Makroökonómia Emlékeztető Kapitalizmus /piacgazdaság Tudományos (logikailag zárt és tesztelhető) magyarázatot akarunk adni a nemzetek meggazdagodásának törvényszerűségeire – gazdaság viselkedésre Kapitalizmus /piacgazdaság 1/ krematisztikus „szabad” tehát: 2/ magántulajdonon alapul 3/ decentralizált 4/ pénzt magánbankok hitelművelettel teremtik Szabad egyének előállítják a gazdagságot és kölcsönös előnyökért kapcsolatba lépnek egymással. Közösség együttesen állítja elő a gazdagságot: közöshöz való hozzájárulásokat és kivéteket (appropriation) kell szám(vitel)ba venni + Robinson Crusoe feltételezés: egyetlen szocializációtól mentes egyén viselkedéséből megérthetjük a társadalom működését 1/ Meggazdagodás alaplogikája: jószág-átalakítás szükséglet-kielégítés végett Á-(P)-Á’ (OIKONOMIA) 2/ Egyéni/társadalmi gazdagság = jószágok összessége

Közgazdasági elméleteket osztályozhatjuk (egyéni és társadalmi meggazdagodást vizsgáljuk) Értékelméletek Számviteli megközelítések A egyén Társadalom A+B B egyén Következmények Egyéni Gazdagság A Valós Eszközök Társadalmi gazdagság A Valós Eszköz Egyéni Gazdagság B Pénzügyi forrás Pénzügyi eszköz elismervény B Valós eszköz a társadalmi gazdagságból való kivét; formálisan olyan eszköz, ami másnál nem forrás Pénzügyi eszköz/forrás a társadalmi gazdagság jövőbeli kivételét lehetővé tevő ígéret (ígéretet kapó/ígérő szempontjából); formálisan olyan eszköz/forrás, ami másnál forrás/eszköz. Kétféle van: követelés/tartozás (van lejárata, azaz idővel meg kell szűntetni) és nem követelés/nem tartozás. Fizetni: követelést megszűntetni. Egyéni gazdagság: (a társadalom által elismert) egyéni hozzájárulás a közöshöz A társadalmi gazdagsághoz való hozzájárulások és a társadalmi gazdagság elidegenítésének szabályait fizetési rendszernek nevezzük.

Számviteli megközelítések Értékelméletek Számviteli megközelítések 1/ Meggazdagodás alaplogikája: jószág-átalakítás szükséglet-kielégítés végett Á-(P)-Á’ (OIKONOMIA) 1/ OIKONOMIA pénzt költ, szükséglet-kielégítés végett és CRHMATISTIKE P-(Á-Á’)-P’ hogy több pénz jöjjön vissza Nemcsak valós eszközt halmozhat… pénz lényeges pénzben kifejezve rendszerszintű növekedési kényszer pénz lényegtelen nincs szükség rendszerszinten növekedésre 2/ Egyéni/társadalmi gazdagság = jószágok összessége 2/ Egyéni és társadalmi gazdagság különbözik egyéni/társadalmi gazdagság együtt változik versus pénz jószág versus pl.: pénz egyéni/társadalmi gazdagság nem feltétlen együtt változik pénzügyi eszköz nem jószág (mert nem része a társadalmi gazdagságnak) Tudományos eljárásrend alapján az általánosabb elméletet kell megtartani.

4/ Krematisztikus gazdaságban a pénz az elsődleges, ezért nézzük MI A PÉNZ? Mik a közös jellemzői: 1/ nem számít a fizikai megjelenési formája (tulajdonsága) 2/ van mértékegysége (korona, forint …) 3/ van aláírója NEM DOLOG AKKOR MICSODA? (Mire használják a pénzt, amit csak a pénz tud?) Mi a pénz? Mi a futó? (Mire használják a futót, amit csak a futó tud?) A fizetési rendszerben olyan PÉNZÜGYI ESZKÖZök, amelyekkel valaki az ÖSSZES TARTOZÁST KI tudja FIZETNI A sakkban (szabály(ok) RENDSZERében) egy bábu, amivel lehet … Az ilyen fizetési rendszert nevezzük Pénzrendszernek (egy speciális fizetési rendszer, ahol léteznek olyan pénzügyi eszközök, amellyel egy szereplő összes tartozását ki tudja fizetni). ki kell tudni fejezni minden tartozást pénzben

