életben maradt. Ennyi és ilyen súlyos bajoknak, mindnyájunk nagy kárának valahára véget óhajtunk vetni. Meg akarjuk akadályozni azt, hogy még nagyobb veszedelembe sűlyedjünk azon esetre, ha kegyelmes urunk, II. Ulászló király (ki nemcsak kegyelmesen, nagylelkűen kormányoz s föntart minket, hanem több szabadságunkat megujította) férfiörökös nélkül találna elhúnyni és idegen fejedelem hazánkat erőszakosan elfoglalván, minket örökös szolgaságra juttatna. Mivel nincs a föld kerekségén nemzet, mely nem önvéréből, önnemzetségéből választja királyát, urát: mi sem engedhetjük, hogy országunk, mely a kereszténységet, várfoka és vértje gyanánt, mindenkor a maga és övéi bő vérehullásával védelmezte, másoknál alábbvaló és boldogtalanabb legyen.

Erdélyi Fejedelemség 1514: Dózsa féle parasztfelkelés Leverésében kulcsszerepe volt Szapolyainak 1526: mohácsi csatavesztés, II. Lajos halála és kettős királykoronázás Szapolyai János: törvénytelenül összehívott OGY + Szent Korona + rangidős főpap (nyitrai püspök) I. Ferdinánd: törvényes OGY + nincs Szent Korona + rangidős főpap (nyitrai püspök) 1526: Magyarországnak egyszerre két illegitim uralkodója is van 1516. március 13-án, két évvel a Dózsa György vezette parasztfelkelés elfojtása után – 60 esztendős korában – meghalt II. Ulászló. Habár a magyar nemesség az 1505-ös rákosi végzés alapján úgy határozott, hogy többé nem választ meg királynak mást, mint magyar embert, Ulászló fia megörökölhette a trónt. A 10 éves Lajost az áprilisi országgyűlés nagykorúvá nyilvánította és megkoronázta II. Lajosként.

Autonómia – Szuverenitás – Török függőség Erdélyi Fejedelemség kialakulása Szapolyai nem tudta tartani magát, így visszaszorult hadaival Erdélybe, ahol a magyar királyi címét használta A “másik” magyar államhoz való viszonya e területeknek mindvégig kétséges volt Autonómia – Szuverenitás – Török függőség

Erdélyi Fejedelemség létrejötte 1570: speyeri egyezmény Miksa magyar király és II. János Zsigmond magyar király között Jogilag rögzítette a fennálló állapotot, amely szerint A.) II. János Erdély és a Partium princepse, és B.) Erdély a Magyar Korona elidegeníthetetlen része Erdély ura lemondott a magyar királyi cím (rex electus) használatáról Azaz nem a „három részre szakadást” rögzítették, hanem éppen annak ellenkezőjét!

Partium: zöld és piros vonal között

Erdélyi Fejedelemség Az Erdélyi Fejedelemség tehát mindvégig a magyar állam része volt közjogi értelemben is ‘Három részre szakadás’ jogilag értelmezhetetlen, történettudományilag azonban igen

Szuverenitásában részlegesen korlátozott állam Az Erdélyi Fejedelemség szuverenitása Szuverenitásában részlegesen korlátozott állam És leginkább nem a magyar fél, hanem a török állam részéről Török fél: jelképes adófizetési kötelezettség és erdélyi OGY fejedelemválasztásának megerősítése + külpolitikai lojalitás Belpolitika: teljes mértékben szuverén

Erdélyi Fejedelemség Speciális rendiség: nem a hagyományos magyar változat (rendi állás alapján), hanem a történelmi privilégiumok alapján: székely-szász- magyar (“három natio uniója”) A románok nem alkottak külön rendet, őket a magyarok képviselték az OGY- ben

A kék háttérben lévő félhold és nap a székelyek, A fekete sas az erdélyi magyarok, A kék háttérben lévő félhold és nap a székelyek, A hét vár (bástya) a szászok jelképe.

Többnemzetűség  vallási tolerancia + türelem A fejedelemség túlnyomó többsége protestáns De 1671-től a katolikus, a lutheránus, a kálvinista és az unitárius is államilag elismert vallás (Mo.: 1848!)