HITELVISZONYban a követelést pénzügyi eszközzel kell kifizetni! Pénz(szabály)rendszer tehát: társadalmi gazdagsághoz való hozzájárulások (követelések keletkezésének) és elidegenítések (követelés megszűnésének = fizetés) szabályai (minden pénzrendszer) közös elszámoló egység megadása pénzteremtés és (megszűnés) szabályai ismert… HUF Elsősorban: kétszintű bankrendszer hitelművelettel Másodsorban: … A szereplő ma ad → ← B szereplő jövő héten ad Időszakok közötti csere Hitelművelet Tehát: HITELVISZONYban a követelést pénzügyi eszközzel kell kifizetni! Igérvény Annak aki ezt a papírt átadja, azonnal adok két almát. C szereplő aláírás BANK NEM BANK Követelés Pénz Pénz Tartozás

Kétszintű bankrendszer Központi bank Ref.hitel R KP Monetáris bázis összes szereplőnek pénz KERESKEDELMI BANK MÉGIS ELVBEN ANNYI PÉNZT TEREMT, AMENNYIT AKAR!! R Pénzmultiplikátor Kereskedelmi bankok BANK Követelés LB Pénz LB Ref.hitel R R Ref.hitel KP Nem banki szereplők KP LB Pénz Tartozás PÉNZ (M) a nem banki szereplőknek LB Magyarországon 2017.dec.17-én MrdHUF (forrás: MNB): M(2)=20.050; MB=5.433 Ha s=k=0:

Másodsorban: bankok elkölthetik a profitjukat. NEM BANKI SZEREPLŐK Milyen szabályt adjunk még a pénzteremtésre, hogy az összes tartozás mindig elvben kifizethető legyen? Másodsorban: bankok elkölthetik a profitjukat. És megteszik ezt a bankok, miért? Hogyan működhet elvben akkor ez a pénzrendszer, hogy rendszerszinten működőképes legyen? NEM BANKI SZEREPLŐK BANKOK Pénz 100 Tartozás 135 Követelés 135 Pénz 100 Pénz Pénz Pénz Tartozás Követelés Pénz Pénz 1. Állítás: Ha a bankok képeznek tartalékot pozitív nyereségükből, akkor a nettó hitelállomány, illetve a hitelállomány is növekvő tendenciát kell mutasson, ha a bankrendszer nyereséges. Tartozás Követelés Pénz Pénz Tartozás Követelés 2. Állítás: és a PÉNZállomány is. Rosier-modell

(milliárd euro / dollár) Tényadat : Forrás: Federal Reserve Bank of St Louis USA (adatok milliárd dollárban) Pénz (milliárd euro / dollár) és mi van, ha nem nő „eléggé” a pénz (és hitel-)állomány?

Central Government Debt % of GDP, source: World Bank TOVÁBBI KÖVETKEZTETÉSEK: ► Örökké arányos növekedés csak papíron létezik: Gazdasági ciklusok vannak. ► Ha a magánszféra nem vesz fel hitelt, akkor …. Államok eladósodottsága szükségszerű ► Nem mindegy milyen pénznemben van eladósodva egy ország ► Bank és nem bankok hierarchikus viszonyban vannak (tud/nem pénzt teremteni) ► Pénzteremtés haszna (seignorage) kit illessen? ► Ha a hitelállomány összefügg a pénzállománnyal, akkor a befektetési kedv befolyásolja a pénzmennyiséget, így: GDP, milliárd dollár Fizetőképesség és (gazdasági) függetlenség szempontjából A modern demokrácia diktatúra? „A szabadság szolgaság” (G. Orwell: 1984) Gazdasági kilengések nagyobbak, mintha nem függne össze Central Government Debt % of GDP, source: World Bank   GER ESP FRA GRE ITA Euro area HUN UK JAP US World 2011 53,4 61,8 79,5 111,1 108,3 71,7 90,9 96,9 181,8 90,2 82,5 2012 55,2 83,5 88,9 165,5 127,0 82,6 94,2 101,3 187,7 94,4 87,6 2013 52,2 96,5 88,6 181,7 134,8 88,1 94,3 97,8 191,9 96,6 89,5 termelés idő 6/ Hogyan lehet csökkenteni a piacgazdaság ciklusos kilengéseit?

Eretnekség Chicago – terv (1933) A gazdasági kilengéseket a pénzállomány és a hitelállomány szétválasztásával lehet enyhíteni. Chicago – terv (1933) Henry Simons; Irving Fisher Magánbankok pénzteremtési jogát megszűntetni. (Magyarán a magánbankok megszűntetése.) Eretnekség A pénzteremtésből eredő haszon nem magánzsebbe vándorolna?

Kölségvetés min. 10%-a Közvetve Összesen: Mekkora a pénzteremtés bevétele nagyságrendileg évente Magyarországon? 2010 2015 Monetáris bázis 4600 2820 Alapkamat 6,00 1,84 Kamatbevétel 276 52 2010 2015 Pénz (M2) 14 188 17 342 kamat % 9,0 4,0 kamatbevétel 1277 694 (Mrd HUF) Monetáris bázis: Pénzmennyiség (M2): Kölségvetés min. 10%-a Összehasonlításként 2010 2015 Központi költségvetés 13.533 17.190 Költségvetés hiánya 870 877 Államadósság- szolgálat 1.216 1.140 Államadósság 21.885 25.100 Társasági adó(+EVA) 425 609 ÁFA 2.314 3.172 SZJA 1.881 1.640 Közvetve (adósság nő szolgálat csökken: miért?) Pénzmennyiség (M2): Pénzmultiplikátor= Monetáris bázis: Összesen: 2493 1834 1/ Nem mind magánkézbe 2/ Nem lenne ennyi ha nem lenne ennyi államadósság. Minek költekezett túl az állam?

Eretnekség Chicago – terv (1933) A gazdasági kilengéseket a pénzállomány és a hitelállomány szétválasztásával lehet enyhíteni. Chicago – terv (1933) Henry Simons; Irving Fisher Magánbankok pénzteremtési jogát megszűntetni. (Magyarán a magánbankok megszűntetése.) Eretnekség A pénzteremtésből eredő haszon nem magánzsebbe vándorolna? Chicago iskola (1970-es évektől): PÉNZ LÉNYEGTELEN (Milton Friedman), PÉNZ SEMLEGES (Robert Lucas) 6/ Ha megszűntetnénk a magánbankokat, akkor megszűnne a nominális növekedési kényszer?

Folyó számlák (flow számlák) 6.1/ A gazdaság működésének ábrázolása a számviteli megközelítésben 6.1.1/ A NEMZETI SZÁMVITEL ALAPLOGIKÁJA Szereplőnként számlák Folyó számlák (flow számlák) Stock típusú számlák Flow típusú számlák (tevékenységből eredő) gazdagság-változást mutatják pénzben kifejezve „nemzet gazdagodásának” számbavétele csökken nő Kiadás Jövedelem jobb oldalon nő, mert az egyéni gazdagságot is jobb oldalra tesszük Költségek egyenleg Profit krematisztikus terv végrehajtásához szükséges t-edik időszaki kiadás Nem költség kiadás egyenleg Megtakarítás S (meggazdagodás) Stock típusú számlák a már megszerzett gazdagság formájának alakulását mutatja pénzben kifejezve Eszközök változása Források változása Valós eszközök változása Tőkeszámla Beruházás (I) – Amortizáció (A) egyenleg S-(I-A)=FK FK: Nettó hitelnyújtás (+) hitelfelvét (-) Pénzügyi számla Pénzügyi eszközök változása Pénzügyi források változása FK:Nettó finanszírozási képesség (+)/ igény (-) FK+dPF=dPE

NOMINÁLIS NÖVEKEDÉSI KÉNYSZER VAN AZONOSSÁGOK: Egy szereplőre 1/ FK=dPE-dPF 2/ S-(I-A)=FK Észrevételek: 1/ Tartósan nem lehet S<0, mert gazdagság alsó határa 0; tehát S≥0 2/ Krematisztikus szereplőre S>0, egyébként nem igaz M<M’ ∑ Összes szereplőre 1/ ∑FK=0 2/ ∑S- ∑(I-A)= ∑FK=0 mert PE egyik szereplőnél=PF másiknál Azaz: ∑S= ∑(I-A) Társadalmi gazdagság változása = valós eszközök változása Értelmezése: Ha vannak krematisztikus szereplők tartósan nem lehet ∑S≤0. 0<∑S = ∑(I-A) megvan az elvi lehetőség arra, hogy mindenki megvalósítsa a tervét 6.1 ÁLLÍTÁS: Egy normálisan működő krematisztikus gazdaságban a nettó beruházás tartósan nem lehet nulla, hanem pozitív. Vagyis pénzben kifejezve a beruházásoknak (és az amortizációnak) növekedni kell. NOMINÁLIS NÖVEKEDÉSI KÉNYSZER VAN