Államszervezet Államforma: RKM Az erdélyi vajda pozíciója beolvad a fejedelmébe A központi hatalom szilárdabb a magyar változatnál, mivel a fejedelemnek kevesebb ellenlábasa volt Jelentős kérdés ez a hivatalnokok kinevezésénél, a belügyek intézésénél és a kincstári bevételek felhasználásánál

Országgyűlés Helye nem volt állandó, leggyakrabban Torda, Marosvásárhely, Kolozsvár vagy Gyulafehérvár volt a színhely Egykamarás! A három rend képviselőiből állt + Partium Szavazás rendenként Ha három rend egyetért, a negyedik köteles elfogadni a döntést Fejedelemválasztás, választási feltételek meghatározása Utódkijelölést soha nem sikerült keresztülvinni az OGY-n a fejedelmeknek Partium: lásd korábbi térkép

Közigazgatás Erdély közigazgatása már az Erdélyi Fejedelemség előtt is speciális volt Székely székek: szervezet és hatásköre hasonlít a VM-re (14. sz.), de nagyon erős katonai funkciója és ősi hagyományai voltak (6 nemzetségben és 24 ágban szerveződtek)  széki közgyűlés és törvényszék  képviselőjük és vezetőjük a székelyek ispánja Szász székek: szervezet és hatásköre hasonlít a SZKV-ra (14. sz.)  polgármester szebeni ispán/királybíró/gróf Magyar VM: az anyaországi minta alapján (területi-gazdasági-politikai autonómiák)

A közigazgatási egységek megmaradtak, de erősödött a központi kontroll Székelyek ispánja és szebeni gróf pozíciók beolvadtak az erdélyi fejedelem pozicíójában A közigazgatási egységek megmaradtak, de erősödött a központi kontroll

Dalmát-Horvát-Szlavónország Horvátország, Szlavónia és Dalmácia: külön területek, és eleinte perszonálúnióval csatlakoztak a Magyar Koronához Közös király DE: Saját önkormányzat Saját közigazgatás Saját jogrend Kereskedelmi kiváltságok

Horvátország 1090-től a magyar korona joghatósága alá tartozott Sajátos jogállás: nem VM, hanem zsupánságok rendszere Magyar király nem avatkozott bele a horvát nemesség ügyeibe Horvát rendek gyűlése a sabor Horvát bán (magyar országos méltóság)

Dalmácia 1105-1420-ig a Magyar Királyság kapcsolt része SZKV privilégiumainál jóval nagyobb kiváltságok Szinte az olasz városköztársaságokéhoz hasonlatos jogok

VM rendszer bevezetése Szlavónia 11. századtól állt magyar fennhatóság alatt Királyi magánbirtok lett Rex junior gyakorta kapta meg a területet Szlavón bán VM rendszer bevezetése

Dalmát-Horvát-Szlavónország Horvát és szlavón bán pozíciója egybeolvadt: horvát-szlavón bán (15. sz.) A kapcsolat erősödése folytán a két terület egybeolvadt A 17. században a dalmát területek is követték ezt a sorsot Egységes területként lettek kapcsolt részei a magyar államnak Regna Tripartita Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae = ‘Háromegy Királyság’

Dalmácia: három koronás leopárdfej Horvátország: ötször öt piros-fehér mezővel sakkozott pajzs Szlavónia: kék mezőt ezüst, hullámos ikerpólya osztja, a két pólya közti vörös mezőben természetes színű nyest fut, a felső kék mezőben arany csillag

Dalmát-Horvát-Szlavónország Főrendjei személyes meghívottjai a magyar OGY felsőtáblájának Magyar OGY alsótáblájába pedig három követet delegálhattak Magyar törvények vonatkoztak a területre, de volt saját jogalkotási hatásköre a sabornak Az így alkotott törvények nem mondhattak ellent a magyar törvényeknek! Autonóm igazságszolgáltatási rendszerrel bírtak

Magyarország egyik késő középkori címerváltozata Dalmácia Horvátország Szlavónia Erdély (Fiume)