etc. 0<∑S = ∑(I-A) I0=10 0.∑(I-A)=10 A1=10 1. ∑I > ∑ A=10 I1=15 NOMINÁLIS NÖVEKEDÉSI KÉNYSZER Összes szereplő 0<∑S = ∑(I-A) I0=10 0.∑(I-A)=10 I1=15 A1=10 1. ∑I > ∑ A=10 I2=20 A2=15 2. ∑I > ∑ A=15 etc.

I-A 6.1.2. Nemzeti Számvitel - társadalmi szint alábontva SV SH SB W Vállalat - Flow számlák + Költségek Nem költségek E: SV dE Tőkeszámla dF I-A E: FKV SV dE Pénzügyi számla dF FKV Háztartás - Flow számlák + Nem költségek E: SH dE Tőkeszámla dF E: FKH=SH SH dE Pénzügyi számla dF FKH Bank - Flow számlák + Költségek Nem költségek E: SB dE Tőkeszámla dF E: FKB=SB SB dE Pénzügyi számla dF FKB W CI E: VAG A E: VAN W KV E: ΠV CI I C KV OV E: ΠB OB ΠB C OB OV dN dMH dM ΠB=OB+SB SB=FKB FKB+dM=dN dMV dN Rosier-modell: dM=dN-SB dM=dN-(ΠB-OB)

CI = CI+C+I Y=C+I =C+S ∑I-∑A Ha ∑S>0, akkor ∑I>∑A Vissza a társadalmi szinthez Flow számlák Összes szereplő tevékenységéből eredő gazdagság-változás csökken kiadás jövedelem nő Költségek Nem költségek E: ∑S (nettó megtakarítás) dE Stock számlák dF ∑I-∑A Egyenleg: ∑FK=0 Teljes kibocsátás (termelés) CI nő = CI+C+I nő E:VAG=Y=C+I (GDP) …. , ∑A, …. E:VAN (NDP) Lehet tartósan a GDP konstans/csökkenő? Nem mert I növekvő és C nem csökkenhet örökké…. ∑S 6.3 ÁLLÍTÁS: Egy normálisan működő krematisztikus gazdaságban a nominális GDP-nek növekednie kell. =C+S 2/ Keynes-i modell(ek) Y=C+I

Nemzeti számvitel (gazdasági körforgás): Y=C+I Forrás = Felhasználás AZONOSSÁGA 2.1 Egyszerűsített Keynes-i modell Tételezzük fel: nem megvalósult (ex post), hanem a szereplők tervei (ex ante): YS YD Legyen: C=C(Y) Egyensúlyban: YS=YD, legyen =Y Tehát: Y= C(Y)+I Fogyasztási függvényről tételezzük fel: Fogyasztási határhajlandóság: Van autonóm fogyasztás C0 Például: YS=Y

dY=dG+c’dG+c’(c’dG)+… Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai: dY=dG+c’dG+c’(c’dG)+… 1/ ÁLLÍTÁS - Multiplikátor hatás: egy Ft-ban megnövelt kereslet nagyobb mértékű jövedelemnövekedést idéz elő Ft-ban kifejezve, mint a kiinduló növekedés. Keynes-i álláspont: az árak kevésbé nőnek, mint a jövedelem így a megnövekedett kereslet a termelést is növeli. Neoklasszikus álláspont: megnövekedett keresletet megnövekedett árakon elégítik ki, a termelés nem nő.

Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai: Ft, t é nyleges Ft, tervezett 45 Y S D A B Megtakarítási paradoxon 2/ ÁLLÍTÁS: Nem a megtakarítás határozza meg a beruházásokat, hanem fordítva!! Mivel a beruházások játszák a központi szerepet, ezért a modellnek kellene meghatározni (egyébként végső soron a GDP is kívülről adott) IS – LM modell

2.2 IS – LM modell Beruházások endogén meghatározása vállalati döntés figyelembe vétele Nominális szándékolt beruházás a reál kamatlábtól függ: I(r) mert .../ M. Friedman „mintha” Mi a nominális (pénzben kifejezett) és reál kamatláb közötti kapcsolat?

2015 árakhoz képest (bázis) a jószágkosár ára: 2015-ben: 2016-ban: = p Nominális és reál kamatláb közötti kapcsolat: 1/ Árszínvonal, infláció jószágkosár Jószágkosár ára: 25800Ft2015 / jószágkosár 25700Ft2016 / jószágkosár Árak 2015-ben Árak 2016-ban 2015 árakhoz képest (bázis) a jószágkosár ára: 2015-ben: 2016-ban: = p árszínvonal ennyivel változott: 0,9961-1=-0,39% = π Infláció/defláció Azaz: p=1+π Tehát nominális változónál a pénzben kifejezett érték a viszonyítási alap, míg reálváltózónál a jószágkosár. (értsd: adott pénzből mennyi jószágkosarat tudok vásárolni 2015-ben és 2016-ban versus ugyanazt a jószágkosarat mennyi pénzből lehet megvásárolni 2015-ben illetve 2016-ban.) Így a nominális és reál kamatláb közötti kapcsolat: Nominálisan számolva (adott pénzből): Mai 25.800 Ft2015 = Jövőre (1+i)*25.800 Ft2016 ǁ 1 jószágkosár jószágkosár 1 Ft2015 reálkamata tehát (mennyi jószágot vesz meg jövőre) azaz:

pénz kínálata = pénz kereslete 2.2 IS – LM modell Beruházások endogén meghatározása vállalati döntés figyelembe vétele Nominális szándékolt beruházás a reál kamatlábtól függ: I(r) mert .../ M. Friedman „mintha” Mi a nominális (pénzben kifejezett) és reál kamatláb közötti kapcsolat? Tehát: Y=C(Y)+I(r) – térjünk át reálváltozókra (árszínvonallal végigosztva) y=c(y)+i(r) - (itt i reál beruházás) -2 ismeretlen … … és a reál kamatláb hogyan határozódik meg? PÉNZPIACON egyébként van a pénznek piaca? (értelmes pénzpiacról beszélni) pénz kínálata = pénz kereslete Miért akarnak a szereplők pénzt tartani? Hagyományos pénzdefiníció alapján: … és mit cserélnek mire a pénzpiacon?

2.2 Alap IS – LM modell – folytatás IS görbe - árupiaci egyensúlyi pontok: y=c(y)+i(r) LM görbe – pénzpiaci egyensúlyi pontok: Ms=pmd(y,r) IS görbe ábrázolása (1) yS y, tervezett yD=c(y)+i(r1) B yD=c(y)+i(r0) r r0 A* A IS r1 * B di=i(r1)-i(r0) y tényleges 450 y tényleges dy

IS görbe ábrázolása (2) r i(r) y=c(y)+i(r)=c(y)+s(y) Azaz: i(r)=s(y) A r0 * B r1 * IS y 45o s(y)

LM görbe ábrázolása r Tételezzük fel, hogy szeparálható: l(r) LM r0 * r1 * 45o y k(y)

Alap IS-LM modell tanulságai Alap IS-LM modell John Maynard KEYNES modelljének Hicks-i értelmezése. Nagy gazdasági válságra válaszul, KEYNES azért készítette, hogy megmutassa, hogy: ÁLLÍTÁS: Nincs mechanizmus arra, hogy a kibocsátás az egyensúlyi teljes foglalkoztatásnál alakuljon ki. Nevezetesen az áru és pénzpiac egyensúlya mellett a munkapiacon lehet egyensúlytalanság. Hogyan? Keynes elfogadja, hogy a munkát határtermelékenysége szerint fizetik meg, de elveti, hogy a munkakínálat teljesen levezethető a hasznosságokból. Leegyszerűsítve: Adott p árszínvonal mellett (vagy adott r mellett): IS görbe - árupiaci egyensúlyi pontok: y=c(y)+i(r) LM görbe – pénzpiaci egyensúlyi pontok: Ms=pmd(y,r) y; r (vagy p) L foglalkoztatottság Nincs ok, hogy ez pont megegyezzen a teljes munkakínálattal.

Például: r LM W LD LS IS y L LD y Munkanélküliség IS y L LD A munkát határtermelékenysége szerint fizetik meg: y De elveti, hogy a munkakínálat teljesen levezethető a hasznosságokból. Tételezzük fel, hogy munkakínálat kívülről adott (extrém eset): Ls